Esed temploma - Gurmannhalom
Nagykőrös - Esed, Gurmannhalom, Gurman-halom (Ecsed, Örsed, Wrsed, Görsöd(?)
....Az Árpád-korban a mai Nagykőrös keleti részén feküdt egy kis falu, aminek a neve talán Örsed (Esed) volt.
A település szívében lévő dombon kicsiny, kőből épült templom állt, ahonnan be lehetett látni a környék mocsaras lapályait.
A tatárjárás idején Esedre is lesújtott a pusztítás. A portyázó seregek feldúlták a falut, házait lerombolták, a lakosok közül sokan odavesztek. Akik túlélték, a közeli mocsarak sűrű nádasaiban húzták meg magukat, ahol a víz és a sár nyújtott számukra menedéket.
A templom romjai még sokáig ott álltak a vízparti dombon, elhagyatottan, magányosan.
Az évek múlásával a romokat betakarta a föld, a mocsár is visszahúzódott.
Idővel a helyet Gurmannhalom-nak kezdték nevezni, egy pásztor után, aki a környéken telepedett le és gyakran tartózkodott a dombon. Azt mesélték, ez a pásztor ott álmodott először a "láp alatti faluról", a templom harangjának hangja viharos éjszakákon pedig még sokáig hallatszott a föld alól.
Ma már csak a halom dombja emlékeztet arra, hogy valaha ott állt Esed - egy falu, amelyet elnyelt a történelem, de amelynek emléke tovább él a Gurmannhalom csendes magaslatán....
Esed határrész - a Gurmannhalom a képen láthatatlanul, a fák takarásának rejtekében:
A tatárjárást megelőző időszakban a mostani Nagykőrös környékén több nagyobb település (possessio) létezett, amelyek - elsősorban - feltehetően a tatárdúlás idején pusztultak el. Valószínű, hogy ezekre a területekre még IV. Béla király uralkodása alatt kunok telepedtek le; közéjük tartozott Esed is.
Esed mint Ecsed,1830 év körüli térképen - amely térkép talán még a romokat is feltünteti:
Balanyi Béla - aki 1958-ban végzett feltárásokat a halomnál - Esed falu templomának tartotta a Gurmannhalom-nál előkerült templomromot.
A halmot csak az találja meg, aki célirányosan keresi, ugyanis az teljesen takarásban található:
Balanyi Béla:
"A templom a halom tetején állt, körülötte a temető a halom lejtős oldalán.
Téglalap alakú 50-60 cm vastag fekete döngölt felületen épült, a hajója téglalap alakú, a szentélye félkör, mely a hajó hosszanti falához közvetlenül csatlakozott.
A későbbi időkben a délkeleti oldala felől keskeny téglalap alakú részt csatoltak.
Mindkettő téglából épült, az újabb rész homlokzata hátrább állt, mint a főrészé, és hosszabb, mint az eredeti templom....
A hajó végénél északnyugati oldalon támpillér, a belső térben a homlokfaltól 1 m-re egymással szemben két pillércsonk nyomait láttuk.
A feltárás 1958 szeptemberében folyt."
- forrás: Tari Edit: Pest megye középkori templomai
A Gurmannhalom napjainkban - a templom alaprajzával:
- Tari Edit ( Pest megye középkori templomai):
"Méret: az oldalépítménnyel együtt h: 11 m, sz: 9,5 m, az eredeti épület h: 9,4 m, a sz: 5 m.
Tájolás: *É-D 16° "
1958 - az ásatások rövid leírása (forrás: Régészeti Füzetek, 1959):
Balanyi Béla 1958-ban a Gurmann-halomnál, temetőfeltárás közben:
- 1958, temetőfeltárás a Gurmannhalmon -
(kép forrása: Urbán Miklósné: Balanyi Béla élete és munkássága)
Gurmannhalom a magasból - talán részben a lapos, négyzet alakú területen lehettek az 1958 évi feltárások:
A helyszínen úgy tűnik, mintha a halom félbe lenne vágva, legalábbis annak keleti oldala hiányosnak és megbontottnak látszik:
A Gurmannhalom-ról az 1900-as évek elején először azt gondolták, hogy az egy avar temető hagyatéka, de az ásatásokat akkor elhalasztották és csak 1958-ben derült ki, hogy a domb Árpád-kori templom romjait és sírokat rejt magában:
"...Zichy István 1936. március 12-én kelt levelében tájékoztatta a nagykőrösi polgármestert az ásatások eredményeiről, s ugyanitt ismertette a Gurmannhalom feltárása elmaradásának okát és annak 1936 őszére való halasztását.
Amint az iratokból kiderült, ez a munka egészen 1938-ig napirenden volt, ám hol a munkáshiány, hol rossz időjárás, hol a Nemzeti Múzeum más irányú elfoglaltsága megakadályozta azt.
Csak Balanyi Béla 1958. évi feltárása derített fényt a halom titkára: eszerint nem avar temető rejtőzik ott, hanem Árpád-kori templom s körülötte az ugyanilyen korú temető...."
- forrás: Simon László: Régészet és múzeumügy Nagykőrösön (1879–1981)
A Gurmannhalom Nagykőrös régi térképén - akkor a neve még "Gurman halom":
- a térkép alapján a halom - vagyis a templomdomb - vízállás és vizenyős terület mellett, annak beékelődésében volt:
1970-es évek, katonai légofotón (fentrol.hu) a halom és környéke - a halmot nyíllal jelöltem:
**Simon László, Középkori vaseszközök Nagykőrösről):
- A kocséri műúttól mintegy 300 méterre délre, két nagyobb vízállásos mélyedés között található a Gurmannhalom és a hozzá tartozó Árpád-kori falu nyoma, amely feltehetően azonosítható a szomszédos Szentkirály 1354. évi határjárásában említett Örsed nevű birtokkal.
A lelőhelyen 1958-ban kisebb ásatásra és feltárásra került sor, illetve több alkalommal végeztek itt terepbejárást.
A terepbejárások alkalmával 12-13. századi, valamint néhány 14. századra keltezhető kerámiatöredékek és egy vaseszköz kerültek itt elő (feltehetően egy kis méretű kapa pengéjének töredéke).
**Pálóczi-Horváth A.: A Lászlófalván 1969–74. évben végzett régészeti ásatások eredményei:
- Szentkirály észak felől Örsed (Wrsed) possessio-val volt határos.
**Simon László:
- Esed/ Gurmann-halom azonos a Szentkirállyal határos Örsed birtokkal (1354)
A Kenyérváró-halom feletti határcsúcs valóban Esed-el volt/lehetett határos, illetve Esed-től délre Hangács volt:
- kataszteri térképi adatok:
Ha lenne rá időm, egyszer bővebben kitérnék erre a térképre is, de most csak beillesztem (tkp. részlet, XVIII.sz.):
Gurmannhalom dombja a távolból:
A Gurmannhalomnál folytatott kutatások során Árpád-kori fekvőpadka is előkerült:
"...Nagykőrös (Pest m.) határában a Gurmannhalom körül elterülő Árpád-kori faluban az egyik ház sarkában fekvőpadkát találtak.
A másfél méter széles és két méter hosszú, szürke agyaggal tapasztott ágyhely a földfelszínre emelt, téglalap alakú lakóépület keleti rövid fala mellett helyezkedett el, a sarokban lévő, kívülről fűtött kemence folytatásában.
Az objektum kora a tatárjárás (1241) pusztításait megelőző időszakra tehető...."
- forrás: Zentai Tünde - Az ágy és a népi alváskultúra a 14-16. században
Balanyi Béla szerint a Gurmannhalmon Esed Árpád-kori temploma állt.
(Újabb adatok szerint Görsöd nevű falu volt ezen a helyen.)
Esed (egyik) Árpád-kori templomának hajdani helyét ma már csupán régi térképek, régészeti leírások, valamint a vízlevezető csatorna partján emelkedő Gurmannhalom maradványa idézi fel, amely domb talán még most is rejt feltáratlan sírokat magában.
Viszont nem messze innen, Esed határán, állt egy másik templom is...
250806
B.
További képek, térképek, lapszemle, egyéb:
A halom oldalában (vélhetően térképészeti pont kiszedett oszlopa):
Az Esti Hírlap, 1958 évi számából:
Más forrás a törökök pusztításának tartja az itt található régi falu végzetét (XIV. századi itt talált kerámiák, templomhoz későbbi oldalfal-toldás idejének kérdése):
- A tatárok pusztítása után visszatért volna a lakosság?
- Vajon mikor és hogyan pusztul el végleg az egykor itt lévő templom?
1958:
Esed a második katonai felmérés térképén (1819-1869) - a templomrom (Gurmannhalom) helyét bejelöltem:
