A bejegyzés központi témája az igazi Kőhalom, amely Madarászhalom néven szerepel a régészeti szakirodalomban.
Blog: Az igazi Kőhalom a Kéttemplom helyén volt.
Megjegyzés: A bejegyzés saját nézőpont alapján került összeállításra - melynek során aprólékosabb elemzéseket és következtetéseket mellőzve - megpróbáltam összegyűjteni csak a leginkább fontos információkat. További levéltári, régi térkép beszerzése és áttekintése pontosíthatja a helyszíneket.
Blog:
....A Madarászhalom-ként régészetileg elnevezett hely valójában a Kőhalom nevű történelmi domb, amely halmot régi térkép (1880) egyértelműen Kőhalom elnevezéssel jelöl és tüntet fel.
Mivel ezen a helyen - szinte egymás mellett - fennmaradt adatok szerint a középkorban két templom is volt, ezért a helynek a Kéttemplom utólagos elnevezést adtam, aminek a valódi és helyes megnevezése Kőhalom lenne, ahogyan a régi térkép is jelöli.
Az igazi Madarászhalom vélhetően nem itt, hanem innen ÉNY-ra található, amit régi térkép Madárhalom néven jelöl.
A régészetileg Kőhalomnak elnevezett lelőhely pedig az igazi Kőhalom (Kéttemplom) helyétől 7,5 km távolságra található, egy Kőhalom elnevezésű dűlő melletti területen, innen távol, az abonyi határ közelében.
Hídvégi tanár úr a régészeti Madarászhalom helyét Kis-Varjas-domb néven azonosította, ami még helyes lehet.
Tovább bonyolítja a dolgot, hogy Kis-Varjas-dombot Varjas-halommal szokták keverni, ami innen jóval ÉK-re volt és ahol kardok és sírok kerültek elő 1930 körül.
Blog:
Az igazi, eredeti Kőhalom a Kéttemplom helyén volt, aminek helye koordináta pontossággal még utólag, most is behatárolható..
A régészeti Madarászhalom - ami voltaképpen az igazi Kőhalom - Árpád-kori templom és temető helye az M4 autóút mellett és alatt, a temető és templomhely tulajdonképpen szinte teljesen megsemmisült:
A bejegyzésben szereplő helyszínek elhelyezkedése műholdképen, a régi térképeken feltüntetett elnevezésekkel és jelölésekkel:
Sorba véve az említett és a fenti műholdképen bejelölt helyeket:
Madárhalom
Madárhalom Cegléd Jászberényi út mellett található, jelen ideig ismeretlen domb, halom, véleményem szerint mindenképpen releváns hely, amit régi térkép is jelöl (2.kat.felm.) Remélhetőleg valamikor kutatni fogják ezt a helyet.
Madárhalom vélelmezésem és feltételezésem szerint azonos lehet Madarászhalommal.
Madarászhalom elnevezés pedig (téves módon) áttevődhetett a Kéttemplom, vagyis az eredeti Kőhalom helyére.
Miután Madárhalomról - még régebben - említést tettem az oldalamon, néhány nap múlva az információra lecsapva máris egy kóbor detektoros jelent meg a dombnál. Csak ő tudja, mit talált ott, remélhetőleg dokumentálta, ha rábukkant valamire.
Madárhalom 1881. évi térképen és műholdképen:
Feltételezésem szerint Madárhalom tartogathat majd meglepetéseket, ha egyszer belenéznek ott a föld mélyébe.
A mindmáig titkokat rejtő Madárhalom:
A bejegyzés központi témája:
Madarászhalom - Kis-varjas-domb - Kéttemplom - az igazi Kőhalom
Ez az Árpád-kori templomhely Madarászhalom néven került a régészeti szakirodalomba. Szerintem az elnevezés erre a helyre történő vonatkoztatása téves lehet, de ennek már nincs jelentősége.
Az ide vonatkoztatott Madarászhalmot régi térkép egyértelműen Kőhalom néven tünteti fel - ami azért is érdekes, mivel a régészetileg Kőhalomnak elnevezett egykori templomhely innen 7,5 km-re, az abonyi határ mellett található.
Annyit mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a régészetileg elnevezett Kőhalom lelőhely az abonyi határ közelében egy Kőhalom dűlő melletti területen van, amely dűlőnév az ott lévő, vagy közeli egykori romokra (templomrom) utalhatott.
Az igazi Kőhalom régi térképen (1880) - ami a régészeti Madarászhalom és amely a régészeti Kőhalomtól 7,5 km távolságra nyugatra esik:
- közvetlenül Kőhalom (r.Madarászhalom) északi oldalában egy kis vízállás is volt, amit egyéb régi térkép tónak jelöl -
Kevésbé ismert, hogy az igazi Kőhalom helyén egymás mellett két templom is volt, vagy lehetett - ezért is részemről a sajátos és utólagosan adott "Kéttemplom" elnevezése a helynek.
Több, mint 200 temetkezést tártak fel ezen a helyen, ahol egykor a tatárjárás söpört végig.
A valódi Kőhalom blog által vélelmezett valamikori helye, a domb, ahol a templom is állhatott:
- 1880. évi térkép ezen a helyen magassági pontot jelöl, ami a domb legmagasabb pontja lehetett - felette egy kis tó is volt - a tó helyén most az M4 megy keresztül - a templomhely, ill. domb a szervíz-út mellett volt -
Hídvégi Kis-Varjas dombnak azonosítja ezt a helyszínt és többek között az alábbiakat írja a hely vonatkozásában:
"...1968 őszén a Kis-Varjas-dombon legeltető juhász kiszántott érmeket talált. A ceglédi múzeumba 7 db III. Béla érem és 63 db friesachi dénár került be.
Topál Judit 1968-ban és 1969-ben leletmentést végzett a lelőhelyen. Az erősen megbolygatott területen sikerült kb. 13,5 m hosszú, 7-7,5 m széles, félköríves szentélyű templom alaprajzát tisztáznia.
A temető körüli temetőből 201 sírt tártak fel. A szegényes mellékletek közül az S-végű és sima hajkarikák voltak a gyakoribbak. Előkerült egy gyűrű és egy II. Géza ezüst dénár is.
Az 52. sír közelében megszenesedett gabonamagvakat tartalmazó bögrét találtak.
A temető egész területéről feltűnően sok elrejtett XIII. századi vaseszköz került elő.
A település és temploma a tatárjáráskor pusztult el...."
- Hídvégi
Az Árpád-kori templomhelyet a képen a kék kamionnál kell keresni:
Az 1968. évi feltárások során a dombon előkerült templom romjai:
Topál Judit:
"Valószínűleg egy 13,5 vagy 14,7 m hosszú, 8,9 m széles, viszonylag kis szentélyű, téglából és ún. ceglédi darázskőből (réti mészkőből) épült templom állt a dombon."
A Madarászhalmon lévő egykori templom romja, amit az 1880. évi térkép Kőhalom néven jelöl - az 1968 körüli feltárás képeiből:
- Kép forrása: Topál Judit: Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarászhalmon -
Tari Edit: Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén:
"...1984-ben megjelent munkájában Hídvégi Lajos helyesbíti a lelőhely elnevezését, szerinte ez a Varjas-halomnak felel meg. Mivel a szakirodalomba Madarászhalom néven vonult be a lelőhely, már nem látszik indokoltnak a domb elnevezésének módosítása. (HÍDVÉGI 1984, 110)..."
Forrás: - Tari Edit: Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén
Blog: Részemről pontosítanám ez előzőeket, mivel Varjas-halom nem itt, hanem jóval odébb van, Hídvégi pedig nem Varjas halomnak, hanem Kis-Varjas-halomnak említi Madarászhalmot (blog nézőpont).
A Madarászhalomnál (utólag a blog által azonosított igazi Kőhalom) lévő Árpád-kori temető részlete - az 1968 évi feltárások képeiből:
- kép forrása: Topál Judit: Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarászhalmon -
Madarászhalom (i.Kőhalom) a régi időkben a történelmi Varjas-puszta DNY-i szélén emelkedett.
Kuriózum, hogy ezen a helyen egymás közvetlen közelében nem egy, hanem két templom is volt, vagy lehetett.
Két évvel a madarászhalmi feltárást követően, az előző években feltárt templomrom közelében 1970-ben újabb sírok és templom alapfalak kerültek elő.
Idézet Hídvégi Lajos jegyzeteiből (részemről - saját tapasztalataimból kiindulva - teljességgel hitelt adok Hídvégi szavainak, aki mint hozzáértő szemtanú látta a helyszínt):
"....Varjas második temploma az ásatások után két évre, 1970-ben került napvilágra.
Sajnos, a múzeumigazgató nem ment ki, a régész temetésen volt, így a jelentős téglatemplom megsemmisült. Megszokott dolog Cegléden, hogy volt tanítványaim engem hívnak elsőnek, ha valahol a földmunkálatokon régi sírokra bukkannak. így történt, hogy Bónácz Ildikó adminisztrátor telefonon értesített az új országút föltöltésének idején, menjek ki, mert sok sírt találtak és egy jókora tégla alapfalat a Bürgeház dűlőben.
Éppen itthon volt a katonaságtól szabadságon Jancsi fiam, kigyalogoltam vele az útépítő vállalat szűcstelepi irodaházába, ott már ragyogott néhány tisztára mosott emberi koponya, szobadísznek.
Előállt egy terepjáró személygépkocsi és kivitt bennünket a szélfútta betonozatlan országúton.
Messziről láttam, hogy földgyaluk dolgoznak ott és teherautók viszik a Kis-varjas-halom földjét a lapos részek föltöltésére.
A két év előtti ásatástól 60-80 méterre egy tíz-tizenöt méter hosszú téglatemplom épségben levő alapfalai látszottak, közvetlen mellettük pedig vagy tíz legyalult sír.
A falak előtt hevertek a kapubéllet faragott oszlopai. Ilyen lelet még eddig nem került elő a számos Árpád-kori rom közül, azok úgy ki voltak bányászva, hogy csak mutatóban maradt néhány építőkő és tégla.
Megbeszéltem a munkavezetővel, hogy itt hagyják abba a kitermelést, van homok bőven a romtól följebb levő emelkedőn, én most nem nyúlok semmihez, maradjon minden ebben az állapotban, holnap kijönnek a múzeumi emberek, a többi már az ő dolguk.
A leleteket bejelentettem a múzeumban: nem mentek ki, minden megsemmisült.
A leletek közül dr. Illyés Endre egy Árpád-kori kapukulcsot mentett meg, amely ma is nála van...."
- Hídvégi
A fentieket nem különösebben veszik figyelembe, arra történő hivatkozással, hogy ezeket az újabb előkerült romokat régész nem látta. Azt viszont már nem részletezik, régész miért nem nézte meg ezt az újabb romot.
Cegléd ősi templomai Hídvégi Lajos adatgyűjtései, leírásai és jegyzetei alapján kerültek azonosításra, majd egy részük feltárásra, ugyan miért ne hihetnénk neki? Részemről hitelt adok az újabb előkerült rom kapcsán az általa leírtaknak, többek között azért is, mert hiteles és hozzáértő szemtanúként jegyezte fel a saját szemével ott látottakat. Hozzáértése pedig kevéssé vonható kétségbe.
Kérdés: - Vajon meglehet e még valahol az akkor (1970) megmentett, Árpád-kori kapukulcs?
Mert ha az említett kapukulcs megvan még, akkor az mint tárgyi bizonyíték, döntő lehetne a kérdésben.
(Zárójelben: A felmerült és az 1970-ben előkerült kapukulcs vonatkozásában célszerű lenne utólagos régészeti nyomozást folytatni.)
