Az alábbi összeállítás egy olyan régi, nagy múltú, valamikori fogadó történetébe és fennmaradt emlékébe kalauzolja el az olvasót, amely vendéglő hosszú évtizedeken át szolgálta a megfáradt utazókat, helyieket és átutazó hírességeket egyaránt, valamint adott helyt báloknak, mulatságoknak, s egy ideig a város művelődési központja is volt.
Cegléd városának Vadember nevű fogadója a város központjában - forgalmas utak kereszteződésében - a 18. században már állt.
1785-ben már régi fogadóként említik megkopott írások, ami arra utal, hogy a vendéglő már jóval korábban is működhetett.
A ceglédi Vadember fogadó forgalmas utak kereszteződésében, az egykori Jászberényi út (most Kossuth Ferenc u.) és Pesti út sarkán, a Pesti út 2. szám alatt állt:
A nevezetes fogadóról több régi újságcikk is megemlékezett, ezek közül a legjobbakat Hídvégi Lajos írásaiban lehet olvasni.
Az egyik kedvenc ismertetőm a Pest Megyei Hírlap 1970. évi számában található visszatekintés, amelyben többek között a fogadó elnevezéséről az alábbiakat lehet megtudni:
"...Párizsi divat volt Bécsben szerecsen gyereket tartani úri nőknek, vitték magukkal, mint valami kis kutyát sétáikra és gáláns kalandjaikra. A kis fiúk a hintók bakjain ültek cicomás ruhákban, nagy, komolyan, szótlanul, titkokat őrizgetve asszonyaik, bizalmában.
A néger a patikák és a fűszerboltok cégére volt a császárvárosban, festett és faragott mivoltában. Az embléma után mondták szerecsennek.
Utcák is felvették ezt a nevet, ha volt bennük ilyen nevű kocsma, fogadó, gyógyszertár vagy fűszerkereskedés.
Sopronban és Pesten ma is megvan a Szerecsen utca.
A néger, vagy a szerecsen Cegléden vadember néven volt ismerős, és valamelyik uradalmi tiszttartó bécsi élménye után került a fogadó cégtáblájára.
A kis néger jó százötven évig himbálódzott téli nagy hófúvások dermesztő hidegében, őszkor-tavaszkor szitáló ködökben és nyáron, poros hőségben a Pesti út 2. számú épület kapuja fölött.
Mindenkor barátságosan tekintett alá a ki- s bejáró magyarokra, akik nyikorgó szekereken, vagy deres szánokon érkeztek távoli tájakról..."
- forrás: PMH, 1970 - Hídvégi Lajos írásából
A neves, hajdani Vadember fogadó - a kapuja felett himbálódzó cégtáblával - a képen látható adótoronynál lévő utcasarkon volt:
Folytatva az időutazást továbbra is Hídvégi Lajos 1970. évi írása nyomán:
"...Közepén kapuval két ház volt a fogadó, az egyik igen régi, a városháza sarkával állott szemben, a bal oldali az 1800-as év fordulóján épült, stílusjegyei után klasszicistának minősíthető, ennek tornácát szép, zömök oszlopok zárták el az udvartól.
A fogadó a klarissza apácáké volt, később a vallásalapítványi uradalomé.
Bérlői közül többet ismerünk, köztük Nagy Gáspárt, akinek 1813-tól 1830-ig való ideje alatt a szálaház épült, felújult a sermérés, és kávéház létesült, biliárddal.
A Vademberhez Nagy széken harmincöt hold kaszáló járt, ugyancsak Kengyelen harminchárom holdas szántóföld szérűskertekkel, évi hétszáz forintokért..."
- forrás: PMH, 1970 - Hídvégi Lajos
Cegléd központja 1844 előtt:
- forrás: Kocsis Gyula: A város központja 1844 előtt - részlet -
1844. évi térkép részletén a Vadember fogadó egykori helyének helyt adó utcasarok - amit bejelöltem - érdekes módon a vendéglőre névvel feltüntetve egyetlen térképen sem sikerült rábukkannom:
A nevezetes fogadó épületének fellelhető leírása, annak egyik régi formájában - szintén Hídvég kutatásai közül:
Vadember fogadó (Cegléd)
"..közönséges Borivó Ház három vasrostélyos ablakkal, Bor Mérő szoba két ajtóval, a Vendég Házban egy rossz, hosszú asztal és egy rossz ülőpad, a Konyhának egy ablaka, és földje Kő táblákkal kirakva, a Fogadós Lak első szobájában Téli Ablak, a Nagy Kapun kétfelé nyíló kis ajtó vasmunkával és pléhhel, hat Vendégszoba cserépkályhával, a Gárderoppon egy vasrostélyos ablak, a Szálában hat ablak és a Hangászoknak fából való ülőhely, a Kávé Háznak öt ablaka az utcára nyíló, az Ebédlő Szobának kettő.
Az udvaron hatvan lóra való Istálló és egy Kőlábas Szín a kocsiknak, a Fogadó teteje Sindöllel fedve...".
- forrás: PMH, 1970 - Hídvégi Lajos
A leírás szerint a vendéglőhöz tartozó "hatvan lóra való istálló" is volt ezen az utcasarkon:
A Pesti út 2. szám alatt lévő telek a rajta lévő épületekkel régi térképen, 1880 körül:
Műholdképen az előző térképen feltüntetett terület, napjainkban:
A valamikori Vadember fogadó életéből - órabér a nadrágokért:
"...A vándorszínészek a szálában játszottak. E fogadó volt Cegléd mezővárosának művelődési központja.
Egy 1836-ból őrzött, kézzel írt színlaptöredék maradt ránk a levéltárban, melyben Szaplontzay Mihály elismert vidéki színész és színiigazgató hívogatja a „nagyérdemű publikumot a világ előtt nevezetes szomorú jelenések” megtekintésére.
A korábbi években, a napóleoni háborúk alatt itt gyakorolt szépen lépő Taxoni Imre tudós felcser, hajdani huszárkáplár a verbunkkal a „dühös frantziák” ellen katonát csalogatni.
Később, a szabadságharc idején Orosz János csendbiztos vezette a verbunkot.
„Minthogy a toborzás sikeres előmozdításának fő kelléke a’ zene, kézdíj és élelmezés, a’ helybeli zenészek közül naponként felváltva öten rendeltetnek a’ toborzás vezetésére.”
A népzenészek itt tanyáztak a Vademberben, lesték a jobb kedvre derülő vendéget, s a kellő pillanatban kezelésbe vették a nyirettyűt.
Zengett az ivóház a harsány daloktól. Azonkívül a szála kórusán húzták báli mulatságokon a táncosok talpa alá estétől hajnalig.
A szálában utcai ráncos gatyában nem táncolhattak a legények, a szegény zsellérnek néhány garasa még csak akadt a belépődíjra, annál kevésbé a méregdrága posztónadrágra.
Úgy segítettek magukon, hogy a kóruson muzsikáló zenészekkel nadrágot-gatyát cseréltek.
Azok megvoltak a gádor-deszka mögött, emezek vígan ropták a táncot. Óránként fizették a bért a nadrágért.
A városon több zenekar is működött, s a bandák tagjai csak felerészben voltak cigányok...."
- forrás: Pest Megyei Hírlap, 1976 - Hídvégi Lajos írásából
Az egykori fogadó helyét képező utcasarok 2011-ben (google maps):
"...Erről a fogadóról szól a szomszédos számtartóházban írnokoskodott Simonffy Kálmán népies műdalköltő máig is énekelt nótája, a „Jaj de magas, jaj de magas ez a vendégfogadó”.
Farkas Sándor cigányprímás itt játszotta először saját szerzeményű dalait, táncmuzsikáit és innen indult világjáró turnéra.
Kár, hogy ezek a verbunkosok és dalok nyomtalanul elszálltak az időben.
Kupecok, szerencsejátékosok, megyei tisztviselők, katonasorozók, kézművesek, parasztok, bakancsos gránátosok és nyalka lovasvitézek lepték el e helyiségeket.
Néha még királyi hercegek is megfordultak benne, a napóleoni háborúk idején óbesterek, később, a szabadságharc alatt osztrák és magyar tábornokok aszerint, hogy a hadi szerencse mikor kinek kedvezett...."
- forrás: PMH, 1970 - Hídvégi Lajos
A Vadember fogadó épületét 1870 körül bontották el, helyére műemlék fogadó épült - írták 1970-ben:
"...A Vadember Pesti úti épületét elbontották a múlt század hetvenes éveiben, és helyére emelték a mai eklektikus műemléki fogadót, melynek emeletén tizennégy vendégszoba ékeskedett és egy díszes hangversenyterem.
Innen indult világkörútra Farkas Jóska cigányprímás zenekarával.
A földszinti két helyiségben étterem, egy kávéház, egy bormérőszoba és egy nagy konyha állt...." (PMH, 1976, Hídvégi Lajos)
A régi fogadónak egykor helyt adó utcasarok 1959. évi katonai légifotón (fentrol.hu):
A Vadember fogadóban Kossuth Lajos is megfordult (forr: Ikvai Nándor - ifj. Kürti Béla írásából):
"..Ment Kossuth a Vadember nevű fogadóba...":
- Ceglédi Kisgazda, 1933 - részlet Dr Hegyaljai Kiss Géza ref. pap, szépirodalmi iró írásából -
A ceglédi Kaszinó első helysége a Vadember fogadó földszintjén volt, amit Nagyvendéglőnek is neveztek:
- Ceglédi Hírlap 1942 - Oppel Jenő -
Az előzőekben említett Nagyvendéglő (Vadember) bejárata a Kossuth Ferenc utcában, a katolikus iskola és a postaépület között volt (kép google 2011) - jobbra a posta épülete:
A valamikori Vadember fogadó helyén napjainkban a Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola található:
"...A katolikus népgyűlésen 1895. április 21-én elhatározták, hogy megvásárolják a Vadember fogadót iskolai célra.
Az átalakítások már az év novemberében elkezdődtek.
122 éve 1896. október 23-án elkezdődhetett a tanítás a jelenlegi „A” épületünkben..."
- olvasható a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda weboldalán az Iskolatörténet rovatban.
Az iskola épülete a valamikori Vadember fogadó helyén, 2011-ben készült képen, egy előtte elhaladó "kispolszki" gépkocsival (kép google):
Cegléd - a releváns utcasarok és útkereszteződés a levegőből, távlati képen - a régi Vadember fogadó egykor a klarissza apáczák, majd később a vallásalapítványi uradalom tulajdonát is képező vendéglő volt:
A letűnt fogadó egykori helye napjainkban - a Pesti út és a mostani Kossuth Ferenc u. kereszteződésénél:
Az erre járók talán már nem is tudnak a hajdan ezen az utcasarkon álló, neves Vadember nevezetű fogadóról, ahol némelykor "...fáradt utasok pihengettek, olykor víg mulatozással....." .
20250407
B.
További térképek, képek, egyéb adatok, lapszemle:
1849 telén a Vadember fogadóban - leírás szerint - a császári katonák felszedték a padlót és eltüzelték (PMH, 1976), Hídvégi:
Pest Megyei Hírlap, 1991 - Hídvégi Lajos
"...A múlt századi kaszinóbálokat a Vadember fogadó táncházában tartották. (Ma is áll épségben az iskola udvarán.)..."
Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
"...A legelső épület, mely otthont adott a "teremsportoknak", a hajdani Vadember fogadó, más néven Nagyvendéglő volt.
Ez a régi fogadó a legfontosabb utak kereszteződésénél, a mai Mészáros Lőrinc ált. iskola helyén állott.
"A piac sarkán kilenc vendégszobájával, a nagy ivóval, kelnerinnel, konyhával, kávéházzal, ebédlővel és zenekari szálával, hatvan lóra való istállóval, kőlábas szekérállással, kocsiszínnel"..."
Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
"....Az új társas egylet először a város középpontjában elhelyezkedő Vadember fogadóban kapott helyet, ahová eddig is bejártak a város vezetői egy kis ital melletti beszélgetésre.
A korabeli “Regélő” c. országos lap így emlékezett meg a Ceglédi Casino kezdeti tevékenységéről:
“A város műveltebb egyénei itt gyűlnek össze, s az élénken folyó vitáknak tárgyát agarak, pipák helyett legéletbevágóbb korkérdéseink teszik.”..."
Ugyan lehetett e köze az egykori Vadember fogadóhoz az alábbi információban szereplő ismeretlen, téglával boltozott előkerült pincének, ami betemetve még ma is ott lehet valahol....?
Magát megnevezni nem kívánó személy által a blognak megküldött külső információ, 2023.július:
"...A ceglédi katolikus iskola a Pesti úton található, a Kossuth tér sarkánál.
A 2000-es évek elején az iskolában felújítási munkákat végeztek, melynek során - az intézmény régi kalocsai nővérek zárdájánál - az udvaron lévő, tanteremnek használt, különösen rossz állapotú kápolnát lebontották és annak helyére játszóteret építettek.
Ennek során észlelték, hogy a padló furán döngött.
Miután a padlót felszedték, kiderült, hogy egy ismeretlen pince volt a padló alatt, amiben szemét volt, de egyik oldalán látszott, hogy téglával van boltozva, ami elfalazásnak tűnt.
Ekkor a kíváncsiságtól vezérelve a falat kibontották, ahol ott egy téglával boltozott pince vagy alagút volt, ami fel volt töltődve törmelékkel és gépek kellettek volna a további kibontásához, ezért a további kutakodás abbamaradt, a hely tetejére játszótér épült.
Ez az alagút, vagy pince ma is ott van a játszótér alatt.
Bár nem tűnt középkorinak, akkor is valamilyen alagút, vagy régi pincejárat volt ott...."
(a blognak megküldött, magát megnevezni nem kívánó személy általi adatközlés, 2023.)
Emléktábla az egykori Vadember fogadó helyének közelében található ház falán:
A térképek közül
Vajon Cegléd 1750. évi térképén lehet e az egyik épület a régi fogadó épülete? Leírások szerint az 1795-ben már meglévő, későbbi Vadember fogadót 1795-ben már régi fogadóként emlegették:
Első katonai felmérés térképe (1782-1785) - a bekarikázott kereszt a templom, mint viszonyítási pont:
Tkp. 1880 - a mai Kossuth Ferenc utca akkoriban "Jász Berényi utcza" volt:
Lapszemle:
Pest Megyei Hírlap, 1970 (forrás: Hungaricana):
Pest Megyei Hírlap, 1976 (forrás: Hungaricana):
Pest Megyei Hírlap, 1977 (forrás: Hungaricana):
