Szintén egy feledésbe merült hely - Cegléd belterületén.

A térkép alapján pontosan meghatározható, hol is volt az Akasztó domb, ahol a múlt században, valamikor a 60-as években történő építkezéskor többek között embercsontok kerültek elő.

A ceglédi Akasztó-halom az 1881. évi kataszteri térképen (az A betű mellett balra):

A szóban forgó domb a mostani Csengeri utcában volt. 

Hídvégi régi leírásai között találni róla rövid említést:

AKASZTÓ-HALOM (Cegléd)
"...Az Akasztó területén volt, elgyalulták, hogy kertes házat építsenek a helyére. A földgyaluk több sírt elsodortak, közöttük nagyméretű nyílhegyeket. A vas nyílhegyek közül egyet a tulajdonos bevitt a ceglédi múzeumba. A tulajdonos felesége adminisztrátor a ceglédi temetkezési vállalatnál. (Az ő közlése 1977.) Néhány házhellyel keletre, ugyanezen házsoron, házépítésnél egy vagy több kardos sírt találtak. (Adatközlő Farkas hegedűkészítő mester, a felesége óvónő, akkor a szomszédban laktak. 1968.)..." (1)

Az Akasztó-halom egykori helye a régi térképek alapján beazonosítható. Helyén ma kertes ház áll, illetve a környéke is teljesen beépült.

Pontos házszám megnevezése nélkül - mivel a most ott lakók vélhetően nem tudnak erről - inkább úgy írom, hogy az említett halom a Csengeri utca és a Pipacs u. kereszteződésétől 50-60 méter távolságra volt, a belváros irányába. 

A Csengeri utca napjainkban: 

Szerencsés módon a helyről 1959-ből is rendelkezésre áll katonai légifotó, amely alapján betekintés kapható, hogyan is nézett ki akkor a területrész. A releváns területen a halom maradványai akkoriban még megvoltak - az ezt követő években kezdtek el oda építkezni valamikor és tolták el a maradék dombot és azzal együtt az ott lévő sírokat is:

1973-ra az egykori halom és környéke már teljesen beépült és délen újabb utca is létesült:

Napjainkban - hogy mely házak helyén volt a halom régebben, a képen meg lehet találni (kivágott részlet egy távoli képből):

A kardos sírok a halomtól keletre voltak:

..."Néhány házhellyel keletre, ugyanezen házsoron, házépítésnél egy vagy több kardos sírt találtak. (Adatközlő Farkas hegedűkészítő mester, a felesége óvónő, akkor a szomszédban laktak. 1968.)..." (1)

A Csengeri utca és Pipacs utca kereszteződése (a halom helyétől keleti irányba, kb. 60 méterre):

A kardos sír, vagy sírok szintén házépítés során kerültek elő a halom közeléből. Hogy melyik telken voltak ezek a sírhelyek, utólag is kideríthető, a szomszédban Farkas hegedűkészítő mester lakott a 60-as években, ezt régi nyilvántartásban meg lehet találni.

Az Akasztó-halmot Cegléd 1937-ben készült egyik térképe is feltünteti:

A halom Hídvégi szerint a Ceglédhez tartozó, Árpád-kori, egykori Akasztó település halottas halma lehetett. 

A saját véleményem, hogy bár elnevezhető a szóban forgó középkori település utólag Akasztónak, szerintem a neve akkoriban más lehetett, az Akasztó elnevezést a domb és környéke később kaphatta.

Arról lehet olvasni, hogy hasonló elnevezésű halmokon, dombokon betyárokat, zsiványokat, rablókat, gonosztevőket...stb. akasztottak. Sokszor nem is a hatóság, hanem a lakosság ítélkezett a bűnösön és hajtotta végre az akasztást. Az ilyenféle dombokon álló vesztőhelyek arra is szolgáltak, hogy a magaslatra felakasztott gonosztevőt - vagy egyéb elítéltet - mások is jól láthassák és elrettentésül szolgáljon.

Hasonló Akasztó-halom a ceglédihez Bucsa-pusztán az 1800-as években:

Véleményem szerint a ceglédi Akasztó-halom egy korábbi (középkori) sírhalom, vagy templomdomb lehetett, amely dombot pedig évszázadokkal később talán akasztásokra vehették igénybe (mint pl. a Pótharaszi Akasztófa-hegy, ahol betyárokat akasztottak, amelynek előzőleg Hegyes-halom lehetett az elnevezése).

A ceglédi Akasztó-szél egyik utcatáblája a halomtól a belváros irányába:

Az Akasztó-halomtól É-ra - a Szüret utca felé - vizes terület és mocsár volt az 1800-as években:

A halom a házépítések során az 1960-as évek táján teljesen megsemmisült. Az elgyalult dombbal kapcsolatban középkori templomromra utaló kövekről nem tesznek említést. Hídvégi szerint a halom a régi időkben körülárkolt lehetett. Talán még az is elképzelhető, hogy az Árpád-korban a halmon templom állhatott.

Hogy maradhatott e még valamiféle múltbéli emlék a halom idejéből a helyén álló álló házak hátsó kertjében (a Csengeri utca és a Pipacs utca háromszögében), egy elgörbült középkori pénzérme, vagy bármi más, még az is előfordulhat, bár erre nagyon kicsi az esély.

Továbbá az Akasztó-halom közeléből a múlt században középkori, keselyű-címeres pecsétgyűrű került elő, de hogy hol, az egy másik történet...

Akasztó 

"...amely valaha, az Árpádok korában, élő élettel teli falu volt, míg a mongol-tatárok ki nem irtották, föl nem gyújtották. Most a régi telep füves legelője a csordának, árkaiban májustól virít a kardlevelű sárga nőszirom, a hínáros víziboglárka, a fehér virágú kolokán, a nyári tündér- fátyol, a repce és a vizen úszó békatutaj...." (1969) (2)

"...Gyepsor a város keleti szélén..." (1)

Ha a középkortól nagyon ugrunk előre az időben, akkor a feltételezett középkori falu helyén - vagy helyének közelében - az 1940-es években, majd azt követően katonai gyakorlótér volt.

Légifotó 1959-ből - a halomtól délre jól látszanak a lövészárkok, állások...stb. nyomai:

A kis domb helyétől délre eső terület az 1941-évi katonai felmérés térképén "GYT", mint gyakorlótér - a térkép két kutat is feltüntet - amit kékkel kereteztem, azon a helyen kút már 1881-ben is létezett:

Az előző térképen kékkel jelölt kutat már az 1881 évi kataszteri térkép is feltünteti, akkoriban még legelő volt itt, manapság erdő - a kút akkoriban gulyakút lehetett:

Napjainkban a terület ezen részén jelenleg erdő található:

Az 1940-es években, majd azt követően ez a terep katonai gyakorlótér volt.

A régi térképeken is feltüntetett kút mellett az 1959-ben készült katonai légifotón valószínűleg katonai teherautó parkol, mellette gyalogsággal:

A szóban forgó kút helye szintén meghatározható, de mivel csak később vettem észre a térképeken, így nem tudom, van e még kút azon a helyen. Később talán valamikor visszamegyek és megnézem. (Időközben visszamentem, lásd a továbbiakban).

Bár az építkezések és a régi katonai gyakorlóterület teljesen elpusztíthatták mind a halom, mind a hozzá tartozó Árpád-kori település maradványait, továbbra is elképzelhetőnek tartom, hogy a környéken történő jövőbeli földmunkák tartogathatnak még meglepetéseket.

(a halommal kapcsolatos további történeteket, vagy információkat a blog email címére lehet megküldeni)

2023.10.21.

B.

További képek, térképek, egyéb:

Néhány érdekes térképjel az Akasztó részen az 1881. évi kataszteri térkép alapján - a kérdőjeles nem tudom, mit jelölhetett, de jelenleg annak helye is a Csengeri utca egyik kertjébe tehető:

A kút helyén napjainkban lévő erdő:

Ez a zöld folt és a közepén lévő enyhe mélyedés talán a régi gulyakút helyét jelölheti az avarban (máshol ilyen zöld folt a közelben nem volt - kb. itt lehetett a régi kút, sokan megfordulhattak ezen a helyen a régi időkben):

Cegléd az Akasztó-i határrész felől (távolban a Református Nagytemplom, kórház, adótorony, víztorony, emeletes házak, templomok...stb.):

A halom és közvetlen környéke a második katonai felmérés térképén (1819-1869) - közvetlenül a halom északi részén erősen vizenyős terület volt, ez alapján úgy gondolnám, hogy a halomhoz tartozó középkori falu attól délre volt:

Az egykori Akasztó-halom meglátásom szerint itt lehetett:

Kép a Csengeri utcából a google szemszögéből 2011-ben:

A Csengeri utca és a Pipacs utca kereszteződése 2011-ben (google) - a visszaemlékezés alapján valahol a mostani kereszteződés környékén kerülhettek elő a kardos sírok a 60-as években (a házsoron annál a háznál, ahol a szomszédban Farkas hegedűkészítő lakott 1968-körül, lehet az említett ház még visszább volt - ez utólag is kideríthető):

A releváns területrész a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) - a közvetlen környéken akkoriban 3 malom is volt (malmok története külön érdekesség) - ez a térkép szintén feltüntet egy kis pöttyöt - vajon mit jelölhettek ezen a helyen akkoriban...?..:

Az előző, nyillal jelölt pötty a kataszteri térképen (1881):

Akasztó-szél:

Az Akasztó-i határrész - régen legelő, majd gyakorlótér, most részben erdő (a csatornán túl a Gerjéig jelölik):

Pest Megyei Hírlap 1966 (a térképen (1800-as évek végén) Akasztóhalmi tehéncsordajárási társaság - ezt a térképet nem teszem be):

Tkp 1937:

Katonai légifotó, 1963: