Cegléd, Apáczák-kútja
Az Apáczák-kútjának legendája
...A város határában, hol a füves legelő ölelkezik az erdő peremével, a közelben egykor kőből rakott, mély kút állt.
Senki sem tudja pontosan, ki ásta, mikor készült, de a régiek annak vizét különös erővel bírónak tartották.
A pásztorok szerint a kút vize tisztább volt, mint bármelyik forrásé, s aki ivott belőle, azt sosem érte betegség.
Ám egy viharos éjjelen a föld megremegett, a kút körül a fű kifakult, és másnapra a víz elapadt.
Ekkor úgy döntöttek, a kutat betemetik, félve attól, hogy valami átok telepedett meg benne. Kövekkel és földdel töltötték fel, majd fűmagot hintettek rá, hogy idővel nyoma is eltűnjön.
Évtizedek sokasága telt el... A legelő mindig zölden hullámzott a szélben, de a kút pontos helyét senki nem tudta már.
Az öregek elhunytak, a legendák elfakultak, s ma már csak a gyakran határt járók említik, hogy bizonyos helyeken a fű másként nő, s a föld néhol puhább, mintha odalent még mindig lenne valami - egy régi, titokzatos mélység, ami csak arra vár, hogy újra felfedezzék...
A Szőke-halmi legelő 2023 év nyarán:
Az Apáczák betemetett kútjának másik története a sötét legendák közé tartozik:
...Azt mondják, ki belenézett a kútba, azt az őrület vagy akár a halál is megemészthette.
A kutat lepecsételve lezárták, majd a kíváncsiskodók elől betemették, hogy egy nap annak helye is végképp feledésbe merüljön.
Azóta a titokzatos kút - sötétségbe burkolózva - az egykor abba belenézők titkait suttogja.
A legendák után nézzük, mit lehet tudni az Apáczák-kútjáról.
1872. évi leírás Ceglédnél az említett kutat már betemetve említi:
Cegléd városának a Clarissa-apácák voltak a földbirtokosai 1368-1782 közötti időben.
A Clarissa apácarend feloszlatása után Cegléd vallásalapítványi birtok lett II. József parancsára.
1914-ben az Apáczák-kútja a magyar pásztorok nyelvkincse között is feltűnik:
A fenti leírások szerint a ceglédi Apáczák-kútja a közlegelőn volt, leírás a kutat már 1872-ben is betemetve említette. (1872)
A kút a Clarissa-apáczák emlékét tarthatta, vagy tartotta fenn (1872)
Pásztorok nyelvkincse szerint szintén létezett a kút (1914)
Hol lehetett Czeglédnél a múltbéli Apáczák-kútja? Ennek kapcsán csak találgatásokba lehet bocsátkozni, melyek között felmerülhet a hajdani Szőke-halmi közlegelő is.
Az egykori Fertályos kaszálók Szőkehalom közelében napjainkban, valamint egy feltűnő, szabályosnak mondható, kör alakú mélyedés a területen:
Ceglédnél több közlegelő is volt.
Ezen legelők egyike a Szőkehalomnál (Kis-szőke-halom) lévő Fertályos kaszáló lehet:
„Szőke halmának nevezett dombon hányatták a határhalmot, a 16-ikat, a Czeglédi közlegelő közelében.” (Határjárás 1841.)
Kaszáló:
"...Fertályos kaszáló, Városi kaszáló..."
A klarisszák földje Szőkehalomnál:
"...A klarisszáknak 45 hold remanenciális földje volt Szőke-halmon. A puszta többi szántója jobbágytelek volt..."
Szegény emberek rétje Szőkehalomnál:
"...a fertályosok magukat szegény embereknek nevezték, de néhány hivatalos írás is annak mondja őket, mint a szőke-halmi kaszálók esetében, azt „Szegény emberek kaszállójának” jelöli..."
"...Szőke-halmon két nagy rét volt, a két Fertályoskaszáló; az egyiket Szegény emberek rétjének is nevezték...."
Cegléd régi térképén a Fertályos kaszálók:
A szőkehalmi Fertályos kaszálók távlati képen:
Innentől az alábbiak csupán az összerakott információ-töredékek alapján történő követeztetések, az Apáczák-kútja egykori helyének egyik felmerült lehetséges verziója.
Ha nem itt volt a kút, akkor sincs semmi, abban az esetben ez a hely máris kizárható és lehet a kút után tovább nyomozgatni - annak, aki akar.
