Remélem nem baj, ha konkrétan nem nevezem meg a helyet és meghagyom kissé titokzatosnak. Illetve az lenne a kérésem, aki tudja, hol is van pontosan, ne írja oda hozzászólásban sem.

Bár az lenne a legjobb, ha lehetne kapcsolni a közelében található más helyekhez is, de talán jobb ez így.. Csak ez azzal a hátránnyal jár, hogy több információ beragad.

Tavaly, más hely kapcsán készült képeken érdekes alakzatokra lettem figyelmes. A fényképeket ettől függetlenül elraktam, a fényképek pihentek, mivel nem tudtam, mit ábrázolnak az azokon lévő érdekes alakzatok.

Később otthon nézegettem a helyet régebbi térképeken, jelölnek e ide valamit, de nem találtam semmit.

Először azt gondoltam, valami hőforrás lehet a felszín alatt, illetve később azt is, talán valami vizes, vagy sziklás mélyedés, ami mára már eltűnt, vagy betemetődött. De aztán kiderült, hogy mégsem..

A szóban forgó alakzatok a szántóföldben:

Pár hónap múlva találkoztam egyik ismerősömmel, akiről tudtam, hogy nagyjából ért az ilyesmihez és megmutattam neki néhány képet.

Kérdezte, hol van ez a hely és mondta, hogy ezek körárkos halomsírok, amik akár őskoriak is lehetnek. Ő javasolta akkor azt is, hogy ne említsem meg pontosan a helyet.

Ahogy most nézem, a nagyobb az, amelyikről leginkább vannak képek:

Felülnézetből:

Persze miután megtudtam, mik ezek, mindenképpen vissza kellett mennem megnézni közelebbről és hogy mi lehet a középpontjukban.

Amikor visszamentem, bár  hideg, de sokkal jobb idő volt és a nap is szépen sütött. A következő képen a nagyobb halomsír maradványai, földközelből:

A közepükben sárgás homok, vagy sárgás színű föld található.

A halomnak mára már nyoma sincs, elszántotta, tönkretette a mezőgazdasági földművelés. 

A kisebbik:

Ellenben még ennyi idő elteltével is látszanak a műholdak képein, hiába telt el a keletkezésüktől mostanáig ilyen sok idő. 

Katonai légifotón a hely az 1960-as évekből:

1970-es évek:

Utánaolvastam kicsit:

Az 1980-as években leletbejelentést követően szálltak ki régészek a környékre. Ezen a helyen őskori, késő bronzkori, szarmata, valamint késő középkori edénytöredékeket gyűjtöttek. 

Ezek alapján - remélem nem tévedek - szarmata halomsírokként említem ezt a helyet. Ha ez téves, jelezze valaki.

Gondolom, azóta a régészek voltak már kint, konkrétan erre a helyre vonatkozó leírást nem igazán találtam. (Ettől még lehet, hogy van.)

"Régészeti lelőhelyeink közül kétségkívül a halmokkal és a földvárakkal foglalkoztak a legkorábban és legtöbbször amatőr kutatók, és szakemberek egyaránt...

Különös ellentmondásnak látszik, hogy az intenzív kutatás dacára sokszor éppen ezekről az objektumokról alig tudunk valami bizonyosat..." (1)

Egyes tatárhányás elnevezésű helyeket is említenek szarmata halomsíroknak.

Nem mindegyik katonai műholdképen látszanak ezek a halomsírok, van amelyiken nem találtam meg őket. Ellenben a google térképen kivehetőek:

A régi katonai felmérések térképein nem láttam, hogy fel lennének tüntetve.

"Temetkezés:....

Az Alföldön élő szarmaták is hittek abban, hogy a halál egy másik életbe való átlépés, egyfajta folytatása a megélt életnek. Hogy ezt milyennek hitték, arról semmit sem tudunk, hiszen a szarmaták hitvilágáról nem szólnak egykorú források, még az általuk tisztelt istenek nevét sem ismerjük. A régészet által megfigyelhető jelenségekből, s magukból a leletekből nem lehet egyértelműen következtetni a mögöttük rejlő szellemi tartalmakra. A lehetőségeket korlátozza, hogy a szarmata sírok többségét később, sokszor módszeres alapossággal feldúlták, kifosztották." (2)

"Ékszerek:
Az öltözéket ékszerek egészítették ki. A jazigok első nemzedékeinek jellegzetes női ékszereit tartalmazza a Monor vidéki, bizonyára hiányos sírlelet. Arany fülbevalópár (keskeny szalagkarikájukon kék üvegbetétes, kerek rekeszek és 4-4 golyócskából rakott gúlák váltakoznak), gömbös karneolgyöngyökből álló nyaklánc patkó alakú aranycsüngővei és 12 db, vékony aranylemezből préselt, négyszirmú virág alakú, felvarrható ruhadísz. Más sírleletekben a nyaklánchoz még bordázott aranylemezből sodrott, hengeres gyöngyök is tartoznak. A monoriakkal rokon, granulációs díszű arany fülbevalókat Ceglédről és Tatárszentgyörgyről őriz az MNM." (2)

- A jazigok a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak. -

Nem akarom ezt a szarmata vonalat nagyon erőltetni, mert nem vagyok benne biztos, hogy szarmata sírokról lehet szó... Inkább maradok azoknál a dolgoknál, amik biztosak és ezek a képek.

Az objektumok középpontjában a földfelszínen elszórtan csont és cserépdarabok voltak.

Ezek közül a képek közül néhány:

A helyet egyébként ezt követően bejelentettem a múzeumnak, ahonnan  válaszukban arról tájékoztattak, hogy ismert régészeti lelőhely és köszönik a bejelentésem. 

Továbbiakat nem igazán tudok hozzáfűzni, mert nem értek ehhez a témához, szakértőknek, vagy hozzáértőknek talán többet mondnak a fenti képek... 

Mindenki döntse el magában, mi a jobb, hagyni tönkremenni egy ilyen helyet, vagy valamennyire dokumentálni, mert lesz amikor már nyoma sem marad. A traktorok pedig egyre csak darabolják... a halmokból mára csak egy sík terület maradt, de még így is látszanak, elképesztő.

Remélem van, aki talált a bejegyzésben érdekességet. Sok képet nem csináltam, éppen csak megnéztem a helyet.

Források:

(1) RÉGÉSZET - Kőhegyi M. - Vörös G.: A vaskúti szarmata kori halomsírok 

(2)  A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007) Dinnyés István: A jazig szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében

2021.04.29.

B.