Kőhalom rejtett múltja - egy eltűnt falu és templomok nyomában

Kőhalom nevű dombon és annak környezetében – Cegléd határában – a középkorban egy virágzó falu és templom állt. A települést azonban a tatárjárás során végzetes pusztulás érte: a betörő tatárok végigsöpörtek a vidéken, kegyetlenül lemészárolva a helyi lakosságot, a falu és a templom pedig teljesen megsemmisült.

Fotó a második ütemben történő, 2005. évi feltárási helyszínről - E.Gábor (Cegléd) fényképei közül:

Az első feltárások - a hely a Madarászhalom elnevezést kapta (1968-69)

1968-ban, egy helyi juhász legeltetés közben több tucat Árpád-kori érmét talált a dombnál. A felfedezés nyomán még ugyanabban az évben Topál Judit régész vezetésével megindult a leletmentő feltárás. A régészeti kutatás során többek között egy tatárjárás idején elpusztult félköríves templom kőalapozásának maradványai, a templom két falcsonkja, valamint mintegy 200 sírból álló temető kerültek elő. Nagyszámú vaseszközt is találtak, melyeket valószínűsíthetően a lakók a támadók elől rejthettek el.

A lelőhely az 1968-as feltáráskor a Madarászhalom nevet kapta, ez a név vonult be a régészeti nyilvántartásokba is, melyekben a lelőhely a mai napig így szerepel.

(Blog: Saját meglátás szerint Madarászhalom (Madárhalom) innen nyugatra 1,6 km-re található, 2.katonai felm. térképén Madárhalom, amely jelenleg ismeretlen domb, halom maradványa)

Kőhalom (Madarászhalom) temetőjének egy részlete - kép az 1968-69 évi feltárások képei közül:

Egy másik templom felfedezése és pusztulása (1970)

Kevésbé ismert, de Hídvégi Lajos tanár egykori leírásaiban az olvasható - aki egyébiránt Kis-Varjas dombnak említi a helyet - hogy a már feltárt területtől 60–80 méterre - a Ceglédet elkerülő 4-es főút munkálatai során - valószínűsíthetően egy másik templom alapjai is előkerültek. A leírás szerint földmunkák közben egy 10-15 méter hosszú, téglából épült templom romjai és további sírok kerültek napvilágra. Hídvégi az előkerüléskor személyesen járt a helyszínen, ahol elmondása szerint a romfalak mellett faragott Árpád-kori kapuoszlopokat is azonosított. Ennek során azonnal kezdeményezte a földhordás és a munkálatok leállítását, majd rögvest értesítette a múzeumot. A múzeumból nem ment ki senki, minden megsemmisült. Dokumentálás nem készült, így az újabb romok előkerüléséről utólag csak Hídvégi visszaemlékezésére és elmondására lehet támaszkodni. Amikor a 4-es út építése végleg átalakította a területet, a korábbi domb is eltűnt.

Elmondása szerint az újabb romok előkerülésekor (1970) dr. Illyés Endre nevű személy a helyszínen egy Árpád-kori kapukulcsot talált, aki a kulcsot magával is vitte. Később mi lett ennek a kapukulcsnak a sorsa, nem tudni.

Hídvégi múlt századi leírása a másik templom romjainak előkerüléséről:

További feltárások az M4 autóút építésekor (2005)

2005-ben az M4-es autóút építésének idején újabb régészeti feltárásokra került sor, ezúttal Gulyás Gyöngyi vezetésével. Az ásatások során többek között középkori házak nyomai kerültek elő, amelyek között több helyen temetetlen emberi vázakat találtak, melyek egykori öldöklés, pusztítás nyomaira utalhatnak.

Ezzel összefüggésben különösen megrendítő lelet volt az egyik ház kemencéjében talált három emberi csontváz: két összebújt kisgyermek és a kemence szájánál fekvő édesanyjuk maradványai, akik minden bizonnyal a kemencében kerestek menedéket a támadók elől. A fiúcska teste mellett IV. Béla korabeli ezüst dénár és ostyasütő, a kislány koponyáján pedig S-végű hajkarika volt található – olyan személyes tárgyak, amelyek még inkább emberközelivé teszik a több száz évvel ezelőtti tragédiát. Az épületet a támadók felgyújthatták.

Kép a kemencébe bújt gyerekek és a kemence szájánál, abba benyúlóan fekvő édesanyjuk tetemének vázaival:

Helyszíni visszaemlékezés civil szemmel

E.Gábor - aki 2005-ben látogatott ki az ásatás helyszínére barátaival - így emlékezett vissza az ott látottakra:

E.Gábor ismerőseivel több mint 90 fotót készítettek az ásatás helyszínén - amiket a blog rendelkezésére bocsátott - melyek segítségével betekintés nyerhető a 2005. évi régészeti feltárás folyamatába.