A visszaemlékezés szerint és a rendelkezésre álló információk alapján két középkori templom is volt egymás közelében az egykor itt álló, mostanra már teljesen megsemmisített és földdel egyenlővé tett hajdani dombon, ahol napjainkban - mit sem sejtve - a modern kori ember közlekedik:
A Topál Judit régész által 1968-ban ezen a helyen feltárt templomdomb említése - régészeti Madarászhalom, i.Kőhalom:
"...A lelőhely középső részén, egy 110-120x80-90 m átmérőjű dombon (Madarász-halom) emelkedett egykor az Árpád-kori templom.."
- Topál Judit, 1968
Térképelemzéseket követően elképzelhetőnek tartom, hogy Cegléd 1771. évi térképén az alábbi helyen az eredeti Kőhalom dombja (régészeti Madarászhalom), vagyis a templom és temetődomb van feltüntetve - mint mesterséges domb, vagy halom - annál is inkább, mivel leírások szerint egy nagyméretű, kb. 110x80 m átmérőjű dombról lehetett szó:
A terület a régészeti feltárásokat és az M-4 út megépülését megelőzően készült katonai légifotón:
1963 - véleményem szerint (mint már más esetekben is tapasztaltam) katonai légi-felvételeken kivehető az egykori templom (rom) helye - ami az 1881. évi térképen egyben a magassági pont is - a képet feliratoztam:
Térképek összevetése - vízállás, 53,3 magassági pont, domb - KŐHALOM - egy aprócska jel a térképen:
Az 1968 évi feltárásokat követően - ezen a helyen - 2005-ben az M4 autóút építésekor az utat tovább szélesítették, ennek során újabb feltárások kerültek lefolytatásra, melynek során a terület további titkokat árult el magáról.
Ekkor kerültek elő többek között annak az egyik Árpád-kori, leégett háznak a maradványai is, amelyben egy - a tatárok elől elbúvó - édesanya és két gyermekének csontváza került elő, akiknek tiszteletére megemlékezésül egy külön történetet állítottam össze:
A kemence csendje
...1241 tavaszán, amikor a Kárpátok hágóin át megindult a tatár sereg, a keleti végeken meghúzódó kis Árpád-kori falu még mit sem sejtett a közelgő végzetről.
A falu - melynek nevét ma már senki sem ismeri - apró, zsúpfedeles házaival és földbe mélyesztett kemencéivel régóta állt a pusztában, téglából és darázskőből épült templomával.
Itt élt Anna és Álmos, két gyermekükkel, a 8 éves Ilonkával és a 10 éves Zoltával. Szerény házuk egy volt a sok közül: vályogfalú, zsúpfedeles, és egy mély, meleg kemence adta benne a családi élet szívverését.
Egy hajnalon porfelhő jelent meg a közelben. A tatárok voltak. Mire az emberek feleszméltek, már lángoltak a házak, sikolyok töltötték be a környéket, és a halál szaga szállt a levegőben.
A falu férfiai - Álmossal együtt - küzdöttek az ellenséggel, de mind odavesztek.
Anna tudta, nincs menekvés. Gyermekeit reszkető kézzel a kemence mélyébe bújtatta, az egyetlen helyre, ahol talán nem veszik észre őket. A kemence száját pedig - élő védőpajzsként - ő maga takarta el testével.
Kint, a távolban az ellenség harcosainak dübörgése egyre közelebb ért, mint a végzet dobjai. A gyerekek szemében könny és félelem csillogott, az anya tekintete pedig tele volt kétségbeeséssel - tudta, nincs hová futni, nincs kit hívni. Csak az imádság maradt… s a remény, hogy nem találja meg őket a pusztulás. Az idő megállt, és a ház falai között csak a csend zokogott velük együtt.
A tatárok betörtek a házba. Nem láttak gyermeket, csak egy asszonyt, aki nem könyörgött, nem sírt - csak némán ült a földön, mintha már nem is volna élő. A házat az ellenség felgyújtotta, majd továbbvonult.
A tűz mindent elemésztett.
Évszázadokkal később régészek ástak a hamuvá vált faluban, amelyet a történelem könyörtelenül elfeledett.
Egy omladozó kemencében csontokat találtak: egy asszonyét, akinek karjai mintha még mindig ölelni próbáltak volna valamit, a kemencében két kisgyermek maradványait, összegömbölyödve, mintha aludnának.
Az Árpád-kori falu soha nem épült újjá. Csak a föld emlékezett, és a kemence csendje őrizte tovább az anyai szeretet örök mementóját....
A tatárjárás során leégett Árpád-kori ház kemencéjében megtalált és előkerült gyermekek és az édesanya maradványai - a 2005. évi feltárások képeiből - ez a tragikus helyszín valahol ott lehetett, ahol most a felső szervízút halad keresztül:
- Kép forrása: Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult Árpád-kori ház Cegléd határában -
Több telepobjektumban került elő temetetlen egyén váza:
- Forrás: 2005 - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7 -
"...Az egyik leégett ház kemencéjében két összebújt gyermek és az anya részben kemencén kívül eső vázát bontottuk ki. A kisfiú mellett IV. Béla ezüst denára és vas ostyasütő feküdt, a kislány koponyáján S-végű hajkarika.
Az épület padlóján az egykor használt főzőedényeket, csiszolt kő sótörőt, favödör abroncsait és fülét, a leégett faláda maradványait (vaszárat, ládapántokat), a mezőgazdasági tevékenységre (sarlók, rövidkaszák, vas ásók, fejszék), az állattartásra (csikózabla, ollók) utaló eszközöket találtuk meg.
Több telepobjektumban került elő temetetlen egyén váza...."
- Gulyás Gyöngyi, 2005
1968 - a templomhely és a temető elsődleges régészeti kutatásának leírása:
Az Árpád-kori temető centrális volt, középen a templommal:
Az egykori Árpád-kori temető felett napjainkban áthaladó forgalom - az egykor temetőt és templomot rejtő dombnak nyoma sem maradt:
1969-ben a Pest Megyei Hírlap is tudósított az akkor itt folyt ásatásról:
Se falu, se domb, se templom, se temető - ugyan ki mondaná meg, mi volt itt a régi időkben:
Az eredeti Kőhalomnál (régészeti Madarászhalom) lévő hajdani, ismeretlen nevű Árpád-kori falu a régészeti kutatások adatai alapján az 1241-1242 évi tatárjárás során teljesen elpusztult, lakói nem tértek vissza. A lakosait vagy legyilkolták, vagy rabláncon hurcolták el, de talán voltak, akik el tudtak menekülni.
A hajdani névtelen falu és név nélküli templomának - vagy templomainak - romjai szintén megsemmisültek, melyeket régi térkép Kőhalom elnevezéssel tüntet fel.
Az egykori Árpád-kori, történelmi templomdombot és temetőt, a templom megmaradt romjaival együtt a 4-es, majd az M4 utak építésével teljesen felszámolták.
Vélhetően (blog) az egyik templom a domb legmagasabb pontján állhatott, amelynek helye régi térkép alapján koordináta pontossággal utólagosan is megállapítható.
Részemről úgy vélem, a régi templom alapjainak romjai még most is ott lehetnek földdel betemetve, a szervíz-út alatti szántóföld szélében:
A valódi Kőhalomhoz végezetül egy régebben írt és nekem szóló idézet Topál Judit régésznőtől, amit tisztelettel itt közzéteszek:
..."Érdekes és fontosnak tűnő blog, véletlenül bukkantam rá. Bábahalom már csak rémlik.
De egy másik közeli "templomos" helyet a cinteremmel és sírjaival együtt 1968-69- ben teljesen feltártunk.
Lelőhely: Cegléd-Madarászhalom (Varjashalom), közölve Studia Comitatensia 1(1972) 56-97 plusz a kötet végén kihajtható temetőtérképpel.
A 4. út építésekor sajnos mindent elpusztítottak.
Üdv, Topál Judit öregrégész..."
A valódi Kőhalom közelében pedig a tatárjárást követő időkben - a közeli régi pusztán - a szájhagyomány török kori csatát is emlegetett... De az egy másik történet.
(Madarászhalomról - eredeti Kőhalom, Kis-Varjas-halom, kinek ahogy tetszik - további térképek és egyéb tartalom a bejegyzés végén.)
Régészeti Kőhalom
Röviden a régészeti Kőhalomról is essen néhány szó, ami nem azonos az eredeti Kőhalommal (Madarászhalom).
A régészeti Kőhalom Cegléden, az abonyi határ közelében, a Kőhalom dűlő melletti Hodula dűlőben található, az igazi Kőhalom helyétől keletre, ~7,5 km távolságra.
Erről a Kőhalomról azt írják, mely szerint "....érdekes, hogy a Kőhalom nevű dombot egyik térkép sem jelzi, neve nem olvasható."
De igen, jelöli, mégpedig Cegléd 1750. évi térképe, amely egy halmot és mellette a dombtól kissé keletre található H betűvel jelzett, bekerített ismeretlen objektumot jelöl (körülkerített templom, egyéb objektum?)
Cegléd 1750. évi térképén a régészeti Kőhalomnál feltüntetett objektumok:
2023, vagy 2024 nyarán a ceglédi határban találkoztam az idén már 81 éves Jani bácsival, akivel beszédbe elegyedtünk és aki az alábbiakat mesélte el nekem:
"...Cegléd szélében az abonyi határnál, a Kőhalom dűlőnél volt egy domb, a domb közelében volt a tanyánk. Ennél a dombnál fiatal koromban, 1970 körül szántás során csontvázakat szántottam ki a traktorral, egy ismeretlen temetőt bolygatott meg az eke.
Mivel kíváncsi voltam, a csontvázak közül néhányat ki is ástam. A kiásott sírokban a halottak feje kelet felé volt.
Később jött a kárpótlás, a földnek új tulajdonosa lett. Mikor egyik alkalommal mentem ki a a földekre, a dombnak hűlt helye volt. Kérdeztem a tulajt, mi lett a dombbal? A tulajdonos azt felelte, nem kellett az oda, elhordatta...."
- Sz. János 80 éves ceglédi lakos elmondása, 2023, vagy 2024. -
Jani bácsinak a kezébe egy talált tárgyat nyomtam, amit a fűben kellett megint megkeresni, de szerencsére előkerült. Egy ismeretlen, roncsolt, réz, hengeres tartótégely féleség, vagy palack volt az. Kérdeztem tőle, vajon mi lehet?
- Hijj, a mindenit, ez nagyon régi lehet, ez öntött rézből van! - válaszolta.
Mondtam neki, vigye be a ceglédi múzeumba, kérdezze meg, mi lehet, ha régi, adja le, mondja meg hol került elő, de oda ne adja másnak, csak a múzeumnak. Pár hét múlva ismét beszéltem vele, akkor még nem vitte be, azóta meg nem beszéltünk. Végül eljutott e a múzeumig, nem tudom.
Közvetlenül a megtalálást követően készült fényképek a traktor kerekére tett ismeretlen, öntött réztégelyről (vagy palackról), ami előzően a templomdomb mellett volt:
Ahol Jani bácsi 1970 körül csontvázakat szántott ki, azonos lehet a későbbiekben Tari Edit által a régészeti Kőhalom-nál kutatott Árpád-kori templomhellyel és az ott talált sírokkal:
1990 - Régészeti Füzetek:
A régészeti Kőhalomról Hídvégi régi leírásaiban többek között ezt lehet olvasni - egyébiránt a régészeti Kőhalmot Hídvégi is Kő-halomnak ismerte (vélhetően a Kőhalom dűlő közelsége végett):
"...A kinti nép - Füle Pál, Őze János, Sági Károly - egyöntetűen mondja, hogy a Kő-halmon a török időben temető volt.
A húszas években kubikolták a halmot, látták Tóth Imrét amint embercsontokat és darázsköveket emelt ki.
A halom alatt egy nagy patkó alakú kiszáradt vízállás van, ez 1939-40-ben teleszaladt vízzel, megtermett benne a hal, hetenkint egy-egy mázsa halat fogott benne Füle Pál...."
- Hídvégi
Kőhalom - Tari Edit: Pest megye középkori templomai - részlet a régészeti Kőhalom kapcsán:
"...1996 tavaszán a földtulajdonos - bár tudta, hogy a kis domb régészeti lelőhely - az egész dombot eldózerolta, feltöltéshez rögtön el is hordva a termőföldet. Mire tudomást szereztünk róla, már az Árpád-kori temető teljes pusztulását tudtuk csak megállapítani...."
"...A temető legszélén, a lapos részen találtunk néhány bolygatott sírt. A feltárt sírok száma a domb elhordása után talált sírokkal együtt mindössze 22-re emelkedett."
- Tari Edit
Kérdés:
- Hova lett elhordva feltöltéshez az itt eldózerolt domb földje? Ellenőrizte e valaki azt a helyet, ahová a domb földje - vagyis az Árpád-kori temető egy része került? Történt e erre bármilyen jellegű adatgyűjtés?
Egyébiránt szerintem a régészeti Kőhalom még most is ott világít a műholdképen:
2023-ban készült képek a régészeti Kőhalomnál - a templom és az egykor itt lévő sírok helyét még napjainkban is kődarabok és a kiszántott embercsontok szilánkjai jelzik:
Zárásképpen:
A fentiek alapján meglátásom szerint Madárhalom továbbra is ismeretlen domb, vagy dombok összessége, ahol titkokat rejthet a föld mélye. Madarász-melléke pedig vélhetően Madárhalom mellett lehetett.
A valódi, 1880. évi térképen feltüntetett Kőhalom (régészeti Madarászhalom) egyik templomának romja talán még most is ott lehet a szántóföld szélében a föld alatt. Érdemes lenne ezt a konkrét templomhelyet ismét megkutatni, hacsak -1968-at követően- 2005-ben ez ismét nem történt meg. Az 1970-ben említés szerint szintén ott előkerült másik templomrom fellelt kapukulcsának szintén érdemes lenne utána nyomozni. És ugye a helyszínen emlékhely létesítésének ötlete eddig fel sem merült.
Az abonyi határ közelében lévő régészeti Kőhalom és temetője javarészt megsemmisült, a földtulajdonos a templomdombot 1996 körül teljesen eldózerolta. Jani bácsi traktorjának ekéje 1970 körül ezt a temetőt bolygathatta meg, melyek közül néhány sírt akkor kíváncsiságból meg is ásott. A régészeti Kőhalom dombjának közelében az 1750. évi térképen feltüntetett terep-objektumokat és azok helyét szintén érdemes lenne tovább elemezni, illetve itt talán további sírok is előfordulhatnak.
Továbbá van egy levéltári térkép, amit javallott lenne kikérni és áttekinteni, ami a fenti helyek vonatkozásában akár több mindenre is választ adhat.
20250420
B.
További térképek, lapszemle, egyéb:
1974, Pest Megyei Hírlap tudósításának részlete:
Harmadik katonai felmérés térképén a valódi Kőhalom (Madarászhalom) - a térkép egymás mellett két dombot is jelöl, illetve érdekes az ÉNY-ra lévő, néhány-száz méterre lévő másik magassági pont is:
Első katonai felmérés térképe (1782-1785), feliratoztam:
Katonai légifelvételek
1963 (fentrol.hu):
1965 (fentrol.hu):
1973 - kat. légifotó az elsődleges régészeti feltárásokat és a 4-es számú főút megépítését követően (fentrol.hu):
2017, műhold - itt már a kiszélesített M4 autóút megépülését és a 2005. évi területi feltárásokat követően (google):
Kérdés, hogy az alábbiakban említett Madarászhalom melyik területre vonatkozhatott (Madárhalom körny.?):
1853, Budapesti Hírlap - Madarászhalom a haszonbérleti hirdetések között:
1891, Czegléd és Vidéke - Kőhalmi birtok, Madarászhalom és Kisvarjas a birtokeladási hirdetmények között:
