Abony, Deákhalom
...Ezen a helyen valaha egy halom magaslott, amely később a Deákhalom elnevezést kapta.
Régen, már az ősök idejében is, dombként emelkedett a táj fölé, melyen öreg fűcsomókat ringatott a szél, vadnyulak bújtak meg rajta, s a fák gyökerei kapaszkodtak a földjébe.
De a halom már múlt csupán. Lassan elhordták, földjét lapátra vették, talán utakba keverték, talán házak falába építették be. Ami maradt, az már csak a hiány - egy mélyedés, egy seb a föld testén, ahol az esővíz néha összegyűlik, ahol a hold fénye megül csendesen.
A régiek még emlékeznek rá, mesélnek is róla: egykor ott állt, árnyékot vetett, magasabb volt a környéknél, s a vándorok igazodtak hozzá.
De most már csak a mélyedést nézik, s tán maguk sem tudják, mi is volt ott valójában....
A környékbeli igazi, eredeti Deákhalom Abonynál, a Feketehalom közelében volt.
19. századi térkép alapján akkoriban Lovasi János földjénél.
Az egykori Deákhalomnál lévő szántóföld napjainkban:
Az abonyi Deákhalom dombjának jelölése 19. századi birtoktérképen - a halomtól délre Lovasi János földje volt abban az időben:
Egyes régi térképek Deákhalom néven egyéb környékbeli dombokat, vagy helyet is jelöltek (pl. Kengyel-sziget).
Ennek oka vélhetően a Deákhalom legendájához kapcsolódik, talán ez alapján tevődhetett át időlegesen az elnevezés több, környékbeli dombra is.
A közeli felüljáróról már csak a halom hajdani helyét lehet szemügyre venni:
Az abonyi Deákhalom legendája a valamikori dombot a garabonciás deákokkal hozta összefüggésbe:
- részlet Fehér Jánosné írásából, 1988 -
Vihart kavaró garabonciások
"....amikor még garabonciás deákok is jártak az országban.
Fekete köpenyükben vihart, jégesőt hoztak, és ránézéssel úgy megzavarták a jámbor tehenet, hogy vagy véres tejet adott vagy menten elapadt.
Abonyban mindig a ceglédi határra dűlő magas halom mögül jöttek ezek a diákok. Egyikük-másikuk megállt néha a halom tetején. Ilyenkor már tudni lehetett, hogy rövidesen kanyarít egyet fekete gallérjával, és hullani fog az istennyila.
Nem is hívták ezt a halmot másképp, csak Deákhalomnak. Aki csak tehette, elkerülte...."
- részlet Fehér Jánosné írásából, 1988 -
"...A történet elején már kora ősz volt, így senki nem számított rájuk.
Az egyik közeli tanyában kitűzték a lakodalom idejét, s összegyülekezve néhány felpántlikázott kocsival, kerülő út nélkül indultak a templomba. A legények vígan integettek fonott kaláccsal koszorúzott borosüvegeikkel. Az utolsó kocsira pedig, a saroglyába két muzsikus is felkapaszkodott, hogy cincogtassa hegedűjét az úton.
Egy fertályóra telt el. Már látszott a főút meg a Deákhalom is.
De jaj! Ott állt a tetején a garabonciás deák, talpig feketében! A következő pillanatban megsergette maga körül palástját, és már sisteregtek is a villámok, szakadt az eső, kopogott a jég.
Ijedtükben a lovak óriási vágtába kezdtek. A nép, átázva ugyan, de igen rövid idő alatt elérte a templomot.
Csak az utolsó kocsi lovaival nem lehetett bírni. Ugrálni kezdtek, toporzékoltak. Végül megfordulva visszafelé iramodtak. Közben nagy nyekkenésekkel földre rázták a két megszeppent muzsikust, és recsegve-ropogva összetörték a kocsirudat.
Szerencsére a garabonciás hamar megelégelte csúnya mesterségét. Magára kapta köpönyegét és továbbszaladt.
A nemsokára a hazafelé kocsikázó vidám nászmenet felszedte a lapulevelek között hasaló hegedűsöket, akik vacogva ugyan, de húzni kezdték a talpalávalót.
Mégis jól sikerült a lakodalom.
A halom még most is oda dűl a ceglédi határra, és a hozzá csatlakozó dűlőúttal együtt Deákhalom a neve..."
Deákhalom hűlt helye napjainkban a levegőből:
Deákhalom legendáját 1960-ban is felemlegették:
"...A ceglédi határral szomszédos dűlők: Feketehalom, Deákhalom, Serkeszék, Világos dűlő.
Feketehalomnak fekete földje adott nevet.
Deákhalom elnevezés a népi babonás világ emlékét őrzi.
Abból a hiedelemből született, hogy ha megjelenik ezen a halmon a lobogó hajú, fekete palástos garabonciás diák, Abonyra rossz időt küld..."
- Forrás: PMH, 1960, részlet P.I. írásából.
Deákhalom közelében található az abonyi Feketehalom, amely egy emberkéz által emelt, mai napig feltáratlan, vélhetően rézkori kurgán.
Feltételezés szerint hasonló kurgán lehetett az 1970 körül eldózerolt Deákhalom is.
Az abonyi Deákhalom 1843. évi térképen, mint Deák Halom:
A megsemmisített Deákhalom helyén mostanság nem domb, hanem inkább egy mélyedés található:
Látogatás az eldózerolt halom helyén felülnézetből - ahol a népi hiedelem szerint régen fekete ruhás garabonciás deákok hoztak vihart a környékre:
Régi elbeszélések a két halom földjén többek között csontokat is említenek (forrás: Hídvégi):
Ismeretlen csontdarab a szántóföldön, pontosan az 1970 körül eldózerolt Deákhalom helyén:
A Deákhalom és a Feketehalom közötti földterület távlati képen, a Deákhalom felől nézve:
A terület a Feketehalom felől fényképezve 2022-ben - a képen jól kivehető a napjainkra is fennmaradt Feketehalom, amit a ceglédi Kossuth Múzeum közbenjárásával éppen csak elkerültek az M4 autóút építésével:
1965 - a Deákhalom közvetlen környéke katonai légifotón (fentrol.hu):
Az egykori Deákhalom helye és a Feketehalom közti távolság ~770 méter.
Továbbá Deákhalom kapcsán említést érdemel, mely szerint a Deák család tagjai szerepelnek Abony 1737. és 1740. évi összeírásában (Hídvégi).
Van e összefüggés a Deák családnév és a halom elnevezése között, nem tudni.
Továbbá arra sincs információ, hogy láttak e mostanában - közvetlenül vihar előtt - fekete köpenyes garabonciás deákot megfordulni ezen a környéken.
20250318
B.
Egyéb:
Elképzelhetőnek tartom, hogy az abonyi Feketehalmot és a közelében lévő egykori Deákhalmot tévedésből néha összekeverhették.
Feketehalom még most is létező és meglévő halom, ellenben a Deákhalom napjainkra már megsemmisült.
A halmok mellett elhaladó két dűlőút elnevezése ellentétes a mellettük lévő halom nevével.
A képen az abonyi Feketehalom - talán hasonló domb lehetett egykor a Deákhalom is (kép: 2022)
