A múlt mostanra láthatatlan és feledésbe merült emlékei közül. 

Rákospalota és Fót határán, a Csömöri-patak északi oldalán lévő Piócás-dűlőben - az egykori Sárfű területén.

Még régebben került szóba ez a hely és amikor egy közeli, pesti elektronikai szervizben jártam, erre kanyarodtam és megnéztem.

Fót és Rákospalota határán egyes régi térképek szerint - az 1800-as évek végén és az 1900-as években, ki tudja, meddig - a Piócza csőzház állt, aminek a közelében tatárjáráskor elpusztult templom maradék romjait és alapfalainak maradványait rejti, vagy rejtheti a szántóföld.

A Piócza csőszház ábrázolása a kataszteri térképen (1883) - a csőszház épülete mellett egy kút is volt:

Ezen a helyen állt a Piócza csőszház valamikor - a feltűnően magasabb fűcsomó jelezheti a régi kút helyét (hogy ez a régi kút ott van e még, azt nem tudom, mivel térdig értek a növények, nem néztem meg közelebbről):

Légifotó 1963-ból - abban az időben két épület állt itt (feltehetően tanya) - a jobb oldali ház lehetett az ekkorra már átépített régi csőszház - a képen még a kút is kivehető:

Az 1967-ben készült légifelvételeken a csőszháznak, vagy tanyának már csak a romjai látszódnak.

1978-ban az épületeknek pedig már nyoma sincs:

1902 - ez a kút nem az a kút (másik oldalon is volt egy), illetve a csőszház épületét ez a térkép nem tünteti fel:

A régi csőszház a Piócza elnevezését esetleg a mellette elhaladó patak és az akkoriban jóval vizesebb területen előforduló piócák után kaphatta, akárcsak a Piócás-dűlő. De az is lehet, hogy az egykor itt lakó tulajdonos vezetéknevéből eredhetnek az elnevezések, bár én inkább a piócákra tippelnék.

A Piócza csőszház és története teljesen a múltba veszett és helyét már csak régi térképek jelölik, történetére és létére vonatkozó egyéb elérhető adat nem volt fellelhető.

(Ha valaki többet tud esetleg a csőszházról, vagy az ott álló egykori tanyáról, a blog email címére tud üzenetet küldeni.)

A templomrom

A templomrommal kapcsolatban elsősorban Hajba Károlytól kaptam adatokat, továbbá ő említette nekem az ott található (régebben feltárt) rom és temető hozzávetőleges helyzetét. Ez alapján már további adatokhoz is el lehetett jutni. (A Piócza csőszház meg egyszerűen csak ott volt a térképeken.)

Az információk szerint Sárfűn, a Piócza csőszház közelében (attól ÉK-re, néhány tucat méterre) az Árpád-korban templom állt. Az egykori  templom nevét, védőszentjét, illetve a hozzá tartozó középkori település elnevezését nem tudni.

Ezen a helyen több évtizede egy templom alapfalának és kerítőfalnak a maradványai kerültek elő, valamint a templom helye és a kerítőfal között a felszínen kiszántott embercsontok mutatkoztak. 

Ha minden igaz, az itt lévő templomrom területének minden részletre kiterjedő kutatására a mai napig nem került sor.

Ha nevet kellene adni a romnak, akkor a Pióczás-templomrom, vagy a Sárfűi-templomrom, amik hirtelen eszembe jutnak.

Kutatási térkép részletén a templomrom helye (forrás: Budapest Régiségei 41. - Írásné Melis Katalin kutatásaiból)

Ez alapján már könnyebb azonosítani a templomos helyet - 1883-ban Rákospalota és Fót határát még a Csömöri-patak képezte - a Piócza csőszház a patak és a mostani határvonal törésének háromszögében volt, azon a részen, ahová a gömbkeresztet jelöli az előző kutatási térkép:

Kivágott képrészlet (2022) - a csőszház egykori helyét megjelöltem - a kép a térképtől eltérő szemszögből készült:

Hajba Károly elmondása (2023):

"Sárfűről eredeti leírás nem maradt fenn.
Később a török korban marakodtak érte a szomszédok, ez elég jól dokumentált, s később szét is osztották közöttük.

A templomrom a patak észak-keleti oldalán volt. 

A domborzati viszonyokból nem nagyon lehet következtetni semmire, de az ásatás során - igaz nagyon kevés maradt nyom alapján - kerített templomnyomra bukkantak, valahol találkoztam az ásatási helyszínrajzzal is.

A déli oldalon valóban van egy magasabb dombhát, de a feltárás valójában a másik oldalon volt.
Itt csak a tatárjárásig volt település, utána ide-oda beolvadt.
Sokáig Keszi urai küzdöttek érte, de Megyerbe, Palotába ill. Fótba tagozódott be a végén.
A török kor alatt ezt a területet Sárfűnek hívták, de a tényleges, tatárjárás előtti településről nincs írásos nyom.

A felső a piócás dűlő, ahol a tatárjárásig volt egy templom kerítve, utána megszűnt. Neve számomra ismeretlen.
Ellenben ezt a területet a török kor óta Sárfűnek nevezik.
A Csömör-patak innentől bújt ki újra a földből és anno Sárnak nevezték, s nem kizárt, hogy ezt a templomos helyet pedig Sárfőnek, ahonnan a Sár ér ered.
A mostani Csömör-patak mindkét oldalán pár száz méter egészen a Dunáig.
Itt egy kerített templom és legalább kétsoros temető volt a tatárjárásig, de akkor megszűnt." (Hajba Károly)

(Blog: Létezik egy "sárfű", kutyatej féle növény is, nem tudom, előfordulhatott e a környéken)

Kataszteri térkép (1883) - két érdekes térképészeti jel a csőszház közelében (vajon lehetett e itt és ha igen, hol volt a templomdomb, talán a későbbi homokbánya?):

Google térképen a Piócás dűlő, a régi csőszház helyétől É-ÉK-re, valahol itt lehetett a templom a csőszház és a dűlőút közötti területen (a Külső Fóti út egyéb térképeken Régi Fóti útként szerepel, ellenben a közeli Szent Márton hegynél is feltüntet egy Régi Fóti utat másik térkép):

Feltehetően ehhez a helyhez tartozhat az alábbi leírás - amely terület 1961-ben vált ismertté és később 1995-1996-ban ásatások is voltak itt valahol:

"...A Csömöri patak északi oldalán, a Régi Fóti út 5-6. km kövei között (2008-ban Piócás dűlő), az út Ny-i oldalán elhelyezkedő homokbányában sírokat dúltak fel. A terepbejárás során, H. Gyürky Katalin a homokbánya ÉNy-i oldalán kőtörmeléket, terrazzo padló darabokat, emberi csontokat és 12-13. századi cserepeket talált a felszínen. A kőtörmelék É-i oldalán két párhuzamos habarcs csík, fal helye látszott. A leletmentés során egy templom alapfalának és a kerítőfalnak a maradványai kerültek elő..." (forrás: Budapest Régiségei 41., Írásné Melis Katalin kutatásaiból)

Régebbi légifelvételen érdekes kirajzolódást találtam a frekventált területen - 1978 (fentrol.hu):

"...mivel nem volt lehetőség az egész templom területének a kutatására, a falsarok alaprajzi elhelyezkedését nem lehetett meghatározni. A templom helye és a kerítőfal között sok, kiszántott emberi csont volt, a leletmentés során 8 sírt bontottak ki. A keletelt sírokban nem voltak mellékletek, a temető legalább két rétegű volt..." (2)

Szintén egy kivágott képrészlet, áttekintéshez - jelölések nélkül (2022.):

Feszület a közelben, a Csömöri-patak melletti útnál (Felsőkert u.):

Ez a környék a tatárjárás során (1241-42) vált néptelenné. Itt egymás közelében négy olyan középkori, jelenleg ismert templomos hely található, melyek településtörténeti kérdéseket is felvetnek.

Melis Katalin leírásai alapján a Piócás-dűlőben lévő Árpád-kori templom maradványai 1961-ben kerültek elő:

"...A 4. középkori templom, amelynek a maradványai 1961-ben kerültek elő, a Piócás-dűlőben épült fel..."

Továbbra sem tudni, mi lehetett a Piócás dűlőben álló középkori templom neve, illetve védőszentje, valamint a hozzá tartozó középkori település pontos neve sem ismert. A templom pedig ott lehetett, ahol a későbbi homokbánya volt.

Mindenképpen érdemes volt ide ellátogatni és egy pillantást vetni erre a feledésbe merült helyre, még ha kissé távolabbról is, bár rengeteg lerakott szemét volt a környéken.

(A hely kapcsán felmerült további érdekes, vagy tudható pontosabb adatokat a blog email címére lehet megküldeni. A környékről átfogóbb bejegyzés a későbbiekben valamikor.)

2023.10.13.

B.

További képek, térképek, észrevételek:

Érdekes módon egy nagyobb domb a csőszházzal szemben, a Csömöri-patak túloldalán található és ha egy templomról van szó, akkor azt inkább ide gondolnám, mint egy laposabb területre:

Sárfű - patakpart, régebben vizes, vízállásos terület, dombos kiemelkedés - ez a domb valamilyen szempontból mindenképpen releváns lehet, először azt gondoltam, itt lehetett a templom és még most is van bennem egy ilyen feltételezés, hogy inkább itt, valahol a dombon lehetett. Katonai légifotókon is érdekes foltok láthatóak ezen a helyen.

A domb egy másik szemszögből:

Sárfű(z) rét és földek, valamint a csőszház a harmadik katonai felmérésen (1869-1887) - 117-es számmal jelölve egy térképészeti pont, valami domb félének kellett ott is lennie akkoriban:

A csőszház helyén - így utólag a képen a jobb oldalon mintha kezdődne ott egy enyhe kis emelkedő:

A magaslat jelölése az 1941-es katonai térképen a 120-as háromszögelési pont:

Rákospalota É-i határán lévő egyes beépítetlen szántóföldeket a 18. század végétől különböző neveken (pl. Grófi dűlő, Sárfű dűlő, Piócás dűlő...stb.) nevezték.

Térkép részlet 1925-ből:

A Piócási forgó Fót és Rákospalota határán:

Első katonai felmérés térképe (1782-1785) - a vizes terület a mostani Csömöri-patak, az akkori útelágazásánál manapság is van híd, ezen a helyen állt később a Piócza csőszház, valamint ha minden igaz, a középkorban a templom is:

Második katonai felmérés térképe (1819-1869) - keresztben a mostani Csömöri-patak, a pirossal jelölt kőhíd helyén manapság is kőhíd van:

Sárfű, Fót, Megyer, Palota határáról a regesztákban találhatóak bővebb leírások, amelyek egyikében a meghallgatott tanú egy Palotára járó fóti szekérutat is említ:

- 1629. április 29-én, Fóton felvett jegyzőkönyvből:

"...Lonta István korponai (Corpona) várkapitány, kb. 35 éves a mostani tatár járása előtt 15 esztendővel Dunakeszin lakott, ott nevelkedett fel, Sánta (Santa) Péter gulyása lévén 3 esztendeig, tudja, hogy Sárfű földesura Buday Pál volt, halála után lányai örökölték.

A birtok határa: amint a Pesti útnál (Pesti Ut) kifakad a Patak és „be szolgal" a Káposztásmegyeri-tóra (Káposztás Megyeri To), azon alá az palotai torokig, onnan Palotára járó fóti szekérútig.

Arra is emlékszik, hogy a dunakesziek ötven vagy hatvan gyertyát adtak Buday Pálnak évente, árendába..." (1) regeszták

--------------------------------------------------------