2023. augusztus 30. írta: l.balays

A telekpusztai templomrom - Mikebuda

Mikebuda ÉK, egykori Telekpuszta - Mikebuda elpusztult templomos helyeinek egyike (a bejegyzés felújított változat, újabb képekkel, pontosításokkal)

Mikebuda község bemutatásakor több helyen is olvasható, hogy három Árpád-kori templomának romjai a falu határában máig láthatóak... Néhol ezt írják.

Hogy hol vannak ezek a máig is látható templomromok, azt nem tudom, de ha valaki igen, akkor jó lenne ha meg tudná őket mutatni, mivel az említett templomromokról képeket, részletesebb leírásokat nem lehet találni.

Ellenben a három templomrom egyikének kődarabjai, illetve nyomai bizonyosan Mikebuda külterületén, az egykori Telekpusztán találhatóak, a községtől ÉK-re, a Teleki-út (dűlőút) mentén.

(Hogy a többi templom, illetve azok romjai hol lehettek, arról jelen esetben bővebben nem lesz szó.)

Mivel kevésbé lehet erről a helyről olvasni, ezért a saját érdeklődésemre összeszedtem néhány ide vonatkozó adatot az elérhető leírások és említések közül.

A telekpusztai templomrom (a továbbiakban Teleki-pusztatemplom) helyét napjainkban fák és bozótos takarják:

A valamikor itt álló templom nevét nem tudni, illetve konkrétan ezen a helyen történő ásatásról szintén nincsenek pontosabb értesülések (az egykori központi templomrom vélhetően nem ezzel azonos).

Mikebudáról Hídvéginél többek között a következőket lehet olvasni:

"...A XIII. század második felében szerveződött Mikebuda, Felsőmikebuda (Öcsödbuda) és Telekpuszta (Örsbuda) egész elhagyott faluból és Csőke, Felsőlenc, Dánosiút, Erkusbuda és Szarvas részpusztákból.

Legkorábbi, XIV. század eleji oklevelei már mint pusztabokrot említik. Ez időtől ismert a története, a korábbi múltja nem ismert.

Árpád-kori emlékei a XI-XIII. századi templomok romjai, melyek közül három a mai területén található, a részpusztáké a határain kívül.

Sajnos, a romokat nem vizsgálta meg senki - kivéve Mikebudáét -, ásatások itt nem voltak, és így még a feltárások eredményeitől is elestünk, amelyek ismeretet nyújtottak volna a korábban élt-halt népeiről. Ma már mindez szinte reménytelenül homályba veszett. Az itteni Árpád-kori magyar életről csak annyit tudunk bizonyossággal, hogy a faluk lakói a mongoltatárok dúlásában pusztultak el, vagy azok elől menekültek ismeretlen vidékre...." (1)

Tehát Mikebudán a templomok romjai nem láthatóak, hanem a területén találhatóak.

Ezek közül ez az egyik, aminek a helyét talán be lehet azonosítani, sőt, talán még az is lehet, hogy Mikebudán a háromnál több templomrom is volt.

A Telekpusztán található templomrom köveit eltakaró bozótos 2021. januárjában:

Az elérhető térképek közül az egyik, ami jelöli a templomrom helyét - kataszteri térkép 1881-ből:

2021. - tél:

A szomszédos Irsa község 1864. évi jelentése szerint a régi omladozó egyházat Irsán 1809-ben építették át, valamint ez a jelentés megemlíti a Mikebudán és Telekpusztán akkor még látható romokat is. (2)

Az első katonai felmérés térképe (1782-1785) - a templomrom közelében (kb.150 méterre) egy kisebb vízzel borított terület, talán tó is volt, aminek a neve szintén ismeretlen (ellentétben Mikebuda egyéb régi tavaival) - a templomrom hozzávetőleges helyét bejelöltem, a térkép szerint akkoriban egy jelentősebb út haladt itt el a romok és a több száz éve elpusztult faluhely mellett:

A képen a templomhelytől balra volt a tó, amiből az időben talán még halat is foghattak - az előző térképen látható utak egyike, ami a templomhely mellett haladt el, még most is megvan:

Feltételezhető, hogy Örsbuda település lehetett ezen a helyen:

ÖRSBUDA -

"Talán a mai Telekpuszta lehetett. Telekpusztán Árpád-kori templomrom van, amelyik 1864-ben még látható volt. „Hajdani Irsa községbeli urak tudni akarják, hogy (Mikebudapuszta) több elnevezéssel is birt légyen, jelesül: Mikebuda, Öcsödbuda, Örsbuda, stb. az akkori tulajdonosok nevei nyomán, de hogy mikor, hány száz év előtt, vagy mi alapon tűnt el a többi Buda elnevezés, arról nem szól semmiféle monda. Mikebuda mai határnevei: Alsó-Felső és Középmikebuda.” (1)

A templomhely, távolban a mai Mikebuda - a név nélküli templomromhoz közeli szintén neve-nincs tó, vagy vizes terület a kép közepén lévő szántóföldön volt valamikor (a vizenyőt, vagy tavat az első katonai felmérés 1785 körül még jelölte):

Az előző képen talán kivehető az az íves enyhe domb is (halom?), amit a térkép is feltüntet ezen a helyen (2.kat felm. 1819-1869):

Telekpuszta környékén gödröket is említenek a régi leírások - gödrökről innen jóval messzebb tudok (erről majd egy későbbi posztban), de lehet, hogy voltak itt a közelben is:

GÖDRÖK
(Mikebuda) 1864: § (Pesty)
„Itt látható számos igen régi gödrök, melyek kenderáztató gödrökhöz hasonlóak.” (1)

TELEKI PUSZTATEMPLOM
(Mikebuda) 1864: §. (Pesty)
„Nem messze ettől (gödröktől) van egy úgynevezett pusztatemplom is, így mindezek oda mutatnak, hogy itt valaha emberi erő működvén - bizonyosan falunak kellett tenni.” (Pesty) A hatvanas években ezen a részen erdőt telepítettek, az adatközlő traktoros elmondta, hogy vékony falú, fehér, festetlen cserépedényeket, téglákat, kődarabokat forgatott ki a földből, a Lőrincztanya közelében. (1)

A Teleki-pusztatemplom közelében lévő Lőrincztanya:

(Mikebudán két Lőrincztanya is volt, a másik innen jóval odébb, a ceglédi határ közelében - a kettő közül az egyik tanya közelében az 1800-as évek végén avar temetőt tártak fel):

A Teleki-pusztatemplom helyén a bokrok között 2021-ben még kisebb-nagyobb kődarabok voltak, amelyek szerintem ott vannak még most is:

A templomhely melletti szántóföldön manapság is lehet kő és cserépdarabokat, valamint emberi csontszilánkokat is találni...

A templomhely 2021-ben:

Nemrégiben:

A Teleki-pusztatemplom helye és környéke 1965-ben, katonai légifotón (fentrol.hu):

2021. - tél:

Nyáron:

1992 (fentrol.hu):

A Teleki-pusztatemplom az 1881. évi kataszteri térképen mint "Régi templom" van feltüntetve a Nagy és kisteleki határrészen (Telekpuszta: „Szántóföldekből áll, mely azonban több jobbágy helyei miatt teleknek neveztetett el.” (Pesti):

A Teleki-pusztatemplom romjainak helye és Nagytelek egy része, valamint a Teleki-dűlőút, amely utat már 1785-ben is térkép jelölt:

Az Árpád-korban - a későbbi Telekpuszta területén - feltételezések szerint Örsbuda elnevezésű település lehetett, amely a tatárjárás során, 1241-42-ben pusztulhatott el, vagy vált lakatlanná.

A Teleki-pusztatemplomot az említések az Árpád-korra teszik. A Mikebudai-pusztatemplomot pedig egyes leírások az 1460-as évekből valónak említik.

Az irsai 1864. évi jelentés Mikebudán és Telekpusztán említ meg látható templomromokat, ez alapján két templomrom feltételezhető. (forr.: Bártfai Szabó László Pest megye történetének okleveles emlékei, Budapest, 1938.):

bartfai_szabo_laszlo_pest_megye_tortenetenek_okleveles_emlekei_10021599ig_budapest_1938bb.jpg

A következő említések ezáltal nem biztos, hogy a Teleki-pusztatemplomhoz kapcsolódnak, de nem is kizárható, ezért beemelem. Szerintem a Mikebudai-pusztatemplom és a Teleki-pusztatemplom két különböző templomhely (viszonyítási alap lehet, hogy a föld a régi termelőszövetkezet tulajdona volt).

"...Mikebuda puszta, melyről már 1376-ból vannak adataink.

1395-ben az Irsay és a Szentiváni Sáfár családok szerzik meg.

1463-ban a Mikebudai, Vértesi és a Szajoli Török család birtokában találjuk. Ez időből való a templom is, melynek csekély romjai maig is látszanak. E rom körül ezelőtt 20-25 évvel Török Aurel ásatásokat végzett, mely alkalommal több régiség került felszínre. A XIX. század első felében a gróf Keglevich és a Majthényi családok, továbbá az irsai közbirtokosok voltak a földesurai..." (Reiszig)

PUSZTAFALU
(Mikebuda). Népi: §.
"Schmidt József többször is bejárta a középkori faluhelyet, talált hullámvonalas cserépedénydarabokat, Árpád-kori ezüstdénárt. Ezek a gyűjteményében láthatók. A faluhely a templom északi részén van, a termelőszövetkezet tulajdona, és bármikor lehet itt ásatást végezni." (1)

PUSZTATEMPLOM
(Mikebuda). 1864: § (Pesty)
„a Majthényi részen templom lett volna, mert a föld színén holmi kőhulladék halmotska (látszik)” (Pesty)
A romot Török Aurél megásta, a leleteket elvitte. Ma a kincskeresők bányája. Mélyen leástak a földbe, kimozdították az alapfalakat. Terepbejárásainkon mázsás faragott darázsköveket láttunk elmozdítva. A tanács nagyon szeretné föltáratni a romot, mert a kíváncsiak végképp megsemmisítenek mindent." (1)

Mikebuda központjában jelenleg található egy templom alapjaihoz hasonló, betonból készült emlékmű, rajta millenium 2000 emléktáblával - talán pont a régi központi templomrom helyén - de nem kérdeztem utána, illetve semmilyen leírást hozzá nem találtam (ha mégis lenne valahol, jelezhető, mert érdekel, mellette a fűben darázskő darab volt):

Mikebuda a Lázár-féle térképen (1528) - akkoriban jelentős településként tarthatták számon:

Nálam továbbra is kérdés, hol lehetett a Mikebudai-pusztatemplom, esetleg azonos lehet e a Teleki-pusztatemplommal és ha két különböző templomról van szó, melyik templom volt Árpád-kori, illetve melyik nem?

Valamint az is kérdés, hogy a Kecskerajzos vaddisznóagyar melyik mikebudai középkori faluhelyről került elő:

KECSKERAJZOS VADDISZNÓAGYAR: "A középkori faluhelyen Schmidt József talált még egy vaddisznóagyart, rákarcolt három kecske rajzával. Ez azt mutatja, hogy a juhok, lovak és szarvas- marhák mellett kecskéket is tartottak a mikebudaiak." (1)

Hogy mi lett ezzel a vaddisznóagyarral, elkallódott azóta, vagy egy magángyűjteményben lapul valahol, nem tudható.

A Teleki-pusztatemplom helye nemrégiben a google térképen is feltüntetésre került, ennek ellenére kevésbé ismert hely, melyet szerintem nem különösebben szoktak felkeresni.

Kerékpártúra során is érdemes lehet ide elkanyarodni, hiszen több száz éve ezen a helyen templom és feltehetően egy olyan falucska lehetett, amely pusztulásának vagy elhagyásának ideje a tatárjárásra tehető.

A templom helyén emléktábla nincsen elhelyezve.

(További képek a Teleki-pusztatemplomtól bejegyzés végén.)

2023.08.30.

Több, mint 140 éves kút helye a Teleki-pusztatemplom közelében

A templomhelytől DK-re - kb. 750 méterre - az 1881-es kataszteri térkép a pusztában egy kutat ábrázol:

A kút már nincs ott, manapság a helyén egy kis fa található (a kép bal felső részében a Teleki-pusztatemplom helye is látható):

Akkoriban a pusztában sokan megfordulhattak a hasonló kutaknál, lovasok, juhászok, bojtárok, talán huszárok és még ki tudja kik..

Ezen a helyen 1965-ben is vizes lehetett még a terület, mivel aznap - a szeptember 16-án, dél körüli körüli időben készült katonai légifotó alapján - ezen a helyen éppen valamiféle állatok lődörögtek, vagy dagonyáztak:

Az egykori kút helye az 1881-es térkép alapján:

További képek:

A Teleki-pusztatemplomnál készült kép 2011-ben - ennek a képnek a megtalálását követően kerestem fel először (2021-ben) ezt a helyet, azóta ez a kép már nem fellelhető, törölték - viszont az eltelt időben a hely már a google térképre is felkerült: