Szintén egy feledésbe merült hely - Cegléd belterületén.

A térkép alapján pontosan meghatározható, hol is volt az Akasztó domb, ahol a múlt században, valamikor a 60-as években történő építkezéskor többek között embercsontok kerültek elő.

A ceglédi Akasztó-halom az 1881. évi kataszteri térképen (az A betű mellett balra) :

A szóban forgó domb a mostani Csengeri utcában volt. 

Hídvégi régi leírásai között találni róla rövid említést:

AKASZTÓ -HALOM ( Cegléd )
"...Az Akasztó területén volt, elgyalulták, hogy kertes házat építsenek a helyére. A földgyaluk több sírt elsodortak, közöttük nagyméretű nyílhegyeket. A vas nyílhegyek közül egyet a tulajdonos bevitt a ceglédi múzeumba. A tulajdonos felesége ...

A múlt mostanra láthatatlan és feledésbe merült emlékei közül. 

Rákospalota és Fót határán, a Csömöri-patak északi oldalán lévő Piócás-dűlőben - az egykori Sárfű területén.

Még régebben került szóba ez a hely és amikor egy közeli, pesti elektronikai szervizben jártam, erre kanyarodtam és megnéztem.

Fót és Rákospalota határán egyes régi térképek szerint - az 1800-as évek végén és az 1900-as években, ki tudja, meddig - a Piócza csőzház állt, aminek a közelében tatárjáráskor elpusztult templom maradék romjait és alapfalainak maradványait rejti, vagy rejtheti a szántóföld.

A Piócza csőszház ábrázolása a kataszteri térképen (1883) - a csőszház épülete mellett egy kút is volt:

Ezen a helyen állt a ...

Tápiószentmártonnal kapcsolatban az ismert Attila domb és a dombnál 1923-ban megtalált híres szkíta aranyszarvas juthat elsősorban az ember eszébe. 

Azt talán kevésbé tudják, hogy az Attila domb közelében (attól keletre kb. 1,5 km-re) található az egykori Sőregi-uradalom elhagyatott, gazzal benőtt temetője, valamint ettől a temetőtől néhány száz méterre egy magányos kripta az erdő mélyén.

Helyszín: az egykori Sőregpuszta és Sőregi-uradalom, az uradalom temetője és az annak közelében lévő elhagyatott kripta

Sőregpuszta - a mostanra már letűnt uradalom helye a távolból - a képen látható erdő mélyén található a kripta és a temető:

A SŐREGI URADALOM  

A Pest Vármegyei Sőregi-uradalomról röviden egy 1911-es ...

A Dunakeszihez tartozó Alagimajor az egykor itt működő Állami Gazdaság telephelye is volt, ahol elhagyatott épületek mellett, hársfák között állnak a középkori Alag falu templomának romjai.

A romfalak közé vezető keskeny átjáró:

A középkori Alag falu a mai major területén feküdt, a templomát pedig ezen belül egy kis dombra építették. A falura a legkorábbi adat 1328-ból származik.

Az Alagi-templom középkori védőszentje Szűz Mária, mivel 1496-ban Alagnak Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomát említik. 

Egyes említések szerint az 1400-as évek végén Alagon állt valahol egy malom is. Az első katonai felmérés térképe az Alagi-templom romjait is feltünteti, attól délre napjainkban a Mogyoródi-patak ...

Újkeletű, mégis közkedvelt és ismert az a kőkereszt, amely az egyik gombai olajkút közelében áll, Monor és Tetepuszta határán.

"... A kereszt jelének funkcionális és tartalmi gazdagsága magyarázza a kereszt állítás szokásának széleskör ű elter jedtségét, a keresztállítás különösen a 18. század óta vált gyakor ivá.  Monor területén tíz 1900 előtti út menti keresztről tudunk, amelynek helyén ma is feszület áll..." (1)

A monori feszületeket ugyan össze nem számoltam, de ez a hely már Monor határán kívülre esik:

A keresztekről általánosságban:

"...A ker eszt jele a katolikus liturgiában és magán-áhítatgyakor latban szenthá r omságos hitvallással kísért cselekmény (keresztvetés), képi/tárgyi szimbó ...

Mikebuda ÉK, egykori Telekpuszta - Mikebuda elpusztult templomos helyeinek egyike (a bejegyzés felújított változat, újabb képekkel, pontosításokkal)

Mikebuda község bemutatásakor több helyen is olvasható, hogy három Árpád-kori templomának romjai a falu határában máig láthatóak... Néhol ezt írják.

Hogy hol vannak ezek a máig is látható templomromok, azt nem tudom, de ha valaki igen, akkor jó lenne ha meg tudná őket mutatni, mivel az említett templomromokról képeket, részletesebb leírásokat nem lehet találni.

Ellenben a három templomrom egyikének kődarabjai, illetve nyomai bizonyosan Mikebuda külterületén, az egykori Telekpusztán találhatóak, a községtől ÉK-re, a Teleki-út (dűlőút) mentén.

( Hogy a többi templom, ...

A major Albertirsa külterületének északnyugati részén - a régi Alberti területén - állt, napjainkra már csak régi térképek, tégla és cserépdarabok jelzik nyomait. Fennmaradt leírásokat nem igazán találni róla.

Régebben kirándultam erre néhányszor, talán még fogok is, szép környék. A térképek alapján tudható, hogy ezen a helyen egy majorság volt valamikor.

Esős időt követően autóval nem ajánlatos idelátogatni - befagyott pocsolyás dűlőút az egykori major közelében:

Már a második katonai felmérés térképe (1819-1869) is feltüntet valamiféle épületet a major helyén - érdekes a fa jelölés is:

Térkép jelkulcs a fához, ami talán az előző térképen feltüntetett fára is vonatkozik:

Az egykor itt álló ...

Visegrád-Szentgyörgypuszta, 11-es főút mentén lévő kis dombtető.

Véleményem szerint kirándulás szempontjából egy kevésbé ismert római őrtorony romja, a google mapson sem szerepelt, amit jeleztem és azóta a térképen feltüntetésre került. Ha nem vagyok pontatlan, akkor a rom mint Burgus Solva 28. szerepel az őrtornyok sorában és a Dunakanyar védelmi rendszerének egyik elemét képezte. 

Erre az őrtoronyra a magyarországi római limes egyik térképének nézegetése közben akadtam és mivel különösképpen szeretjük Visegrád környékét, ezért egy alkalommal felkerestük a helyet.

A romokat 2016-ban tárták fel teljes mértékben, amely így néz ki napjainkban:

Ezen a helyen 1955-ben végzett terepbejárások során bukkantak ...

Az egykori Leopold (Lipót) major a Coburg hercegség  (Szász-Coburg-Góthai hercegi család) pusztavacsi birtokainak része, majorjainak egyike volt. 

A major elnevezései közül: Leopoldihof, Leopold major, Lipót major

Pusztavacs, külterület.

A majornak napjainkra nyoma sem maradt. 

A régi majorhoz - a hetek óta tartó nyári forróság és hőség ellenére - helyenként békanyálas pocsolyás és hepe-hupás dűlőutakon keresztül jutottam el, ahová a Mizsei út felől még vagy 8 km-t kellett autóval megtenni. Mivel kora este értem oda, így sok időt nem tudtam ott eltölteni, éppen csak megnéztem a helyet.

A régi major helyén keresztülhaladó dűlőút:

A majort a második katonai felmérés térképe (1819-1869) még Leopoldihof néven ...

A bejegyzés alapjául a ceglédi múzeum egyik régi jegyzete szolgált, amire úgy másfél éve bukkantam.

A múzeumi jegyzet egy Cegléd belvárosában megtalált, majd visszatemetett középkori kutat említett. A kút - nem tudni miért - azóta feledésbe merült.

Cegléd, Kossuth tér 2020. júniusának egyik éjjelén (régi képeimből) - az említett kút helye az utcasarok takarásában - valamint a képen a Ceglédi Katolikus Templom:

Az olvasott, majd egy időre félretett feljegyzés az említett kútról - a Kossuth Múzeum jegyzetei közül:

A kutat az előző leírás szerint 1965. év februárjában a Kossuth tér 10. szám előtt megtalálták, majd feltárás nélkül visszatemették és lefedték. Viszont a múzeumi bejegyzésből kimaradt, hogy a ...