Szőkehalomnál:
- klarisszák 45 hold földje, Fertályos kaszáló, Városi-kaszáló, Szegény emberek rétje, Szőkehalom közelében Cegléd közlegelője.
Szőkehalom régi Fertályos-kaszálóján van egy domb.
A domb mellett pedig egy szabályosnak tűnő, kör alakú mélyedés, ami akár egy hajdani kút helyére is hasonlíthat:
A terület a levegőből nézve - és azért a dombról se feledkezzünk meg, mivel attól délre régen vizenyős, mocsaras volt a terep:
Személyes látogatás a felmerült kúthelynél:
A hely vonatkozásában:
Követ, vagy tégladarabot a mélyedésnél nem lehetett tapasztalni. Ha jól emlékszem a kör alakú mélyedés átmérője olyan ~5 lépésnyi volt, tehát nem egy átlagos kút méretről lehet beszélni.
A puszta legelőn lévő domb önmagában is érdekes. A kör alakú mélyedés a domb mellett van, a dombtól délre vizenyős terület volt, légifotók alapján a kör alakú mélyedés közvetlen környéke is vizesnek tűnik.
Tanyák odébb voltak. A kör alakú mélyedés már évtizedekkel ezelőtti légifotókon is észlelhető.
Ismerősöm elmondása szerint ez a terület egykor katonai gyakorlóterep is volt.
1965. évi katonai légifotó (fentrol.hu) - a felmerült helyet bekarikáztam:
Régebbi műholdképek közül:
Talán a több száz éves Apáczák-kútja is 60x60 cm-es, homorúan csiszolt kváder kövekből lehetett kirakva, hasonlóan Cegléd középkori és a mai napig feltáratlan kútjához, ami ott rejtőzik szintén betemetve Cegléd főterén a járdasziget alatt az ügyészség bejáratának közelében és amiből alagutak vezettek be a város alá.
Az Apáczák-kútjának helyét a közlegelőn már betemetve említi az 1872. évi leírás.
De vajon melyiken? Mert Ceglédnek több legelője is volt.
Az elképzelt kút, illusztrációs képen:
A régi kút helyének egyik felmerült lehetősége:
Egyébiránt Cegléd határának észak-keleti részén - régi leírás szerint - volt valahol egy ún. Nagy-kút is.
NAGY-KÚT
Nagy Kút (Határjárás 1701).
A ceglédi határ északkeleti részén volt.
Kérdések
- Vajon kút volt ezen a helyen valamikor?
- Amennyiben igen, lehetett e az Apáczák-kútja?
- A közeli tanyákon lakók mit tudhatnak erről a domb aljában található kör alakú mélyedésről?
- Az 1872. évi leírásban említett Bellényi János nótája(?) szintén kérdéses.
- A ceglédi Kossuth múzeumban mit tudhatnak az Apáczák betemetett kútjáról és annak valamikori helyéről?
De az is lehet, hogy jelen esetben csak egy egyszerű gödörről van szó.
Viszont az Apáczák-kútjának egykori pontos helye továbbra is ismeretlen, a kútnak pedig napjainkra már a neve is teljesen feledésbe merült.
20250310
B
További képek, térképek, videók, egyéb adatok
A régi kutakba akár bele is eshettek, bűnesetek során abba valakit bele is dobhattak, szerencsepénzekről, üvegekről, egyéb beledobott tárgyakról, vagy dolgokról nem is beszélve.
IV. Mohamed rendelete:
„...véletlen eset következtében tűzben elégtek, fáról, szekérről lehullottak s azok miatt, akire fa vagy fal omlott, vagy malomkerékbe sodortattak, vagy kútba estek, villámtól súlytattak és elvesztek” ilyenek miatt a várost bántani nem szabad, míg a rajtuk elkövetett gyilkosság törvényesen be nem bizonyul..."
A kúthelyként felmerült mélyedés műholdképen:
Régi gulyakút
A Szőkehalomnál lévő Fertályos kaszálókon van egy másik, még napjainkban is meglévő, kitéglázott kút, ami legalább 140 éves:
- ebbe a kútba mágnes lett leeresztve, amely a kút aljában lévő vastárgyon megtapadt, de az iszap és a nagy súly végett a mágnes levált a tárgyról. Mi lehet a kút aljában, máig kérdéses.
Videó
Kutak jelölése Ceglédnél, az első és második katonai felmérés térképein
