Ahol a bejegyzésben szereplő domb található, a középkorban Nyársapáthoz, majd később Nagykőröshöz tartozott ez a terület (jelenleg már egyikhez sem.)
A domb helyzete: az 1900-as évek elején Fodor Józsefné tanyája mellett, attól nyugatra.
...Cegléd városától jóval keletre - az egykori Nyársapát területén - elhagyatottan és idő marta vonalaival húzódik egy régi domb.
Egykor talán fontos lehetett, de mára jelentését elmosta az idő, s a helyiek sem tudják, mi célból emelkedik ott. A szél és az eső lassan elhordta oldalait, felszíne megroskadt, itt-ott földcsuszamlások árulkodnak az évek múlásáról.
Az állatok lyukakat ástak belé – rókák üregei, nyulak menekülőjáratai szövik át a földet, a nagyobb mélyedésekben talán egykor emberi kezek is dolgoztak, de mára csak üres mélység maradt utánuk.
Tetején egy magányos beton térképészeti pont mered az ég felé, amely rideg és mozdulatlan. Az egyetlen jel, hogy valaha számított valakinek ez a hely.
Neve nincsen, története feledésbe merült.
Most csak áll a szántóföldön, régi romos tanyák épületeinek közelében - és csendben nézi az érkező viharokat...
- blog -
A Nevesincs-domb a fák takarásában:
Egy véletlen beszélgetés során, nemrégiben került szóba ez a dombocska, aminek a Nevesincs-domb elnevezést adtam, mivel nevéről nem tudni - vagy ha volt is egyáltalán, az mostanra már feledésbe merült.
Még évekkel ezelőtt vettem észre az érdekesnek tűnő buckát, amiről némelykor fényképeket is készítettem.
A domb melletti romos tanyát - 125 évvel ezelőtt - Fodor Józsefné tanyájának jelöli régi térkép:
A földből emelt földhányás vélhetően egy történelmi halom maradványa lehet:
A későbbiekben próbáltam információkat szerezni a dombról, hogy kiderítsem, annak milyen múltbéli szerepe lehetett. (Az adatforrásokat nem jelölöm, mivel aki akar, úgyis rájuk tud találni.)
A domb vélhetően már a római császárok korában is létezhetett, bár először inkább a középkorra tippeltem, de a középkori szerepe sem kizárható.
Ha a hely azonosítása helyes, akkor ezen a területen többek között homokbányászás során megsemmisült őskori és szarmata temető lehetett, továbbá az 1980-as években a dombon kisebb feltárás is folyhatott, amiről részletesebb adatok kevésbé állnak rendelkezésre.
A Nevesincs-domb felülnézeti képen:
Úgy gondolom, a szóban forgó dombot régi térképeken is fel lehet fedezni, amely valamikor jóval nagyobb lehetett, mint mostani formájában.
Továbbá a közelben - az 1930-as években - egy lovas sírt is találtak.
XVIII. századi térkép részlete - a térképet feliratoztam, amin érdemes megfigyelni az akkori egyéb térképjeleket is:
- saját térképelemzés alapján -
A Nevesincs-domb mellett néhány szürke cserépre és kisebb ismeretlen csontszilánkokra is rá lehet akadni, bár a régi tanyaromok miatt inkább mázas cserepek vannak a domb melletti szántón, de volt kisebb darázskő darab is...stb.
A szürke cserepek közül:
Meglátásom szerint ez a másik XVIII. századi térkép szintén ezt a dombot ábrázolhatja:
A magaslat 2024 februárjában, a közeli dűlőút mellől:
A domb mintha be lenne horpadva - adatok szerint az 1980-as évek elején voltak itt valamiféle kutatások, feltehetően ennél a földhányásnál:
A buckát az állatok sem kímélik:
Nevesincs-dombja a közelében lévő romos tanyákkal:
A domb tetején lévő beton térképészeti pont:
Nevesincs-dombjáról most hirtelen - az innen több mint 10 km-re lévő - Kocsér-Jászkarajenő-Tiszakécske hármas határpontján található Sárhalom jutott eszembe, ahol szarmata település volt a római időkben:
A Nevesincs-domb - a háttérben régi tanyahely, ahol hajdan (1920 körül) Fodor Józsefné tanyája is volt:
Ezen bejegyzés bővebb részletek kifejtése nélkül Nevesincs-dombjának emlékére készült, hogy annak üzenete ne vesszen el az idő sodrásában.
250330
B.
Videó:
További képek:
Régi térképek forrása:: hungaricana, mapire
