Cegléd, Kengyelpuszta
A Kengyel-sziget a ceglédi Kengyelpusztán található, amely pusztát régi térképeken lehet fellelni.
Múlt századi leírás szerint a Kengyel-szigetnél - 1910 körül - sírokra bukkantak, valamint későbbi kapáláskor ismét egy koponya került elő.
KENGYEL-SZIGET (Cegléd)
"...A Kengyel-szigetet szabálytalan kör alakban víz vette körül, ez a Kengyelvíz, amely összefüggésben van északon a Kengyel-szakadék nevű tóval.
A pusztán kevesebb a szántóföld, sok a vízállás, melyek vizét a Kengyeles-Eperjes vezeti le a Perjébe.
A kinti nép a puszta nevét azzal magyarázza, hogy a Kengyel-vízben kengyelig ér a lovas lába.
A szó több felé előfordul kengyel alakban kanyarodó folyó, ér, tó neveként (Kiss 1978, 328. old.)...."
- forrás: Hídvégi
Más forrás (1883) szerint a sziget a nevét kengyel formájáról kaphatta.
1771. évi térképen Kengyelpuszta mint Kengyel Szék - a kör alakú víz a Kengyel-szigetet körbevevő vízmeder lehet:
(kicsit elcsúszott a térkép, mert úgy kellett összeilleszteni)
Kengyel-sziget az első katonai felmérés térképén (1782-1785):
Madártávlatból az egykor Kengyel-víz által körülvett Kengyel-sziget, felette a Kengyel-szakadék nevű tó megmaradt kevéske vizével, a távolban pedig Kengyelpuszta:
1910 körül a szigetnél sírok, majd később egy koponya került elő:
"...A Kengyel-szigeten B. Molnár tanyáján szőlő alá forgattak a tízes években, közel a tanyához több sírt föltártak.
B. Molnár János ma 71 éves, akkor gyerek volt, nem emlékszik a sírmellékletekre.
A későbbi években kapáláskor egy trepanált koponya került a felszínre, s ez a koponya ma is nála van
A sziget alatt Nyíri Béla Árpád-kori cserépedényeket talált a harmincas években."
- forrás, Hídvégi , 1984
A kapáláskor előkerült koponyához: - trepanált koponya, vagyis meglékelt koponya.
A koponyalékelést már ősi időkben is alkalmazták orvosi beavatkozásként.
Blog megj.: A környékről pl. a dánszentmiklósi Tetveshalom-nál (régi nevén Tetemhalom, ÁK templom és temető) került elő trepanált koponya.
1937 körüli térképen a B.Molnár tanya Kengyel-szigetnél, amelynek közelében 1910 körül sírok kerültek elő:
Czegléd, 1916 - B.Molnár József kiadó földje Nagy-Kengyelen:
Távlati képen a Kengyel-szakadék elnevezésű tó (Kengyel-tó) a sziget felett - leírás szerint a tó 1883-ban még hallal volt tele, akkori vizét sötétbarna színűnek említették:
- a tó vize- "...olyan színű, mintha az ördög konyhájából eresztették volna ki.." (1883)
A képet feliratoztam - vélhetően a szigeten lévő tanya is B.Molnár tanya lehetett, de az később épülhetett, a képen a B.Molnár tanya helyén már 1881-ben is tanyát jelölt a térkép::
A Kengyel-sziget és Kengyel-szakadék egy régebbi műholdképen:
1963. évi katonai légifotón (fentrol.hu):
"Kengyel" és a szabálytalan kör alakú Kengyel-sziget az 1793. évi Balla térképen:
1881. évi térkép részletén Kengyel-szakadék - mellette gulyakutat is feltüntet a térkép:
Kengyel-szakadék és a sziget keleti oldala:
A Kengyel-sziget DK-i része 1881-ben - a sziget mellett a térkép szerint akkoriban Kósik Lajos és Ürögdi Pál tanyáival:
- a sziget alatt Nyíri Béla Árpád-kori cserépedényeket talált a harmincas években -
1883, Czegléd - újságcikk részlete, amelyben a Kengyel-tó is szóba kerül - a tóban akkoriban meg is fürödtek, vízének színét sötétbarnának írták, abban egykor lovakat is úsztattak, valamint a tóban nagyszámú halról tettek említést (viszont a leírásban szereplő koordinátákat nem tudtam belőni):
"...Bicskás reggeli után kószálni indult a társaság, segítettünk a gazdának a semmit nem tevésben, megdorgáltuk a rosz gazdálkodásért, megvizsgáltva a dohányát, megnéztük a meggyeszerte hires Gerjeárkot, mely egész szemérmetlenül mutogatta homokos fenekét.
„Most nincs víz benne — tájékoz gazda, de mikor annak ideje van!
- No,szerencse, hogy ez az árok nem a városháza mellett vezettetik el, mert ha az a sok dikció, amit ott elkövetnek, mind bele folyna - szüntelenül tele lenne vízzel.
No de van a Kengyeltóban, azt nézzük meg..
Bizonyan, mégpedig olyan szinű, mintha az ördög konyhájából eresztették volna ki, ez a sötétbarna víztömeg állandóan birtokában tart valami 80 hold földet.
Hogy nem települtek ide Hollandusok, azok már azóta megitták volna?
Fekszik pedig ez a tó a Keleti Hosszúság 37°25’ és az Északi Szélesség 47°12’ közt.
Alakja olyan, mint a kengyel - onnan vette nevét (Fölteszem a t. olvasóról, hogy látott már kengyelt).
Annak idejében hápogva kelő tőkés ruca, szürke vörös gém, szárcsa, vizicsirke, bibic és egyéb vízbenélő különlegesség tartja jogos otthonának, no meg a Volga zöld ruhában ugráló dalárdisták, kik esténként külföldi operából tartanak ének próbákat.
Szélein, meg a közepén is nyalka nádszillak udvarolnak minden kicsi szélnek, hajtogatván karcsú derekukat,mint valami kaucióra váró lajdinánt, de sőt halak is vannak töméntelen számmal.
Élénk Szemű, apró virgonc állatkák, a melyekből bizonynyal halálos vétek volt két tarisznyával kifogni.
Meg is fürödtünk a nevezetes tóban, ott ahol a lovakat szokták úsztatni.
De micsoda bolond mély viz az? Sohse hittem volna. Annyira meglábalhatóan mint a mostani városi perpatvar...."
- Czegléd, 1883
A térképekről is érdekes következtetéseket lehet levonni.
A harmadik katonai felmérés térképe a Kengyel-vizével körbevett szigetet Deák halomnak jelöli.
Térképeken a Deák halom elnevezés a környéken több helyen is fel van tüntetve, amik vélhetően pontatlanok, téves elnevezések lehetnek.
Bár a régi időkben népi babona volt, ha egy fekete palástos garabonciás deák jelenik meg a dombon, akkor az a környékre rossz időt fog küldeni. Ez a babona esetleg átterjedhetett egyik helyről a másikra.
Deákhalom egyébként innen nyugatra, az Abonyi Feketehalom mellett volt (~3,8 km)
A vízzel körbezárt terület ÉK-i csücskében egy külön kis dombot jelöl a térkép - a halom felirat "a" betűjénél:
Más térkép a sziget alatt, a vízéren kívül jelöl egy magaslati pontot:
Milyen sírokat találhattak Kengyel-szigeténél az 1910-es években és milyen körülmények között? Nem tudni. Talán régészeti adatbázisokban, vagy leírásokban szerepel valahol.
A sziget alatt - Nyíri Béla által - 1930 körül talált Árpád-kori cserépedényeket figyelembe véve, talán Árpád-kori sírokról lehetett szó.
Ami biztos, hogy az egykori mocsaras Kengyelpuszta rengeteg titkot hordoz magában.
20250205
B.
Egyéb:
Az 1883. évi Czeglédi teljes újságcikk, amiben a Kengyel-tó is szerepel:
1963. évi katonai légifotón a Kengyel-sziget:
Árverési hirdetmény - Czegléd és Vidéke 1891 - Kis-Kengyel és Nagy-Kengyel:
Kengyel 1937. évi térképen:
Kengyel a remanentialis földek között - 1806, Cegléd város uradalmi rendezetlen irataiból:
- forrás: Hídvégi Lajos, Pusztabokrok -
-----
"...A homokos puszta nem kellett a jobbágyoknak, s az uradalom mint maradványföldet, több más határrésszel olcsó pénzért bérbe adta.
„Ezen megnevezett Czeglédvárassa határában egynehány kisebb és nagyobb darab remanentialis földek találtatván, a melyek némi nemű fogyatkozások végett nagyobb Sessiokra fel nem osztattak, azért is árendába szoktak adódni. Remanentialis földek: Szőke Halom, a' Ketskés kortsmához adott, a' Kő Halom, a'Homok, Dura Halom, Kengyel.. ."
(forrás: Agrártörténeti szemle, 25. évfolyam)