E. Gábor képei közül – bár nem volt könnyű – néhányat választottam ki a bejegyzéshez.

Előzetesen néhány kép - további képek a bejegyzés végén:

- az M4 autóút alatt húzódó területen feltárt objektumok közül (2005)

- vélhetően a kukoricás irányába tovább folytatódhat a középkori település (2005)

- a kép alapján téglamaradványok, mellette valamilyen fal-féleség? (2005)

Talán a legérdekesebb képek egyike: ezen a helyen lehetett a templom - összehasonlítva az 1968-69 évi feltárás képével:

- E.Gábor fényképe (2005)

1880. évi Cegléd térkép Kőhalom néven jelölte és nevezte az akkor még meglévő halmot, amit később az útépítéssel megsemmisítettek - a halmon lévő templom romjaira a Kőhalom elnevezés utalhat (kép:2024).

"Kéttemplom"

A történeti források és Hídvégi Lajos helyszíni beszámolója alapján feltételezhető, hogy a területen két középkori templom is állt, egymáshoz viszonylag közel - ez azonban régészeti bizonyítékok hiánya miatt nem megerősíthető. 

- Hídvégi, 1970: "..Előző ásatástól 60-80 méterre 10-15 m hosszú téglatemplom, tégla alapfalak, kapubéllel faragott kapuoszlopok, vagy 10 legyalult sír, koponyák..."

(Hídvégi ásatást írt, tehát a 60-80 méter nem feltétlenül az első ízben előkerült templom helyétől számítandó, a távolság becslése lehet kissé téves is...stb.)

A felmerült másik templom helye - ha volt - mindmáig ismeretlen, amely további régészeti nyomozás tárgyát képezheti.

(Megjegyzendő, hogy bár kissé távolabb, de a közelben - térkép szerint - volt egy másik magaslat (domb?) is, amin 1881-ben a térkép tanyaszerű épületet jelöl, ami épülhetett a közeli templomrom tégláiból is. Homokhordás során a régi tanya téglás romjai is előkerülhettek, illetve a tanyától függetlenül ez a domb rejthetett magában sírokat is. 1963,1965 légi felvételeken a domb helyén gödör nyomai. Ezt a dombot oly mértékben kitermelték, hogy mostanra már vízállás van a helyén. A helyszínen 1970-ben talált és akkor elvitt kapukulcs megléte után érdemes lenne nyomozni és megállapítani, az milyen korra tehető.)

Szemléltető kép:

1973:

Kőhalom (Madarászhalom) - helyazonosítás

Az itt található egykori nagyméretű domb, halom, több régi térképen is feltűnik – így például az 1771-es ceglédi térképen, valamint katonai felmérések anyagaiban is, de azokban elnevezés nélkül.

A történelmi, 1880. évi Cegléd térképi adat azt látszik igazolni, hogy az eredeti Kőhalom megnevezés a jelen bejegyzésben tárgyalt helyszínt illethette, ahol egykor egy nagyméretű domb volt. E térkép "Kőhalom" névvel jelöli a napjainkra már elpusztított halmot, megerősítve, hogy az igazi Kőhalom jelen helyen, vagyis a később régészetileg Madarászhalomnak elnevezett, előzően a tatárjárás során elpusztított falu és templom helyszíne volt.

Kőhalom (régészeti Madarászhalom) 1963. évi katonai légifelvételen (fentrol.hu):

- Kőhalom szemmel láthatóan fehéren világít a képen, felette az 1880, 1881. évi térképeken is jelölt vízállás sötét foltja:

Innen keletre egy további Kőhalom

Érdekesség, hogy a jelen bejegyzésben bemutatott helyszíntől keletre, mintegy 7,5 km-re (a 4-es főút közelségében, 1990-ben, Tari Edit régésznő által) szintén feltártak egy Árpád-kori templomot és temetőt, amelyet a régészet – az ottani közeli dűlőnév alapján – Kőhalomnak nevezett el, amely nem egyezik meg ezen bejegyzésben szereplő Kőhalommal.

Ennek alapján úgy is tekinthető, Cegléd külterületén nem csak egy, hanem két Kőhalom is volt, mindkét helyszín Árpád-kori templomhely, temetővel, faluval.

A ceglédi két Kőhalom:

Utószó

A térképen azonosított és jelen bejegyzésben taglalt Kőhalom – régészeti nevén Madarászhalom – története egyszerre szól egy középkori közösség tragikus pusztulásáról és a modern kori felfedezések tanulságairól, amelynek kutatása - véleményem szerint - még koránt sem lezárható. A múlt emlékei sokszor épp akkor tűnnek elő, amikor a jelen építkezései a föld mélyét bolygatják.

S bár a templomok már nincsenek meg, a sírok, leletek és a visszaemlékezések, térképek révén Kőhalom története mégsem tűnt el nyomtalanul.

25025.07.08.

B. 

További adatok - Kőhalom (régészeti Madarászhalom)

 2005. évi feltárás képei, civil szemszögből - E.Gábor helyszíni képei közül (2005):

- szemlélődés a helyszínen, 2005-ben:

- téglák és talán egy falcsonk

- ház gödrének és kemence nyomai (?)

-

-

-

-

-

- csontdarabok

- 

- 

-

-

-

- 

-

-

- a középkori település talán benyúlhat a kukoricás, sőt talán a közeli üzemegység alá is

- 

-

Blog kép, 2024: