Erre vezetett az utam, ezért ismét megálltam az abonyi, régi Nagy erdő szélén, ahol négy évvel ezelőtt fordultam meg utoljára.
2021-ben vasrácsos kerítés mögött még ferde fakereszt állt itt a fák között, amelynek azóta csak hűlt helye, ami maradt...
Az erdő sarkában lévő, fűvel borított és fákkal benőtt homokos területen, mostanra már jeltelen és nyomtalan sírokban több százan nyugszanak, akiket az 1800-as években a kolera ragadott magával.
Elhagyatott, bekerítetlen temető van itt, melyet a környékbeliek ugyan ismernek, de egy idegen - erre járva - nem is sejtené, milyen vidékre tévedt.
A régi időkben az abonyi kolerajárványt az idősek "abanyi vész" néven is emlegették.
Az egykori "abanyi vész" temetője, 2025 februárjában:
Az itt található, napjainkra már jeltelen temető az 1831. évi kolerajárványához kapcsolódik, amely járvány súlyos csapás volt Abonyra is.
1831-ben Abony lakossága hármas csapást szenvedett: aszály pusztította a termést, marhavész tizedelte az állatállományt, majd a kolera járvány következtében sokan életüket vesztették.
Batta Sámuel járási főszolgabíró 1831. szeptember 9-i jelentése szerint Abonyban 1831. július 09-e és augusztus 31-e közötti időben 375 abonyi lakos hunyt el kolera betegség következtében. (forrás: Novák)
Rövid visszapillantás a múltba az 1831. évi járvány idejére - Abony
Az 1831. évi kolerajárvány idején a településre vezető utakat lezárták, katonai ellenőrző pontokat állítottak fel, melynek során többek között egy időre Abony városa is vesztegzár alá került.
Az akkori orvostudomány a járvánnyal szemben tehetetlennek bizonyult.
1831-ben egy Lendér János nevezetű ceglédi lakost Abonyból Ceglédre hazamenvén vitt el a betegség:
"...Lendér János július 2-án halt meg 57 éves korában.
A halotti anyakönyv bejegyzése szerint:
„Ez az Ember Abonyból jővén haza, hol a' kolera dög már ki ütött, és meg betegedvén a' szőlejében tsak hamar meg holt; Mint Koleráról gyanús ember, minden tsendességgel, de halotti czeremoniák nélkül, temettetett a' közönséges temetőbe késő estve, Ttes fö szolga Biro Batta Sámuel Ur rendeléséből".
- Forrás: Novák László: Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században
Abony egykori koleratemetőjében a buckák mélyén még most is sírok rejtőznek (2025):
Egy pajta volt kijelölve kórháznak:
"...Bata Sámuel kecskeméti járási főszolgabíró Nagy József járási orvost rendelte Abonyba.
A község belterületétől É-ra a Szily uradalom területén egy pajtát jelöltek ki a kolerakórház céljára.
Mellette volt a kolerában meghaltak temetője is.
Bezárták a templomokat, az iskolákat, a boltokat és kocsmákat, megtiltották a „csoportos emberi gyülekezeteket" és elrendelték a temetések minél egyszerűbb és gyorsabb lebonyolítását..."
- Forrás: Kocsis Gyula: Abony gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténete a török kiűzésétől a jobbágyfelszabadításig
Abony koleratemetőjét több régi térkép is jelöli, ezek egyike a harmadik katonai felmérés térképe - a temető az egykori Nagy erdő felett, mint Cholera Friedhof -
- a felirat mellett balra látható a temetőre utaló körbekerített kereszt jelölés:
Akkoriban szekéren hordák ide az erdő széléhez a járvány során elhunytakat:
"...A kór néhány óra alatt végzett a legerősebb emberrel is.
A halottakat napokon át - éjjel is - szekereken hordták a mai Temető-dűlőbe a temetkezés színhelyére.
Jellemző a járvány hatására és méreteire is, hogy a temetkezések zöme szertartás nélküli volt. Legtöbbször ugyanis azok sem tértek vissza a városba, akik a temetkezésekben részt vettek, vagy mint „hajtók” érkeztek oda.
A vész első stádiumában az áldozatok többsége nő és gyermeke volt.
Később már nem válogatott a halál.
A hagyományok szerint akkoriban igen furcsa hiedelmek keltek szárnyra és szálltak szájról szájra.
A „sárga halál” pusztítását Abany babonás lakói különös, földöntúli erőknek tulajdonították.
Akadtak olyanok is, akik maguk vetettek véget az életüknek, mert a „sárga halál” csak a „pokolba” vihette lelkeiket.
Többen mások - elsősorban a tehetősebbek - jelentős adományokkal adóztak az egyházaknak lelkeik üdvéért... "
(forrás: PMH, 1967 - Skultéti József)
A fenti írás "sárga halál"-t említ, de a kolerát kék-halálnak is nevezték, mivel bizonyos esetekben a nyelv és a végtagok a betegség során kékes színűre változtak:
"...a' nyelv kékes lesz és hideg, a' hang gyenge és rekedt, az egész arcz félelmet árul el : a' végtagok megkékülnek, és márvány hideggé válnak..."
- forrás: Novák László: Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században
2021-ben - vasrácsos kerítés mögött - megdőlt, fa emlékkereszt állt még itt a járványban elhunytak emlékére:
Skultéti József 1967. évi írásában azt említi, hogy a századfordulón (1900) ezen a helyen az abonyi koleratemetőt még több síremlék jelezte.
A síremlékek jelentős része később elpusztult, a többit pedig széthordták.
A régi koleratemető egy elképzelt, illusztrációs képen:
1967-ben a temetőben akkor álló emlékkereszten az alábbi feliratot jegyezték:
„Kit ez emélet képez,
istenségét imáldva
az Abanyi hív nyáj 1831-dik évében
a cholera szüntével háládó óltárt
ezzel örökösíté szívében”...
A 2021-ben még itt álló - a régit követő - fakereszten lévő vésett felirat megegyező a fenti felirattal, a kép alapján erre a keresztre a betűket pedig az 1990-es években vésték (2021):
2025-re már csak a megmaradt vasrácsos kerítés és régi térképek amik emlékeztetnek a temető helyére:
Úgy tudni, a fa emlékkereszt 2022-ben egy leszakadt faág következtében ment tönkre.
Az emlékkereszt helyett helyi szobrászművész által készített Krisztus-szobrot terveztek ide állítani, azonban az erdő tulajdonosa a hírek szerint ezt nem engedélyezte, mert nem szerette volna, hogy a hely zarándokhellyé váljon, annak ellenére, hogy a szobor el is készült.
Az elfeledett temetőnél új emlékkeresztet, szobrot viszont nem tapasztaltam, vagy pedig elkerülte a figyelmem.
A régi fa emlékkereszt nyoma a vasráccsal bekerített föld középpontjában (2025):
48 másodperces felvételen a 2021-ben még itt álló emlékkereszt (szerző felv.):
1965. évi katonai légi-felvételen az abonyi koleratemető területe, akkor éppen erdő nélkül (fentrol.hu) -
- síremlékek a felvételen nem láthatóak, de valami kivehető a temető területén, ami talán emlékkereszt lehet:
Az 1831. évi kolerajárványt Pest-Pilis-Solt vármegyében ezt követően több is követte, 1836, 1849, 1866-ban...stb.
Ezen temetőben nyugvó áldozatok között reformátusok, katolikusok, romák és zsidók egyaránt megtalálhatók, akik közös sírkertben leltek végső nyugalomra.
Remélhetőleg a vasrácsos kis kerítés a helyén marad.
A hely ma is őrzi a múlt emlékét, amely Abony városának egyik fontos történelmi helyszíne.
250227
B.
További adatok, térképek, egyéb:
A hely kapcsán készült előző, 2021.évi bejegyzésemhez fűzött nyilvános hozzászólások közül:
M.Hartvig: "...Valamikor sokat jártunk a temetőbe mint gyerekek! Mindig ki kaptunk is érte mert nem szabadvolt bemenni azt mondták!.."
Sz.Ildikó - a Temető dűlő kapcsán: "...nem, a temető felirat a düllő illetve a terület név változását jelöli addig ugyanis kolera düllőnek hívták..."
K.Nándor "....2018 ban még meg volt a feszület a kereszten pár lelkes ember néha rendbe szokta tenni a kereszt környékét, a környéken élőknek nem újdonság a temető. Pár éve még állt a bicskei út kiserdő sarkánál is egy hasonló fa kereszt mely az ottani régi baptista temetőt jelezte mára sajnos az a kereszt eltűnt!...."
B.Erika "...18 éves koromig a szomszédságában laktam! Naponta elmentem mellette! Vittünk virágot is oda...."
TÉRKÉPEK
Részletesebb régi térképek alapján a sírok elhelyezkedésére pontosabb következtetések is levonhatóak.
- r.k.: római katolikus és ref: református feliratok a temetőnél, a térkép kereszteket és síremlékeket is feltüntet a temetőnél:
Egyéb:
Abony, 1892 - későbbi kolera idején:
