A Dunakeszihez tartozó Alagimajor az egykor itt működő Állami Gazdaság telephelye is volt, ahol elhagyatott épületek mellett, hársfák között állnak a középkori Alag falu templomának romjai.
A romfalak közé vezető keskeny átjáró:
A középkori Alag falu a mai major területén feküdt, a templomát pedig ezen belül egy kis dombra építették. A falura a legkorábbi adat 1328-ból származik.
Az Alagi-templom középkori védőszentje Szűz Mária, mivel 1496-ban Alagnak Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomát említik.
Egyes említések szerint az 1400-as évek végén Alagon állt valahol egy malom is. Az első katonai felmérés térképe az Alagi-templom romjait is feltünteti, attól délre napjainkban a Mogyoródi-patak csordogál, aminek azidőben még mocsaras ártere lehetett. Ez a térkép egy vízimalmot a patak partján Fót közelében jelöl.
Az Alagi-templom romjai az első katonai felmérés térképén:
A templom romjai az Állami Gazdaság üres épületei között napjainkban, hársfák társaságában:
A romokat és a hársfás parkot az úttesttől egy kis fakerítés választja el:
A templomromot a magyar régészet atyja Rómer Flóris is felkereste, aki 1863. május 26-án látogatott el Alagpusztára, majd rajzokat is készített a templomromról. A romokat akkoriban a helyiek római templom maradványainak gondolták.
"Dunakeszi határában fóti kert mellett templomrom, dits alag" (2)
A Rómer féle vázlatrajz (1863):
- kép forrása: Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása -
Az Alagimajornál 1875-ben Arányi Lajos is járt, aki a templom sokszögzáródású szentélyét hatszögű kápolnának vagy csontháznak gondolta.
A majorban látható romokat egyik megjelent cikkében "rombadült, de még részben fönálló templomok" között sorolta fel.
Arányi rajza az alagi romokról (1876):
- kép forrása: Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása -
1880. július - Hampel József jelentése a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának: "..az alagi pusztán ásatás alkalmával régi földalatti építmény kerülvén színre, annak megvizsgáltatását kéri." (1)
A bizottság december 7-i döntése alapján a terület akkori tulajdonosa, Holitscher Fülöp „levélileg felkéretett, hogy az alaki pusztáján levő templomromot kitisztíttatni és továbbra is fenntartani szíveskedjék" (1)
A vármegyei monográfia részéről: „Nagy-Alagh határában egy régi templom vagy kápolna romjai láthatók" (1)
Alagpuszta a második katonai felmérés térképén (1819-1887), a térkép már a majort is feltünteti, valamint a majornál a kőtemplom romjait (a piros kereszt):
A templomrom tulajdonképpen nem is egy, hanem két rom, amelyek egyike a XIII. század elején épült román stílusú körtemplom alapfalainak maradványa, a másik pedig ezen templomhoz csatlakozó XV. századi körtemplom gótikus szentélyének romja.
Emléktábla a kőfalon:
"...A templomromról készült első léptékarányos felmérést Csányi Károly adta közre 1943-ban. Ezen az alaprajzon már világosan látszik a körtemplom..." (1)
Az 1960-as években készült katonai légifotókon a templomrom nem látható, annyira eltakarják a fák és a növények.
Ellenben ezen az 1976-ban készült légi-fényképen kivehetőek a romok:
A templomromot 2000. év tavaszán kezdték el feltárni, ősszel már a romok körüli tereprendezést és a műemléki helyreállítást végezték.
A templomrom még az ásatás előtt:
- kép forrása: Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása -
Mostanság:
Modern korunkban a kőfalon több méter magasban lévő nyílásban egy teli ásványvizes palack található (amit utólag vettem észre a képen):
A 2000. évi régészeti ásatás során azzal szembesültek, hogy a templomrom területe teljesen bolygatott volt, egyetlen ép sírt sem találtak, a tereprendezés során viszont a sekrestyéhez hozzáépült helységből rengeteg összekevert embercsont került elő.
A templomromot vastag omladékréteg borította, ami a török kortól fogva folyamatosan képződött.
A romtól délre 15 méterre volt egy kőfal (ezt utólag olvastam, nem tudom, megvan e még), ahol a középkori temető árka még a XIX. században is megvolt, amikor is valaki a templomdombra felvezető kőlépcsőt épített ode, hozzá kapcsolódóan a domb peremére járdát, bélyeges téglákból. ezután töltődhetett fel a temető árka.
A templom továbbá kerítőfallal is rendelkezett.
A templomrom melletti kerítőfal töredéke a konzervált romoknál:
1860 és 1871 között a major és a templomrom egy Belga Bank tulajdonában volt.
Később a rendszerváltás után egy ideig ismét belga kézbe került, mivel a majort egy belga tulajdonosú kft. vásárolta meg és azzal együtt a templomromot is.
Az Alagimajor az 1882. évi kataszteri térképen, a templomrom helyét bejelöltem:
Az elhagyatott Állami Gazdaság graffitivel összefirkált épülete, mellette a templom romjai:
További képek:
Térképrészlet 1818-ból, amin a templomrom "Rudera Alagh"-ként szerepel - mellette lakóházak, vagy a major akkori épületei:
A templom maradványai körül egy hangulatos és gondozott liget van, hársáfákkal, valamint egy kis fapaddal.
2006-ban jártam itt először, akkor is készitettem néhány fényképet:
A templom építési idején legkorábban a 12. század végére teszik, a környéke pedig már az Árpád-korban is lakott volt.
"..Alagimajort és tágabb környezetét végül - 1889-ben - a Magyar Lovar Egylet szerezte meg, s ettől kezdve a közelben létrehozott lóversenypálya adott otthont a legendás alagi galoppversenyeknek.
A major a 20. század második felében az egykori Állami Gazdaság telepeként működött egészen a rendszerváltásig...." (1)
2023.09.15.
B.
Videó a templomromról (egy kis relax zenei aláfestéssel és jelleggel):
Az Alagimajor 1977-ben:
És hogy ne menjünk el szó nélkül Alag mellett, néhány érdekesebb adat a faluról, majd a későbbi pusztáról, stb.:
...Buda török elfoglalását követően, 1544-ben Vác és vidéke tartósan török megszállás alá került.
A környékbeki falvak birtokosai elmenekültek, a lakosság maradt. Két évvel később Alagon a török adóösszeírók 8 családfőt tartottak nyilván, és a falut Ibrahim csausz birtokaként jegyezték fel.
Ezután lakosai is végleg elhagyták a falut. Az 1559-es defter szerint, „mivel a nevezett falu (ti. Alag) hosszú idő óta üres, pusztaként íratott össze." Ekkoriban Alagot a szultáni hász-birtokok közé sorolták..." (1)
1834 - Allág p. - Dunakeszi alatt a Csörsz árok mint Ördög árka, Fót mellett a mai Mogyoródi-patakon malom - Alagpuszta északi határának egy időben az ott elhúzódó Csörsz-árkát tekintették:
"...1668-ban Aszalay Erzsébet új férje, Fekete László birtokainak összeírásakor arról olvashatunk, hogy „Alagh egész puszta telek, az melyen most is az kőháznak épületi és s kőfalai kitetszenek..."
Az 1685-ben Vác, majd egy évvel később Buda visszafoglalásakor dúló harcok idején a közeli Dunakeszi is pusztává vált. Amikor pedig a Wattay család újratelepítette, Alagpusztát is tartozékának tekintették.
A majort 1737-ben Orczy István, tőle 1749-ben Grassalkovich Antal vásárolta meg, és gödöllői uradalmához kapcsolta.
1842-től egymást váltották a tulajdonosok: először Esterházy Leopoldina, utána Sina Simon birtokába került. 1860 és 1871 között a Belga Bank következett, ezután Holitscher Fülöp kapta meg a pusztát.
Alagimajort és tágabb környezetét végül - 1889-ben - a Magyar Lovar Egylet szerezte meg, s ettől kezdve a közelben létrehozott lóversenypálya adott otthont a legendás alagi galoppversenyeknek.
A major a 20. század második felében az egykori Állami Gazdaság telepeként működött egészen a rendszerváltásig..." (1)
Alagpuszta a második katonai felmérés térképén Dunakeszi és Fót között, innen jóval fentebb volt egy Kis Alag is:
Az alagi birtokvita:
1498 tavaszán Alagi Mihály és Alberti Miklós - a váci püspök felkérésére - megtámadták és szétrombolták Bekény Dénes alagi halastavát, melyet 26 éven át csináltatott, a halakat pedig tizenöt napig folyamatosan halászták belőle.
Alagi Mihály és Alberti Miklós továbbá az 1498-ban hozott ítélet megállapítása szerint, birtokjoguk igazolására oklevelet is hamisíttattak, ezután pedig - hogy ne maradjon tanú - megölették az okiratot kiállító Korothnay ítélőmestert.
Mindkét tettesre a legszigorúbb ítéletet szabták ki: fej- és jószágvesztést, ám a király végül megkegyelmezett életüknek. (ezek a királyok, milyen jóságosak tudtak lenni...)
Az előzőekben említett ítéletlevélben említik, hogy két évvel korábban a faluban nyolc telekből mindössze kettőt laktak, állt itt egy malom és a falu templomának Szűz Mária volt a patrónusa.
A perben központi szerepet játszó alagi halastó pedig a Mogyoródi-patak mentén lehetett, ugyanott, ahol Bekény Dénes sikátori halastava, len- és kenderáztatója feltételezhető ugyanebben az időben. (1)
Alagon feltűnik a mikebudai Bekes (Békés) név is:
"...1432-ben egy igazán nagy név tűnik fel az alagi birtokosok között: Garai II. Miklós nádoré, aki fiaival állapodott meg arról, hogy halála után megkapják alagi birtokrészét.
Öt évvel később pedig már a budai polgárok itteni földjéről számol be egy oklevél. Porkoláb János és testvére, Bálint négy jobbágytelket, valamint egy Fóttal határos birtokrészt kapott a faluban.
Imre fia Miklós utódai előbb 1455-ben a Mikebudai Bekes családnak zálogosították el birtokrészüket..."
(Mikebuda Alagtól légvonalban 60 km-re található, abban az időben jelentős település volt, ma egy picinyke község. A fentiek szerint Alag a mikebudai Békés családnak lett 1455-ben egy ideig a birtokrésze)
Még régebben találtam egy leírást, amely szerint a mikebudai Békés András egykor az egri vár katonája is volt és a törökök fogságában is sínylődött egy ideig:
(Mikebudával kapcsolatban lehet a blogban adatokat találni, most is és majd a későbbiekben is.)
Lapszemle Alagpusztával kapcsolatban - Pest Megyei Hírlap, 1981:
Alagimajor 1977-ben (fentrol.hu), a régi állomás helyén ma autópálya van, de az Alagimajor vasúti megálló még manapság is működik (talán ez az épület lehetett):
google tkp:
Források:
(1) Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása
(2) D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez
- Pest Megyei Hírlap
régi térképek: mapire, hungaricana
Katonai légifotók: fentrol.hu
