Nagykőrös - Sirató
Az egykori nagykőrösi Sirató-domb története ősidőkre nyúlik vissza.
A dombnál 1868 körül régi kardot találtak. A domb későbbi elgyalulása során abból 857 sír került a felszínre.
....Réges-régen, amikor még füstös mozdonyok zakatoltak a síneken - sőt, már jóval azelőtt is - a város szélén egy domb állt.
A helybéliek hitték, hogy ez a domb az ősök nyugalmát őrzi és évszázadokon át tisztelettel ápolták az emléküket.
Egy alkalommal, amikor egy vihar kitépte a fák gyökereit a domboldalon, rozsdamarta kard bukkant elő a földből. A népek halkan mesélték, hogy talán egy régi harcos nyughelye lehetett itt, aki a földjét védte az ellenségtől.
Az idő azonban kegyetlen volt. A világ változott, és az emberek megfeledkeztek a domb szent voltáról.
A vasútépítés elérte ezt a vidéket is, a dombot elhordták, a földet elegyengették, majd helyét később végül betonnal borították.
Ma már egy rakodóterület fekszik a régi sírok helyén, amely mellett vonatok zaja visszhangzik.
Az állomáson várakozók nem is sejtik, hogy a közelükben egy történelmi temető volt a sínek túloldalán.
De a múlt nem nyugszik.
Éjszakánként, amikor a mozdonyok elhallgatnak, néha halk morajlás hallatszik a beton alól, mintha a föld mélyén valaki emlékeztetni akarna minket arra, amit elveszítettünk....
A nagykőrösi hajdani Sirató domb mögötti, napjainkra már lecsapolt, régen mocsaras terület:
A Sirató nevű temető területét leírás szerint 1802-ben mérték ki és az év decemberében elsőként oda két halottat temettek:
"...A temetők szűkösségének kényszerűsége következtében 1802-ben a város nyugati része mellett mérték ki a Sirató nevű temetőt.
Ebben a temetőben 1802. december 28-án temettek először, s a két halott, Bíró András 77 éves ember, és egy 3,5 éves leányka nevét ennek alkalmából feljegyezték a protokollum könyvben..."
(PML Nagykőrös Város Prot. Miscell. 1796-1805. 381. pag.) (3)
A Sirató nevű temető Nagykőrös városának nyugati szélében a második katonai felmérés térképén (1819-1869) a vasútvonal mellett "Tirato" elnevezéssel:
Nagykőrös - 1931:
"...Itt volt valaha a Sirató nevű temető, melynek eredetét Tompa Mihály megénekelte.
Az állomási épület meglehetősen dísztelen és a forgalomhoz viszonyítva, kicsiny..."
- Forrás: Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
A nagykőrösi vasútállomás napjainkban - a régi temető az állomás épülete mögött a sínek túloldalán volt:
A Sirató domb legendája:
1961 - részlet Garai Tamás írásából
"...Kit sirat a Sirató-domb?
- Igen érdekes munka a legendák forrásainak kutatása is - folytatja Korek József - s gyakran meglepő eredményre vezet.
Nemrég foglalkoztunk azzal a legendával, amely szerint a tatárjárás idején egy falu népe - a mai Nagykőrös tájékán - a tatárok elől egy közeli földvárba menekült.
A tatárok hajtóvadászatot indítottak, s el is fogtak egy falubeli fiatalembert, akit a szökevények búvóhelyéről faggattak. Ám a fiú megőrizte titkát, s bátran állt a tatárok nyilai elé.
Azon a helyen, ahol a kivégzés történt, a falu lányai minden évben összegyülekeztek, hogy megsirassák a bátor legényt. A szájhagyomány szerint innen ered a Nagykőrös melletti Sirató-domb elnevezése.
A közelmúltban kutatásokat végeztünk ezen a területen, s valóban megtaláltuk a földvárat az egykori falu közelében, a Sirató-dombon pedig szarmata településre és a III-IV. századból való temetőre bukkantunk.
A halálra nyilazott fiú sírját nem találtuk meg, de a legenda forrása bizonyítást nyert...."
- Forrás: Népszava, 1961 - részlet Garai Tamás írásából
A nagykőrösi vasútállomás és környéke madártávlatból - Sirató dombja és temetője a képen a sínek jobb oldalán volt:
1880. évi kataszteri térképen a vasútállomás és környéke, az állomás épületével átellenben a sínek túloldalán a térkép egy elkerített területet jelöl, ami előzően a régi temető lehetett:
1970 - részlet Kopa László írásából:
Sirató őrzője
"...Az első világháború előtti időszakban a konzervgyár göngyölegtelepének, mai területének közepe táján, még megvoltak a régi siratói temető nyomai.
A fás, cserjés kis temetőrészt dróttal körülkerítették, a szélén vadpiszke és jázminbokrok sarjadtak.
A Siratót körüllengte az ősi körösi szájhagyomány, mely szerint a város felé özönlő tatár hordák elől Kőrös népe az éj leple nádassal alatt az ingoványos,körülvett Földvári erdőbe menekült.
A menekülők között volt egy özvegyasszony, három legény fiával és azok jegyeseivel.
Mikor beértek az erdőbe, akkor vették észre, hogy a legfiatalabb fiú jegyese, a menekülő tömegben valahol elmaradt, erre mind a három fiú visszament, hogy a leányt megkeresse.
A mai Siratónál a tatárok elfogták őket, s miután nem árulták el a többiek rejtekhelyét, a tatárok mind a hármat megölték. Ezért lett Sirató a Sirató.
Az első világháború előtti esztendőkben egy alkalommal egy pesti tanárféle ember látogatott ki a Siratóba.
Odament a drótkerítéshez és zsebkésével egy kis darabon le akarta vágni az öreg temetőszélén levő bozótot, hogy a behorpadt sírokról fényképfelvételt készíthessen.
Ezt látva, odaballagott András bácsi, aki a környékben a tehéncsordát legeltette és szigorúan ,rászólt a jövevényre:
- Mit akar az úr? Tuggya meg, hogy a’ történelmi emlék ... Ide még a barmokat se’ engedem legelni..."
- forrás: PMH, 1970 - Kopa László
Az egykori legendás temető és domb helye a betonkockák alatt keresendő:
A javaslat ellenére a dombnak nem állítottak emléket - részlet Kissné Tóth Gabriella írásából:
"...A Sirató-dombot ma már csak az emlékezet őrzi.
A várost elérő vasút 1847-ben utat kért magának, és a dombot elhordták. Elhordták, hogy feltöltsék az állomásépület mocsaras helyét.
De hordták a homokot a városi építkezésekhez is, és vált az egykori körösiek hamva Kőmíves Kelemen-i összetartó habarccsá.
Dr. Balanyi Béla múzeumigazgató kutatta a domb maradványait, s a végső elhordás előtt javasolta, hogy állítsanak emléket a tatárdúlás áldozatainak.
Ez azonban máig nem történt meg, s Nagykőrösön csak egy rövid utca viseli a Sirató-domb nevét a Tabánban..."
- forrás: 2011, Honismeret - Kissné Tóth Gabriella írásából
Rajzszerű kép - a nagykőrösi vasútállomás mögött volt a régi temető (napjainkban beton rakodóterület):
2. katonai felmérés térképe:
1961 - Mi legyen a Siratóval?
Részlet Dr. Balanyi Béla írásából:
"....A vasútállomáson a vonatra váró idegennek is szemébe tűnik az a domb, amely pontosan az állomásépület előtt van. A nép Siratónak ismeri.
Nem üdítő látvány a földműves-szövetkezet által 1952-ben megbolygatott domb, amelyet azóta hol erről, hol arról hordja az, akinek homokra van szüksége és érzéketlen a népe hagyományai iránt.
Nem ilyen volt ez a hely, és nem is ekkora.
A vasútépítéskor hordták el a talaj többi részét, mert a környezet szintje a Sirató-domb szintjével volt egyező, a Pesti úttól a Kőrösérig, a volt Bán István féle tanyától a Sirató utcáig.
150 évvel ezelőtt temető volt. Ezt a kis részt azért hagyták meg, hogy a Sirató-ról fennmaradt népregének tárgyi emléke maradjon. Be is fásították, de a második világháború végén illetéktelenek kiirtották a fákat, és újakat elfelejtettek ültetni.
Sok veszély fenyegette már ezt a tárgyi emléket, és fenyegeti ma is. Most a konzervgyárnak volna rá szüksége, hogy göngyölegtelepének 'talaj szintjét feltölthesse belőle.
Kevés olyan tárgyi emlékünk van, melyhez néprege fűződik. Olyan még kevesebb, melyet nem kisebb költőnk, mint Tompa Mihály versben énekelt meg.
Megkímélték az üzleti szempontokat néző, vasúttöltést építő vállalkozók. Mi semmisítsük meg végleg?..."
- forrás: PMH 1961, Mi legyen a Siratóval? - Dr. Balanyi Béla írásából
Műholdkép - a domb a vasútállomás épületével szemben volt:
1959. évi katonai légifotón a felmerült területen az állomással átellenben a síneken túl vélhetően egy részben elhordott domb maradványa észlelhető (fentrol.hu):
A vasútállomásnál lévő dombot 1925-ben Földvárként említik (blog: a Földvár odébb volt, Siratótól 1,5 km-re, a cikk a dombot is földvárnak gondolhatja):
Budapesti Hírlap, 1925
A leírásban szereplő 1969. évi térkép szerintem elírás lehet, illetve a "Kerekded földsánc" az esetleg árokkal körülvett temetődomb lehet:
Harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) az állomásnál lévő sínek túloldalán lévő térképjel - vélhetően ezen a helyen lehetett a szóban forgó domb ("Kerekded földsánc") - illetve a temető:
Nagykőrösön az előző leírásban földvárként feltételezett Sirató-dombján kívül két földvárat említenek (blog: ezek közül az egyik, a kisebbik talán nem is földvár volt)
A fennmaradt legenda feltehetően a közeli, Szurdok-dűlői földvárral hozhatja kapcsolatba a Sirató-dombot.
1961-ben Sirató dombja helyének megjelölésével végzett kutatásokkal kapcsolatban (újságcikk szerint) Korek József 3-4. századi temető előkerüléséről nyilatkozott. (Blog: 1959. évi katonai légifotón az egykori temető vélelmezett helyén dombmaradvány féleség látszódik, a terület akkor még nem volt beépítve.)
Az előző említés kapcsán felmerülhet, hogy Sirató dombja esetleg régi halom lehetett.
Ez a régi térkép már sem a dombot, sem a temetőt nem jelöli:
Tompa Mihály - Sirató (részlet)
Kőrösnél az ó temető
Sirató nevét honnan vette?
A legvénebb síremlék mondja meg,
Mely századoktól áll felette;
A legvénebb emlékszobor pedig
Az ősrege, s barnult írása
Gyász idők hosszu sóhajtása,
Mely halkan, de fájón emelkedik...
(forrás: magyarirok.hu)
Sirató temetőjének és dombjának hozzávetőleges, vélelmezett egykori helye távlati képen:
1961 - Sirató temetőjének megsemmisítése és az ennek során előkerült temetkezések:
1962 - részlet Dr. Balanyi Béla írásából:
"...1961. június 1- június 14. között a Siratódombot a konzervgyár üzemének továbbfejlesztése céljából elgyalultatta.
E munka során a 688 négyzetméter területről 857 sír került ki.
A vázak 40 százaléka gyermekcsontváz volt, az újszülöttől a 12 évesig.
A többi 60 százalék a legkülönbözőbb korú nő és férfi vegyesen.
A sírok tájolása északnyugati és délkeleti. A fejek északnyugatra voltak.
A halottak kezét elnyújtva helyezték a test mellé, csak 10-12 sírban voltak keresztbe téve.
Azokban a sírokban, ahol a karok elnyújtva voltak, református, azokban, ahol keresztben voltak téve, katolikusok voltak.
A sírokban a koporsó maradványait meg lehetett találni.
A sírmélységek 1.50-1.80 méter.
Mintegy 60 sír mélyebb volt, mint ahogy a talajgyalu a földet elgyalulta. Ezek bolygatatlanok maradtak.
A csontvázak mellett melléklet kevés sírban volt.
Egyben a mellkason egy ásódarabot találtak.
Az ásóra rátapadt a halott ingéből egy darab, mely rá is rozsdásodott. Patkódarab, nagy vasszegek, kocsivasalás darab volt több halott mellé téve. Ezeknek mi volt a rendeltetése, nem tudjuk. Talán babonás hiedelmek.
Öltözetnek nyoma 20 sírban volt.
Néhány laposfejű, korong alakú gomb is volt, 3 sírban.
Csizmatalp, bundasapka darab is került ki.
Volt olyan sir is, melyben még a halott haja is megvolt. (20 sír.)
Egy fülkontyba kötött hajfonat is került elő.
A többi sírban nagyobb részt gyermek, a férfisírokban rövidre vágott hajat is találtak.
Dezső Gyula antropológus volt a helyszínen, L. Tóth Ferenc a konzervgyár részéről irányította a munkálatokat és megfigyelést végzett, anyagot gyűjtött a múzeumnak. Munkájáért köszönet illeti.
MEG KELL EMLÍTENI, hogy a temető nem „török temető”, mint tévesen az a köztudatba ment, hanem XVIII. század és XIX. század eleji.
Az előkerült leletanyag azt bizonyítja, hogy 130-140 esztendővel előbb temethették ide az utolsó halottakat.
A domb földjéből őskori edénytöredékek és római kori edények anyagából került a múzeumba.
A tatárjárás idejére mutató anyagot nem leltek e helyen.
A sírok között nem volt régibb a XVIII. századnál."
