Cegléd, Holdhegy
A Holdhegy magányosan emelkedik a szántóföldek tengeréből, mintha az idő is megfeledkezett volna róla.
Nem követi a táj természetes vonalait – egyszerűen csak ott van, mint egy idegen test a föld szívében.
A "hegy" a dűlőút felől:
Nevének eredetét senki sem ismeri. A környékbeliek mindig is Holdhegynek tudták, de hogy miért, arra már a régi öregek sem tudtak felelni.
A domb érdekesen lépcsőzetes alakzatú - a hegyet 19. századi térkép már nevén jelöli:
Egyesek azt mondják, teliholdas éjszakákon a domb oldala ezüstösen fénylik, mintha maga a hold vetne rá különös, másvilági ragyogást.
Mások szerint a név csupán az idő homályába veszett emlék, egy rég elfeledett történet foszlánya.
A régiek úgy vélték, a Holdhegy valójában török emlék.
Egy elpusztult palánkvár földhányása? Egy régi csata domború sírjele? Netán egy eltemetett kincs rejteke? Ki tudja már..
Állítólag találtak már rozsdás fegyvereket és megfakult érméket a környéken, de a domb maga sosem adta ki titkait.
A Holdhegy testközelből:
Az idő és a szél lassan pusztítja, a földművesek megkerülik, de senki sem meri bolygatni. Mert a Holdhegy nem csupán egy domb. Hanem egy kérdés, amelyre már senki sem tud felelni.
A Holdhegy felülnézetből:
1959. évi újságcikk a Holdhegyet török emléknek említi:
"...Sokat mondtam, ha tíz métert említek, mért talán még ilyen magas sincs a Hold-hegy a ceglédi határban.
Körülötte csupa síkság, fiatal, ritkás erdő és innen nézve az alföldi ember számára már hegynek látszik.
Távolabb van - de még idelátszik - a Haláldomb.
Mind a kettő török emlék.
Az utóbbiba temetkeztek a kopjás vitézek és mélyszántáskor még most is sok csontot kivet az ekevas.
Már nem is gyűjtik, annyi van belőle..."
PMH, 1959 - részlet Gáldonyi Béla: A Hold hegy alján című írásából
(Az 1959. évi cikkben említett "Haláldomb" - aminek az igazi neve egyébként teljesen más - valóban a Holdhegy közelében található, amely dombon egykor templom állott, körülötte hatalmas középkori temető volt és ahol a mai napig is sírokat rejt a föld mélye.)
A Holdhegy és környéke nyári időszakban a távolból, a Haláldomb felől - aminek teljesen más a neve (kép: 2021) - a távolban Cegléd városa:
A Holdhegy Cegléd egyik 19. századi térképén, akkoriban Márton József földjén:
A hegy a nevét talán a körülötte elterülő több hold földekről kaphatta.
A domb közelében - leírás szerint - a klarissza apácáknak volt 45 hold remanenciális földje. A puszta többi szántója jobbágytelek volt. (1)
A ceglédi Holdhegyet egyik újabb térkép már Holt-hegy elnevezéssel jelöli, eltorzult név-alakzatban.
A domb és környéke 1965. évi katonai légifelvételen (fentrol.hu):
Holdhegy a mellette lévő, egykori tanyahely felől:
A Holdhegy a ceglédi határ egyik fontos történelmi eleme, amiről nem szólnak leírások, nincsenek hozzá ismert történetek, legalábbis nem tudni azokról.
De ha mégis lennének valahol, most már egyel több van róla.
250322
B.
További képek:
A domb tetején található betonkocka:
A domb keleti oldalán:
Régi, téglával kirakott kút a Holdhegy közelében:
