A bejegyzés alapjául a ceglédi múzeum egyik régi jegyzete szolgált, amire úgy másfél éve bukkantam.
A múzeumi jegyzet egy Cegléd belvárosában megtalált, majd visszatemetett középkori kutat említett. A kút - nem tudni miért - azóta feledésbe merült.
Cegléd, Kossuth tér 2020. júniusának egyik éjjelén (régi képeimből) - az említett kút helye az utcasarok takarásában - valamint a képen a Ceglédi Katolikus Templom:
Az olvasott, majd egy időre félretett feljegyzés az említett kútról - a Kossuth Múzeum jegyzetei közül:
A kutat az előző leírás szerint 1965. év februárjában a Kossuth tér 10. szám előtt megtalálták, majd feltárás nélkül visszatemették és lefedték. Viszont a múzeumi bejegyzésből kimaradt, hogy a kútból alagutak is nyíltak.
A kút előkerülését követően rögtön lehozták az újságok az eseményeket. A kút 1965. február 18-án került elő. A Pest Megyei Hírlap már másnap, február 19-én írt a megtalált kútról, többek között ebből a cikkből tudhatunk meg utólag bővebb információkat.
Az újság adatai alapján a boltívvel lezárt kútra vízvezeték építése során találtak.
A kút életkora a XV. vagy XVI. századra tehető, vízmagassága kb. 6 méter volt. Továbbá az is megállapítást nyert, hogy a kútból a föld alatt két méter mélyen a református templom és a járásbíróság irányába jól kiépített folyosók vezettek, amik be voltak falazva. Amikor a falazást kissé megbontották, akkor vált láthatóvá, hogy alagutak boltozatai jól kiépítettek voltak:
A kút a Kossuth tér 10. szám előtt került elő, ahol 1965-ben még húsboltról írtak.
A kép közepén a Kossuth tér 10. szám - az előkerült kút helye valahol az ügyészség bejárata és a sarki bolt közötti járdaszakaszra tehető:
Képeslap az 1920-as évekből - a képen a releváns útszakasz - a kút vagy annak helye nagyjából a piros ruhás alak mellett lehet:
Ha megnézzük a régi térképeket, a szóban forgó kutat vélhetően azok is feltüntetik.
1881. évi kataszteri térkép - ami szerintem a kutat is jelöli - pont az utcasaroknál (a Kossuth tér 10. szám előtt):
És ha megnézzük a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképét (1819-1869), azon is található egy "pötty" az említett helyen - ami szintén az említett kutat jelölheti:
1965. május 20-án már sejteni lehetett, hogy a megtalált történelmi kúttal nem nagyon fognak foglalkozni.
Pedig ezen kút mellett mondhatta el Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én a toborzó beszédét (a beszéd ezen a helyen volt), majd a beszédet követően ebből a kútból ihatott azzal a pohárral, melyet a Kossuth Múzeum a mai napig őriz.
Szintén az újságcikkből tudható meg utólag az is, hogy a kút 60X60 cm-es homorúra csiszolt kváder kövekből készült és építéséhez a Gerje-patak mellől származó darázskövet használták.
(Blog: Cegléd vidékének Árpád-kori templomai - hasonlóan a kúthoz - szintén ebből a kőből, vagyis darázskőből épültek.)
A kút megtalálásakor el volt iszaposodva, az iszapszint határa a talajszinttől 6 méter mélységben volt, s a kútban kb. 3 méter iszap gyűlt össze.
A kút ezen kívül fontos régészeti lelőhely is lehet, főleg azért is, mert a város központjában, az ott elhaladó főút és a piactér mellett található.
A kút restaurálása és műemléki helyreállítása elmaradt.
1965. május 20-án megjelent újságcikk a kút kapcsán:
A kutat - az újságcikk szerint - megtalálását követően aszfaltburkolattal zárták le.
Jó néhány éve ezt a járdaszakaszt ismét felújították - pontosan nem tudom, mikor - a felújítási munkák során a járdát is felbontották - az említett kút vélt, hozzávetőleges helyét bekarikáztam (kép forrása: Cegléd város):
A kút hozzávetőleg azon a helyen lehetett, ahol most egy ládában növény van elhelyezve:
A kutat nem tárták fel azóta sem, feledésbe merült, sehol nem említik, Cegléd történeti leírásaiban nem szerepel (legalábbis nem találtam róla további adatokat).
1965-ben megtalálását követően pedig visszatemették, lefedték. A kútból nyíló alagutak rendeltetését szintén nem tudni, mint ahogy azt sem, pontosan hova és meddig vezettek, illetve azokban mi lehetett.
Cegléd Kossuth tér - a kút hozzávetőleges helyét és - a régi újságcikkben említettek alapján - az abból nyíló alagutak irányait bejelöltem - balra a bíróság épülete, jobbra pedig a református templom:
Régebbi, éjszakai kép, a jobb szélén a Kossuth tér (kép: 2020. június) - a kút valahol a járdasziget alatt a jobb oldali templomnál lévő utcasarok takarásában, a nagy templom a Ceglédi Református templom (ami Közép-Európa egyik legnagyobb református temploma), a kisebb templom a katolikus templom, a bíróság épülete pedig a kép jobb oldalán - a befalazott alagutak pedig valahol a föld alatt:
Néhány párhuzam más középkori kutak kapcsán....
Veszprémi vár kútja (adatforrás: A veszprémi várkút feltárása és felújítása: Bándi László)
A veszprémi vár titokzatos középkori kútját 2001-ben tárták fel teljesen, addig azt gondolták, nem is kút, hanem csak egy ciszterna. A szakma részéről az hangzott el, hogy abban régészeti leletekre nem lehet számítani, ezért őket nem érdekli.
A munkálatok engedély nélkül történtek, hallgatólagos beleegyezéssel, veszélyekkel, társadalmi munkában.
A kútból a feltárás során 250 kg beledobált "szerencsepénz" került elő.
Emellett találtak benne aranymedált, óntányért, faragványokat, fa kútház maradványait, gyertyatartót...stb.
A legendák Veszprém várának kútjából nyíló titkos és rejtett alagutakról szóltak. Ez elmaradt, a feltárás során a várkútból nyíló semmiféle alagutat nem találtak.
Veszprém várának kútja azóta felújítva és kivilágítva, a turisták egyik kedvence. (2000. körül láttam a kutat, bele is néztem, sajnos csak éjszakai felvételem van róla)
Pécs (egyik) középkori kútja
1976 - Pécs belvárosában középkori kútra bukkantak, a Janus Pannonius Gimnázium zárt udvarán. Az udvaron süllyedés keletkezett, amiről azt gondolták, borospince. Egy paticcsal kirakott középkori kút került elő, a kutat feltárták.
A Magyar Hírlap, 1976. augusztusi számából:
"...Középkori kincsleletek Pécsett
Pécs belvárosában rábukkantak a város valószínűleg legrégibb ismert kútjára. A leletek tanúsága szerint már a XIII. században használták. A Janus Pannonius Gimnázium udvarán találták a kutat, és egy süllyedés vezetett a nyomára. A szakemberek azt gyanították, hogy a régi pincék egyike omlott most is be. Ennek megfelelően a bányászok kutatóaknát építettek. A föld mélyén azonban, nagy meglepetésre, nem pincét, hanem szabályosan kiképzett kutat fedeztek fel. Kárpáti Gábornak,a Janus Pannonius Múzeum régészének vezetésével sikerült teljes egészében feltárni a kutat.."
Előkerült tárgyak pl: XV. sz-i bronz gyertyatartó, bronz edénytöredékek, kerámiák...stb.
1976- ig Pécsen még sosem tártak fel középkori kutat, ez volt az első. A leletek fontos adatokat szolgáltattak Pécs történelméhez.
Szintén Pécs, már 1980-ban - hasonlóképpen a ceglédihez, alagutak a kutakban - amik menekülőalagutak lehettek:
"..Az elmúlt években a pécsi belváros különböző pontjain tucatnyi középkori kút került napvilágra. A mostani feltárás során tizenhatot találtak egymás szomszédságában.
Közülük nyolcat a föld alatti járatokkal kötöttek össze valamikor a XV-XVI. században. A főágból mellékjáratok ágaznak el, s ez arra utal, hogy különböző helyeken lehetett leereszkedni és feljutni, ami ugyancsak a rejtőzés, a menekülés célját szolgálhatta..." (forrás: Élet és Tudomány, 1990.)
Buda - budavári Szent György tér
1999-ben a Budapesti Történeti Múzeum régészei a budavári Szent György téren az egyik középkori kút feltárása során 10 méter mélyen egy sárral borított textildarabra bukkantak. Megtalálását követően megtisztították a szennyeződésektől és kigöngyölték, melynek során megállapítást nyert, hogy egy 110X240 cm-es zászlószerű selyemről van szó, amin Árpád-sávos és Anjou-liliomos minták voltak. Feltételezés szerint trónkárpit lehetett, Károly Róbert idejéből. Ezen kívül a kútban evőeszközök, korsók, tányérok..stb. is voltak.
Egyéb:
Székesfehérvár belvárosában az 1968-ban feltárt török korinak gondolt kútról kiderült, hogy Árpád-kori.
Monor belvárosában is volt titkos alagút, ami többek között a templomhoz is vezetett, de ott kútról nem tudni (blogbejegyzés a monori alagúthoz: Monor titkos alagút- blog.hu)
Egyéb régi kutakból többek között fésűk, csontfésűk, hajtűk kerültek elő, amik a vizet merítő asszonyok hajából eshettek a kútba.
És azt a kutat még nem is említettem, amelyikbe a pálosok rejthették el kincseiket... (az a kút jelenleg egy mocsaras területen található, de erről majd külön, egy későbbi bejegyzésben)
Cegléd belváros, középkori kút
- 1965-ben megtalálva, feltárása nem történt meg, visszatemetve.
A Veszprémi vár kútjából a legenda szerint alagutak nyíltak, de annak feltárása során alagutakat nem találtak. Cegléd belvárosában található középkori kútból két alagút is nyílik. Pécsen az előkerült középkori kutakból nyíló alagutak többfelé is ágaztak, valamint az alagutak több kutat is összekötöttek.
A Veszprémi vár kútjából 250 kg. érme került elő. A ceglédi kút mélye vajon rejt e érméket? Mert ha esetleg igen, azok elférnének a múzeum érmegyűjteményében. Ezen kívül a ceglédi kútban talált leletek és tárgyak kiállítására is biztosan sokan elmennének, bármi is legyen az. (A kiállítást egybe lehetne kötni egy vetítéssel is, ami a kút feltárása során készült videó-felvételekből lenne összeállítva, ami már alapból érdekes lenne. A kútból nyíló alagutakról nem is beszélve.)
Google utcakép 2014-ből, Cegléd, Kossuth tér 10. szám előtti járdaszakasz, Cegléd belvárosa betemetett középkori kútjának feltételezett helye:
Több okot is fel lehetne tételezni, hogy a ceglédi ódon kút feltárására miért nem kerülhetett sor, de nagyon nincs min elmélkedni, hiszen a megtalálása óta már több, mint 58 év eltelt.
Garas Péter, Cegléd:
"Emlékszem a kútra. Valamikor a '80-as években egyszer arra sétáltunk édesapámmal, amikor aszfaltozták a Kossuth teret. Miután felszedték az úttestről a macskakövet, előkerült a kút, amibe éppen láttuk, ahogy valaki búvárruhában ereszkedik le. Állítólag középkori szokás szerint beledobált "kincseket" kerestek, de nem találtak semmit. Utána betemették. Kb. a jelenlegi xxxx bár előtt lehet, az úttest szélén, ahol most parkoló van. Már akkor is csodálkoztam rajta, hogy nem szakadt be ott egy kocsi alatt a macskakő..." (a blognak történő adatközlés 2023.)
(Blog: A kút feltárása pl. a Veszprémi vár esetében is körülményes és különösen veszélyes volt, érdemes utánaolvasni. Feltárás esetén a kútból az összes iszapot ki kellene teljesen szedni, átvizsgálni.. stb.)
Halasi Attila, Cegléd:
"1969-ben jöttem Ceglédre lakni, majd a központban lévő áruházban dolgoztam. Volt egy akkor 57 év körüli kalapos öregúr, a Csapó Béni bácsi. Mesélt alagutakról, amik átvisznek az út túlsó oldalára. Nagy tudású ember volt, még jegyzetei is lehettek. Érdekes ez a régi kút is, hogy még manapság, modern technikával sem nyúlnak hozzá. Vajon miért nem?" (a blognak történő adatközlés 2023.)
Részlet Cegléd 1750-ben készült térképéről - a képen Cegléd városának központja - talán még a kút is szerepel a térképen, persze nem biztos, hogy a kis karika azt jelöli, de akár még az is lehet:
Légifotó 1959-ből, (balra a katolikus templom, jobbra a református nagytemplom), a kút vélt helyét megjelöltem:
A releváns terület napjainkban:
Zárásképpen:
Kép a veszprémi vár kútjáról - akár egy hasonló, impozáns, műemlék kútja lehetne Ceglédnek is (ráadásul a legjobb és egyik legforgalmasabb helyen, a városközpontban) - kép forrása: kirandulastervezo.hu:
A Cegléd belvárosában, a járda alatt rejtőző középkori kút és az abból nyíló föld alatti alagutak valamikori feltárásában pedig továbbra is csak reménykedni lehet.
2023.07.19.
B.
Egyéb:
A régi kútról a bejegyzéshez csatolt újságcikkek első ízben Károly Tamás ceglédi lakos adatgyűjtéséből származnak.
A veszprémi vár középkori kútját a kúttal összefüggésben a blognak Lobo Marunga álnevű olvasó említette.
A 2.katonai felmérés térképén lévő piros kis pontra Hajba Károly olvasó hívta fel a figyelmet.
Kiegészítés 2023.július 24-én - a bejegyzéssel kapcsolatos nyilvános hozzászólások közül néhány, melyek némelyike lényeges információkat tartalmaz:
Géza Mizser
"Régóta foglalkoztat a kérdés, mit lehet tudni a Cegléd alatt futó alagutakról?
A történet – ami nem városi legenda – részemről ott kezdődött, amikor kb. 1954 vagy 1955 kora nyarán egy nagy esőzést követően a ceglédi Földvári Károly általános fiúiskola udvarának a Kazinczi utcai része víz alá került.
Tudni kell, hogy az udvar azon részén egy röplabda pálya állt. Ennek a belső,– utcával ellentétes oldali háló tartó oszlopa mellett egy idő után a víz elkezdett lefolyni. Majd ez a folyás egy nagy lyukat képezett és az alján egy üreg tűnt elő.
Emlékeim szerint az ifjúság egy része ásót, lapátot ragatt és az ásás nyomán egy szép méretű téglával kirakott boltíves alagút tűnt elő.
Iránya a Kazinczi utcával párhuzamosa futott a Református Nagytemplom irányába.
Fényképek azt hiszem nem készültek, lévén akkoriban nem volt még senkinél mobiltelefon (ami ugye akkor még elképzelhetetlen volt), sem pedig fényképezőgép sem igen volt mindennapos.
Pár nap után egy reggelre minden eltűnt, újból állt a vörös salakos röplabda pálya, hiszen jött az évzáró ünnepség tornabemutatóval és rendnek kell lenni!
Azóta az említett cikk az első ismereteim során, ami megemlíti, hogy alagutak vannak Cegléd alatt.
Ha valaki hitelt érdemlő információval rendelkezik az alagutakról, kérem, tegye közkincsé!
Köszönöm, hogy elmondhattam."
Burgmann A. László
"A Földváry iskolában képződött lyukat én is láttam.
Inkább 1955-re teszem az időpontot, mert a "Nagy" Táncsics iskolából hazafelé mentünk csoportosan meg nézni a beomlást.
Tényleg, téglafalat, és boltívet lehetett látni a fenti leírás szerinti irányban.
Pár nap után, már nem engedtek be idegeneket. Többet nem hallottam róla."
László Kuszka
"Emlékszem rá, láttam felbontva mikor megtalálták víz is volt benne. Ahogy a cikkben írták azon a környéken lehetett."
A blognak megküldött külső információ (2023.július):
"...A ceglédi katolikus iskola a Pesti úton található, a Kossuth tér sarkánál. A 2000-es évek elején az iskolában felújítási munkákat végeztek, melynek során - az intézmény régi kalocsai nővérek zárdájánál - az udvaron lévő, tanteremnek használt, különösen rossz állapotú kápolnát lebontották és annak helyére játszóteret építettek. Ennek során észlelték, hogy a padló furán döngött. Miután a padlót felszedték, kiderült, hogy egy ismeretlen pince volt a padló alatt, amiben szemét volt, de egyik oldalán látszott, hogy téglával van boltozva, ami elfalazásnak tűnt. Ekkor a kíváncsiságtól vezérelve a falat kibontották, ahol ott egy téglával boltozott pince vagy alagút volt, ami fel volt töltődve törmelékkel és gépek kellettek volna a további kibontásához, ezért a további kutakodás abbamaradt, a hely tetejére játszótér épült. Ez az alagút, vagy pince ma is ott van a játszótér alatt. Bár nem tűnt középkorinak, akkor is valamilyen alagút, vagy régi pincejárat volt ott...." (a blognak megküldött adatközlés, 2023.)
Zsámberger Zoltán alagutakkal kapcsolatos további adatgyűjtése, szintén alagút a városközpontban - ADT Cegléd Híradó 1922:
További képek
Légifotó, 1973:
Források:
(1) Ikvai - Kürti: Az 50 éves Ceglédi Múzeum története és a Kossuth-kultusz
veszprémi várkúttal kapcsolatos adatok: A veszprémi várkút feltárása és felújítása: Bándi László
régi térképek: mapire, hungaricana
Katonai légifotók: fentrol.hu
Veszprémi vár kútja kép - kirandulastervezo.hu
újságcikkek: Hungaricana adatbázis
A Pest Megyei Hírlap újságcikkei a kútról: elsősorban Károly Tamás ceglédi lakos adatgyűjtéséből