- forrás: PMH, 1962 - Dr. Balanyi Béla, Sirató
Egyéb adatok:
- 1802 - a Sirató nevű temető területének kimérése (Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza)
- 1802. dec. 28. - a kimért temetőbe ekkor temettek először, Biró András 77 éves embert és egy 3,5 éves lánykát (Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza)
- 1868-69 - Régi kard. Lelőhelye: Nagykőrös-Sirató. Kovács János református segédlelkész ajándéka. (Tudósítás.... 1868/69. (Kecskemét, 1869) (1)
- 1878 - Thallóczy Lajos - az Országos Embertani és Régészeti Társulat fiatal tagja - Nagykőrösre látogat, hogy többek között Siratónál is régészeti ásatást szervezzen, amit 1879 májusára terveztek, de az különféle okokból elmaradt. Később többek között a közeli Szurdok-dűlői földvárat feltárták. (forr: Honismeret, 2011.)
- első világháború előtt még megvoltak Sirató temetőjének nyomai, dróttal bekerített fás, cserjés terület, szélén vadpiszke és jázminbokrokkal, behorpadt sírok (Kopa László, 1970)
- második világháború végén illetéktelenek kiirtották a fákat (Dr. Balanyi Béla, 1961)
- 1952 - a domb területén silóásás közben 18. századi sírokat bolygattak meg, helybeliek szerint kard és sarkantyú is előkerült. Leírás a területről előkerült téglaszínű cserépüstöt is említ, amely a nagykőrösi múzeumban van. (Miklós Zsuzsa, 1982)
- 1959. évi katonai légifotón vasútállomással átellenben a sínektől nyugatra a térképeken felmerült helyen dombszerűnek látszó maradvány látható (blog, fentrol.hu)
- 1961 első fele - ekkor még volt a dombnak maradványa, ami az állomás épülete előtt volt, az emberek homokot hordtak a dombból (Dr. Balanyi Béla, 1961)
- 1961 - az egykori Sirató dombjánál jazig szarmata 3-4. századi temetőt említenek (Korek József, 1961 - újságcikk adatai alapján)
- 1961 június 01-14 között a Siratódombot a konzervgyár üzemének továbbfejlesztése céljából elgyalultatta, 857 sír került elő, melyek ~40 százaléka gyermek sír volt (PMH, 1962, Dr. Balanyi Béla)
Térképek:
2.kat felmérés temető és Tirato feliratot jelöl
3.kat felmérés dombszerűséget jelöl, temetőt már nem jelöl
1880. kataszteri térkép a felmerült helyen bekerített területet tüntet fel
1959. évi katonai légifotón a felmerült helyen dobszerű maradvány kivehető
1961. évi újságcikk zárószavai Sirató dombjának kapcsán:
Ha jól tudom, ebből a fásításból és az emlékkőből nem lett semmi. Mint ahogy a domb is teljesen megsemmisült.
A leírások szerint Siratónál két kard is előkerült (1868 és 1952), de egy biztosan (1868).
A dombnál őskori edénytöredékek és római kori edények anyaga is előkerültek.
1961-ben Siratónál Korek József 3-4. századi temetőről is említést tett, ami összevághat a dombból előkerült Dr. Balanyi Béla által is említett római kori leletanyag korával.
További kérdés, hogy mi lett a domb elgyalulását követően az abból előkerült temetkezésekkel?
Siratóról a nagykőrösi múzeumban további érdekes adatok és információk lehetnek (tárgyak, esetleg fényképek, dokumentációk, egyéb adatok).
250325
B.
További képek, egyéb
Blog megjegyzése:
Kérdésként felmerülhet, hogy a dombból előkerült őskori és római kori leletanyag alapján a mélyebb rétegekben lehetnek e római kori, vagy egyéb sírok. A terület mocsaras volt...stb. 1961-ben amikor a dombot elgyalulták, a dombból 18-19. századi sírok kerültek elő, melynek során ezek közül a sírok közül a mélyebb rétegekben fekvő sírok bolygatatlanok maradtak (mintegy 60 sír), azokat sem tolta el a földgyalu. Mélyebb rétegek kérdésesek lehetnek. Korek József 1961-ben jazig temetőt (3-4. sz.) említ a dombnál. (Vagy ez tévedés és ez nem a dombnál, hanem annak közelében volt valahol, csak igy került az újságcikkbe.)
A temetőből előkerült sírokat 18-19. századi síroknak említi Balanyi. Viszont leírás szerint a temető területét csak 1802-ben mérték ki és abba 1802 decemberében temettek először (egy idős férfit és egy 3,5 éves gyermeket).
katonai légifotók (fentrol.hu):
1959 - állomás és környéke - ezen a légifotón Sirató dombjának maradványa feltételezhető:
1959 - Sirató felmerült helye közelebbről:
1980 - az állomásnál átellenben a terület már beépítve:
műhold, 2014:
Lapszemle
1907
1961 - Pest Megyei Hírlap
1962, PMH - Dr. Balanyi Béla
1970 - PMH, Kopa László írásából:
