Egykori strázsahalmok Mikebudánál.
"Farkas János Irsáról (1702)
„Tizenhat esztendő előtt pásztorkodtam itt, és amikor a pestises időben Cegléd városa a strázsahalmokon istrázsákat állított a határokon, akkor a nemes vármegye parasztságának hadnagya voltam.” (3)
Mikebuda területén a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869) két strázsahalmot tüntet fel, majd ezt követően a későbbi térképek már csak a Nagy strázsa halmot - mint Strázsahalmot - jelölik, majd később már azt sem.
A két strázsahalomról szinte alig maradt fent néhány említés, bővebb leírásokat nem találni róluk, éppen ezért annál érdekesebbnek tartom őket.
A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) feltüntetett strázsahalmok Mikebudánál:
A funkciójuk szerintem benne van a nevükben, de ki tudja, előtte akár még más szerepük is lehetett.
Először a Kis strázsa halomról, mivel az előbb lekerült a térképekről..
Az előző térképen - a második katonai felmérés térképén - a Kis strázsa halomnál még magassági pont is fel van tüntetve. (77,01, piros színnel)
"KISSTRÁZSAHALOM...
....A Nyírerdő délkeleti sarkán van, és nem a határúton, ahová az őröket állították a XVIII. századi nagy pestisjárványkor. Ez a halom a nagykörös-budai országút és a lajosmizse-ceglédberceli út keresztezésében van..." (1)
A térkép a Kis strázsát valóban a Nyírerdő DK-i sarkánál jelöli:
A Kis strázsa mellett most is vezet egy dűlőút - a halom általam vélt (és tapasztalt) helyét megjelöltem:
A kép nem adja vissza, de a térkép által jelölt helyen a fák között egy íves, majdnem szabályos kis dombot lehet találni - ami gondolom régebben sokkal magasabb lehetett (a domb a helyszínen járva teljesen jól kivehető):
A ceglédi határperek kikérdezésének idején említik a szóban forgó két mikebudai strázsahalmot, de nem határjeleként.
1760 (Inqusitio - kikérdezés):
"..Pestis ideiben Cziglediek Istrásájok hol lehetett, nem tudhattya, hanem más Istrása halmokat ugyan tud Mike Buda Főidnek gyomrában, de ezek nincsenek az határon, soha nem is tartattak határ jelnek.” (Michael Varga)" (1)
Cegléden többek között 1739 októbertől 1740 májusig volt pestisjárvány, de Farkas János már 1702-ben is említést tett Cegléd környéki pestises időkről. Ezt követően későbbi járványok is voltak, amikor a településeket őrökkel zárták el egymástól, hogy megakadályozzák a betegség áthurcolását egyik helyről a másikra, az utazókat feltartóztatták, vagy visszafordították.
Részlet a későbbi, 1800-as évekbeli járványok idejéből - a Mikebudával akkoriban területileg szomszédos Cegléd városából::
"A kolera és a rokon betegségek pusztítottak intenzíven 1831. augusztus - szeptemberében. A járvány a három város közül Cegléden kezdődött először. Lendér János július 2-án halt meg 57 éves korában. A halotti anyakönyv bejegyzése szerint : „Ez az Ember Abonyból jővén haza, hol a' kolera dög már ki ütött, és meg betegedvén a' szőlejében tsak hamar meg holt; Mint Koleráról gyanús ember, minden tsendességgel, de halotti czeremoniák nélkül, temettetett a' közönséges temetőbe késő estve..." (2)
Talán az is elképzelhető, hogy mivel a Kis strázsa halom közvetlenül egy frekventált dűlőút mellett található, mint őrhalom a pestisjárvány idejéhez kötődhetett.
A Kis strázsa halmot az út menti nyárfák (vagy nyírfák?) között véltem felfedezni:
A Kis strázsa halom legmagasabb pontja:
A Kis strázsa halom az úttól mintegy 50 méterre a fák között található - kb. a kép közepén - de talán a képen még igy is kivehető:
A Kis strázsa halom a területén előzőleg kitermelt fák gyökerei mellől:
A Kis strázsa és környéke katonai légifotón - 1994 - (fentrol.hu):
A Kis strázsa halomnál lévő fák, felülnézetből:
A Kis strázsa halomhoz egyéb adatokat nem találtam.
Nagy strázsa halom (Strázsahalom)
A nevéből adódóan - a második katonai felmérés térképe még Nagy strázsaként jelöli - egy jóval nagyobb halom lehetett.
A harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) a Nagy strázsa halom már Strázsahalomként van feltüntetve és ezen a térképen a Kis strázsa már nem is szerepel:
Szívesen megnéztem volna közvetlen közelről is a Nagy strázsát - vagyis inkább annak helyét - de a helyén egy lőtér üzemel és a terület nem megközelíthető.
Az odavezető dűlőutak bejáratánál "Belépni tilos" tábla fogadott mindenhol:
A Nagy strázsa a második és a harmadik katonai felmérés térképén:
Nyíres, Mikebudánál: - Pesty, 1864 - Nyírjes
"Többnyire nyírfából álló erdőrészlet.” (Pesty) (1)
A Nagy strázsa halom a kataszteri térképen, mint Strázsa halom (1881):
A halom helyén mostanság lőtér üzemel.
A térkép alapján a halom legmagasabb pontján jelenleg egy őrtorony található, a torony teteje kivehető a következő távlati képen is - a kataszteri térkép ide jelölte az akkori halom legmagasabb pontját:
Egy vándorblogban (Petőfi túrakör) találtam egy képet a mikebudai Strázsahalmon lévő toronyról, 2012. decemberéből - Strázsa-hegyként említik a blogban a helyet (Mikebuda és környéke, téli Mikulás túra):
- kép forrása: petofiturakor.hu -
Érdekes módon az 1941-es katonai felmérés térképe is jelöl valamilyen tornyot a Strázsahalomnál, a 147-es számtól balra:
Egy szembetűnő fa a halomnál:
A Nagy strázsa halom a térképen tornyokkal, vagy vadászlesekkel körülvéve:
Bár egy másik halomnál tesznek erre utalást (Mikebuda ÉK, Szarvas halom vagy Oldal halom), de szerintem ez az említés inkább a Strázsahalomra vonatkozhat:
"...Az idők haladtával a Strázsa-halmot a törökkel hozták kapcsolatba az unokák. 1950-ben Nyíri Béla ezt állítja: „Cegléd nyugati határán van a Strázsa-halom, itt lesték a ceglédi strázsák a Buda felől érkező törököt, s innen adtak jelt a városnak.” (1)
A Nagy strázsa halom Ceglédtől Ny-ra található, bár nem közvetlenül Cegléd és Mikebuda akkori határán, hanem Alsó puszta Mikebuda déli részén, az akkori településhatártól 3,2 km távolságra, Mikebuda irányába.
Az egykori Szarvas halom (vagy Oldal-halom) - aminek mostanra már semmi nyoma nincsen és a helyére is csak következtetni lehet - említés alapján szintén felmerül mint egykori közeli strázsahalom, viszont ez a halom térképeken egyáltalán nem szerepel. (A Szarvas halomról majd később, azzal külön bejegyzésben szeretnék majd foglalkozni.)
(Oldal-halmot is említenek és felmerül bennem, hogy a Kis strázsahalom a Nagy strázsa K-i részén található, az Oldal-halom akár még a Kis strázsára is vonatkozhatott(?)).
A Nagy strázsa terjedelme nem tudható, régebben milyen mértékű lehetett, de a második katonai felmérés térképéből lehet rá következtetni. (A közeli egykori Szarvas halmot, ami szintén felmerült harmadik strázsahalomként, homokos helyként is említik, de szerintem az a halom innen odébb, kb. 3 km-re lehetett.)
A Nagy strázsa halom némely környéke is eléggé homokos, illetve több helyen is hullámos a terület.
A képen talán kissé kivehető a talaj egyenetlensége is - a Strázsahalom mellett:
Érdekes módon meghagyott fa az erdőtelepítésnél:
Lőrincztanya (Lőrinczy tanya):
"Alsómikebudától keletre eső pusztán, közel a ceglédi határhoz, áll a Koller-tanya, közismertebben Lőrincztanya, körülötte erdőnek forgatták a talajt, egy helyen téglatörmelékek, embercsontok és fehér, mázolatlan edénydarabok kerültek elő. Ott most (1966-ban) hetven holdas nyárfás-akácos-fenyves van. A Lőrincz tanyánál avar temetőt tártak föl." (4)
Az előzőekben említett Lőrinctanya a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887):
A Kollertanyával kapcsolatban - ami az előző említés alapján közismertebb nevén a Lőrincztanya:
FENYÖERDŐ - Mikebuda
Kollertanya; Népi elnevezése: Kollererdő (Schmidt József)
"A hatvanas években erdő alá szántottak itt, az eke nyomában haladt Schmidt József erdész, aki a telepítést vezette, a szántásban talált egy 50-60 cm átmérőjű őrlőkövet (azt ott hagyta) és egy darabokra tört, de minden részében összeragasztható tizenkét cm magas, középen kidudorodó, a feneke és a szája felé elszűkülő nagyfülő bögrét. A bögre korongon készült, vékony falú és sötétbarna színű. De nem mázas, hanem az agyag természetes színében. (Schmidt József gyűjteménye)" (1)
Visszatérve a strázsahalmokhoz, érdekes módon - ha nem tévedek - Hídvégi a Nagy strázsa halmot és a Kis strázsa halmot nem különíti el egymástól és csak a Kis strázsa halomról tesz említést, illetve mintha a két halmot egynek tekintené (Strázsahalom).
Ellenben a második katonai felmérés térképe a két halmot külön tünteti fel és a helyszíni tapasztalataim is azt támasztják alá, hogy a Kis strázsa halom egy külön halom volt (a térkép alapján egyértelműen) aminek még most is kivehető nyomai vannak.
Hogy a Nagy strázsa halom helyén lévő jelenlegi lőtér területrendezése során találtak e valamit, azt nem tudom.
A Nagy strázsa és a Kis strázsa helyzete katonai légifelvételen - 1965 - (fentrol.hu:
Katonai légifotó - Nagy strázsa halom - 1974 - (fentrol.hu):
További adatokat, leírásokat, történeteket, esetleg fennmaradt elbeszéléseket szívesen olvasnék a szóban forgó két strázsahalomról, ha vannak, akár kiegészíteni velük a bejegyzést.
Jobban is körbejárható lehetne a dolog, ha valakit érdekel: Pl. érdemes lenne bekérezkedni a lőtérre ha megengedik, mi látszik még a Nagy strázsa halomból, illetve van e kőből készült magassági pont vagy valami bármi érdemleges látnivaló a halommal kapcsolatban, vagy rákérdezni a lőtéren, építkezéskor találtak e valamit.
A katonai térkép alapján is ítélve a két strázsahalom egykor fontos szerepet tölthetett be Mikebuda, vagy a környék életében.
(Ha esetleg pontatlanságot tapasztal valaki, nyugodtan lehet jelezni.)
2022.06.03.
B.
Források:
(1) Hídvégi: Pusztabokrok II.
(2) Novák László: Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században
(3) Pest Megyei Hírlap, 1988. október - Hídvégi: Rideg legények jöttek
(4) Hídvégi: Pusztabokrok
Lőtorony kép: petofiturakor.hu
Régi térképek: hungaricana
Katonai légifotók: fentrol.hu
