Visegrád-Szentgyörgypuszta, 11-es főút mentén lévő kis dombtető.

Véleményem szerint kirándulás szempontjából egy kevésbé ismert római őrtorony romja, a google mapson sem szerepelt, amit jeleztem és azóta a térképen feltüntetésre került. Ha nem vagyok pontatlan, akkor a rom mint Burgus Solva 28. szerepel az őrtornyok sorában és a Dunakanyar védelmi rendszerének egyik elemét képezte. 

Erre az őrtoronyra a magyarországi római limes egyik térképének nézegetése közben akadtam és mivel különösképpen szeretjük Visegrád környékét, ezért egy alkalommal felkerestük a helyet.

A romokat 2016-ban tárták fel teljes mértékben, amely így néz ki napjainkban:

Ezen a helyen 1955-ben végzett terepbejárások során bukkantak felszíni habarcstörmelékre, valamint római tetőcserepek maradványaira. Ezt követően Soproni Sándor végzett próbaásatást a területen, melynek során 5 kutatóárkot ástak, amely által a torony mérete és alaprajza megállapításra került.

A Dunapart mentén lévő kis dombon épült burgusból jól belátható volt a Szentendrei sziget északi része és talán még a Kismarosi szakasz is.

A dombtetőn az őrtorony konzervált alapfalai:

Az őrtorony építésének ideje - az előkerült téglatöredékek bélyegei alapján (Frigeridus dux, Caris Trb) - Valentinianus császár uralkodásának idejére, 364-375 közé tehető.

A torony építői feltehetően a legio I.Martia katonái lehettek:

"...Ammianus Marcellinus a 375. év eseményeinek elbeszélésekor megemlíti, hogy Valentinianus császár egy hirtelen összeállított hídon kelt át a kvádok földjére...." (1)

"...A hadjárat alkalmával Valentinianus feltehetően ezen a szakaszon kelt át a Dunán, s valószínűleg egy hasonló pontonhíd állhatott az összeköttetés biztosítására Szentgyörgypuszta és Kisoroszi között is..." (1)

A domb az 1950-es években, amikor a romok még a föld alatt rejtőztek és talán a régészeti kutatóárkok a romoknál (szemben Kisoroszi, valamint halványan a túlpart):

Kép az előzőhöz kissé hasonló szögből, az őrtorony felől fényképezve:

A burgus mérete az 1955. évi próbafeltárás leírásaiból:

"...A négyszögletes építmény belvilága észak-déli irányban 9,35 m, kelet-nyugati irányban 9,15 m.
A felmenő falak vastagsága 1,05 m, így az őrtorony külső méretei 10,40x10,20 m.
A falak a 'helyben található andezitből opus incertum technikával épültek, s a falat közvetlenül a nyers sziklakőzetre alapozták..." (1)

A négyszögletes rom felülnézetből:

"..A visegrádi tábor, mint a Duna-könyök legfontosabb erődje a bal parton lakó kvádok elleni hadjáratok egyik kiinduló bázisa, másrészt az alföldi sáncrendszer egyik biztosító erődje lehetett.

A tábor körüli Duna-szakasz az átkelésre - a folyam sebes sodrása miatt - kevéssé alkalmas, s így a táborból kiinduló támadó hadmozdulatok esetén az átkelés a Szentgyörgypuszta-Kisoroszi-Nógrád verőce hídfőálláson keresztül történhetett. Ennek a hídfőállásnak jobb parti erődje volt tulajdonképpen a szentgyörgypusztai őrtorony..." (1)

A visegrádi római tábor - Pone Navata castrum - romjai a közeli (1,5 km) visegrádi Sibrik-dombon, jobbra kissé belelóg a képbe a Szentendrei-szigetcsúcs (kép: 2021.október, időszakos, betemetett régészeti feltárások nyomaival):

A szentgyörgypusztai őrtorony a visegrádi tábortól légvonalban kb. 1,5 km-re található (köztük a Dunaparton még kell lennie valahol egy másik őrtorony romjainak is):

A szentgyörgypusztai római őrtorony a Szentgyörgypuszta-Kisoroszi-Nógrádverőce hídfőállásának jobb parti kiserődje volt (vagy lehetett) és a Dunakanyar védelmi rendszerének részét képezte.

Az egykori római őrtorony helyének közelében a Szentgyörgypuszta és Kisoroszi közötti dunai átkelőhely az 1800-as években (második katonai felmérés térképe) - a torony hozzávetőleges helyét bejelöltem:

Kitekintés a szentgyörgypusztai burgus felől a Szentendrei-szigetcsúcs végére:

Az őrtorony bejárata:

A bejáratnál lévő, egybefaragott küszöbkő:

1885 - kataszteri térképen az őrtorony helye (nyíllal jelölve) a Mogyoróhegy oldalában lévő magassági pontnál:

Néhol azért már omladozik egy kicsit:

Az őrtorony végét az jelenthette, hogy a népvándorlás kor elején az épületet kiüríthették és magára hagyhatták, majd később fokozatosan elpusztulhatott.

Miután az őrtornyot 2016-ban feltárták, azt követően ide még kilátó építésének ötlete is felmerült, de ezek szerint ez nem valósult meg. (2016-ban a romnál az ásatásokat Gróf Péter vezette)

Ha nem lenne a romok körül ennyire sűrűn fás a terület, akkor a dombról még kilátó hiányában is jó kilátás nyílna a Dunára, a szigetcsúcsra és Kisoroszira, de sajnos a fák és növények mindent kitakarnak:

Ennek ellenére a hely panoráma nélkül is hangulatos és erőt sugárzó, ebben a formájában is pompás kis rom, ahová érdemes ellátogatni. 

Kíváncsi lennék, milyen lehet a rom téli arculata, ha lesz rá lehetőségem, később téli képekkel is kiegészítem a bejegyzést.

2023.08.06.

B.

Rövid videó a helyről:

További képek, egyéb:

A Fortepan adatbázisában találtam még egy régi képet 1955-ből, amin talán hozzávetőleg ki lehet következtetni, hol lehetett akkoriban a domb, de még az őrtorony látható romjai nélkül.

1955 - a képen a rév a Kisoroszi oldalon, a túlparton balra a Visegrádi-hegység - jobbra a Börzsöny Nagymarosnál (kép forrása Fortepan):

Katonai légifotók a területről (fentrol.hu):

1964 - közelebbi kép a területről, érdekes mód az őrtorony romjainak helyén (vagy az mellett) egy kisméretű, kör alakú objektum látható:

1975-öt követően a területet már egyre inkább fák kezdték el beborítani:

Források:

(1) Soproni Sándor: Római őrtorony a visegrádi Szentgyörgypusztán

régi térképek: mapire

katonai légifotók: fentrol.hu