Nagyon is lehet, hogy nem csak legenda..

Most az eddigi témáktól egy kicsit eltérő bejegyzés.

Mindenféle olvasgatás közben akadtam rá egy 1959-ben íródott régi újságcikkre Monor vonatkozásában, amelyben egy titkos alagútról tesznek említést, ami Monor városközpontjában volt, vagy lehetett.

Részemről valósnak feltételezem, illetve gondolom a dolgot.

Monor városközponti része:

Lépjünk vissza kicsit az időben, amikor a pártházat átépítették (1959-1960)..

"A monori pártház építkezésénél egy bolthajtásos, oldal kürtővel ellátott lejáratot találtak, mely az utca frontig terjedt."

Kép az építkezésről (Pest megyei hírlap 1960):

"A régi kúriákból, falusi udvarházakból a török világban alagutak vezettek ki, hogy a lakók idejében elmenekülhessenek a támadók elől.
Ilyen kúria volt Monoron a jelenlegi pártház épülete. Hosszú időn keresztül az egri káptalan tiszttartója lakta.
Feljegyzések szerint olyan nagy úr volt, hogy a szemben levő templomba ünnepnapokon négylovas hintón tette meg a néhány méteres utat, ha pedig gyalog ment át az Urat imádni, akkor éles, kivont karddal előtte és mögötte 2-2 huszár haladt."

Szóval az épület előzőleg az egri káptalan tiszttartójának lakhelye is volt. Talán az alábbiakban említett "Tsintalan Ignátz úr" lehetett a szóban forgó tiszttartó, akinek életéhez "fényt és pompát" említenek..

"A káptalan utolsó tiszttartója, életében' fénnyel és pompával körülvett „nemzetes Tsintalan Ignátz úr" itt fekszik valahol a rómi. kat. temetőben ... A környék földesurai ebben az épületben tartották évi üléseiket, s itt ítélkeztek jobbágyaik fölött ... Utolsó botbüntetést az úriszék ítélete alapján 1845- ben hajtottak végre egy tavaszi vasárnap, amikor a nép a templomból jött... Az elkoptatott derest, mely annak idején a két templom közt levő hídra volt kitéve, csak e század huszas éveiben tüzelték el." (2) //

Az e század huszas évei 1920-ra vonatkozhatnak, a két templom pedig Monoron az egymással majdnem szemben lévő református és katolikus templom. ( a templomok között a leírás hidat is említ )

A Habsburg Birodalom Kataszteri térképén (1881) Monor központi része, feketével jelöltem a mostani könyvtár (a régi káptalani helytartó lakhelye, úriszék, úri kaszinó, majd pártház) épületét, pirossal pedig az egymással szemközt lévő két templomot, valamint kék nyíllal a feltételezett hidat a két templom között, ahol annak idején a deres lehetett:

A térkép egy nagyobb részletben, a feltételezett hidat kékkel jelöltem, a kék vonal a térképen csatorna lehet, mivel a térképen mellette Csatorna utca van feltüntetve:

Igen minden bizonnyal - Tsintalan Ignác - lesz az egri káptalan monori helytartója, az alábbi adatok is ezt erősítik, illetve támasztják alá:

"Monor földesura az Egri káptalan volt. A szaporodó régi református lakosság és az 1753-ban letelepített német nemzetiségű római katolikus családoknak templom, iskola, plébánia és egyéb káptalani gazdasági épületek építése elfoglalta az amúgy is szűkös belterületi száraz építési területeket. Így a község rendezésre szorult. A vízállásos területekről a vizet árkok létesítésével a tavakba vezették el. Új utcákat nyitottak, és az útba eső házakat 1813-ban Tsintalan Ignác tiszttartó lebontatta. A régi házak lebontását és a terület rendezését a református templom környékén kezdték meg." (3)

A mostani könyvtár épülete (a képen balra) valamint az egymással majdnem szemben lévő két templom:

De más tiszttartóra is akadtam Monor vonatkozásában, aki az előző tiszttartó lehetett:

Említés az 1800-as évek elejéről, egy templomépítés kapcsán: 

"....Az építkezés költségeit az egri káptalan viselte, a munkálatokat Sándor János, a káptalan monori tiszttartója irányította, további részleteket azonban a háztörténet szerzője nem jegyzett fel.
Az elkészült templom ünnepélyes megáldására 1806. október 5-én (Rózsafüzér királynőjének ünnepén) került sor.." (4) - (ez az ünnepség nem Monoron volt)

Tehát 1806-ban Sándor János lehetett a tiszttartó, 1813-ban pedig már Tsintalan Ignác.

És mivel Tsintalan Ignác életviteléhez fűzik a leírások a fényt és pompát, valamint őt említik utolsó tiszttartóként, véleményem szerint ő a szóban forgó személy, aki az épületben lakott és akinek a sírhelye a monori katolikus temetőben van megemlítve és ott lehet valahol.  

A monori pártház (ami előzőleg úriszék, majd úri kaszinó) a mostani könyvtár helyén volt egykor. A monori könyvtár épülete manapság:

"Később itt ülésezett az év bizonyos napjain az úriszék. Itt ítélkeztek jobbágyaik felett a földesurak. Az úriszék börtönei is itt voltak a ház piactér felé néző frontján. Az épületnek ezt a részét még a 90-as években is börtönnek használták Kajli Imre bácsi elbeszélése szerint. Az épület ívek azon a részén, ahol az öreg fa rádőlt, a kőművesek az ANNO 1738 feliratot találták."

Mivel az újságcikk 1959-ben íródott, a benne említett 90-es évek 1890-re utalhatnak, amikor is az elbeszélő szerint még börtönként is funkcionált az épület. Az épületíven talált ANNO 1738-felirat mindenesetre elég beszédes.

A könyvtár épületének hátsó része a piactér felől fényképezve, ahol a régi épület börtönablakai voltak, amik a piactér felé néztek (normálisabb képet nem tudtam összehozni):

Amikor az épület Úri Kaszinó, annak tagjait a monori társadalom vezető rétege, földbirtokosok, értelmiségiek, a gazdasági életben élen járó polgárok alkották.

Egyszóval a jelenlegi könyvtár épülete több funkciót is betöltött, míg végül pártház lett. (most meg ugye könyvtár)

Szintén egy újságcikkből, Pest megyei Hírlap (1960 ):

"1960, február hó.

Lebontották a pártházat, Monor egyik legrégibb középületét, közelmúltban még úri kaszinót, az egri káptalan hajdani tiszttartójának hajlékát. A bontás törmelékhegyei még nem tűntek el egészen, máris rakják nagyobb, korszempontoknak megfelelőbb épület falát." (2)

Ha az épület régi téglái mesélni tudtak volna, most többet tudhatnánk:

"CA 1759 és CA 1767 jelzésű (Ca = Capitulum Aegriense, Egri Káptalan) durva vörös téglák hevernek szanaszét, sejtetve, hogy az épület Mária Terézia királynő uralkodása alatt készült. Repül a törmelék a munkások lapátjáról, s a felszálló porból a régi rendi világ emlékei - legtöbbször, mint sötét árnyak - egymás után életre kelnek." (2)

Hogy maradt e valahol mutatóba az Egri Káptalan vörös, pecsétes téglái közül, amik az épület részét képezték, nem tudom...

Fénykép a mostani könyvtár - vagyis a több funkciót is betöltő épületünk - felől, a szemben lévő részen jó néhány éve park került kialakításra:

"Az Úriszék megszűnte után az épületben alakult meg az úri kaszinó. A kaszinóban kezdetben nem volt bormérés." (1)

A titkos alagút az elbeszélések alapján az Úrszék és az Úri Kaszinó idején is betöltötte funkcióját:

Szurok Lidi néni elmondásából (1959):

"A Korona-vendéglőben, a jelenlegi ruházati bolt helyén - mondotta a tavaly 85 éves korában elhunyt Szurok Lidi néni - a Bertholdi kocsmában szolgáltam kislány koromban. Gyakran láttam, hogy a kaszinóból iszogatni az urak a föld alatti alagúton jöttek át a kocsmába.

Az alagútnak a Bertholdi kocsma felőli feljáratát (a jelenlegi fmsz-raktár) Török kőműves - emlékezett vissza Szurok Lidi néni - a tűzoltózászló avatása idején (1898) betömte, befalazta."

Bojárt Liszka elbeszéléséből:

"Az alagútról a hajdani úriházak híres főzőasszonya. Bojárt Liszka így mesél a Zsuzsi testvérétől hallottak alapján:

- Az egri káptalan tiszttartói lakból alagút vezetett át a plébániára. Az úriszék ülései idején ezen keresztül jártak az urak ebédelni a plébánoshoz. hogy elkerüljék a kapuk előtt ácsorgó népek bámészkodását." (1)

Monor központja egy régi monori képeslapon, a könyvtárral szemben lévő épületrészeket - ahová valahol az alagút egy része vezethetett - bekarikáztam:

A Szurok Lidi néni által említett "fmsz" raktár - vagyis a titkos alagút Bertoldi kocsma felőli járata - a Kossuth u. 79. szám alatt volt egykor:

(A tűzoltózászló avatása egyébként 1903-ban volt, nem pedig a tévesen megjelölt 1898-ban, ezt később az újság utólag javította.)

A Pest megyei hírlap 1959 decemberi teljes újságcikke az alagútról:

A cikk úgy fejeződik be, hogy az alagút létezésének és történetének kiderítése a történészek feladata. Hogy ez azóta megtörtént e, nem tudom, de én nem hallottam erről semmit.

Ha nem derítették fel azóta sem a titkos alagutat, akkor a következő adatok és információk állnak rendelkezésre, amiken el lehetne indulni egy - a témában esetleg motivált - helytörténésznek:

- Adott egy épület, a könyvtár épülete, innen indult az alagút. Itt érdemes lenne valamilyen illetékesnek jól körülnézni. (pince, alagsor...stb)

- A Bertholdi kocsma (egykor előzőleg Korona vendéglő, majd a kocsma után ruházati bolt) - Hol volt régen a Bertholdi kocsma, pontosan hol helyezkedett el? Mert ide biztosan vezetett az alagút. (Szurok Lidi néni elmondása) // ** Szurok Lidi néni hozzátartozóinak megkeresése és érdeklődés, mesélt e nekik Lidi néni valamit az alagútról. Régi családi fényképek esetleges áttekintése. **

Egy régi monori képeslapon a Korona szálloda (ami az elmondás és az adatok alapján később a Bertholdi kocsma) - ezt most vettem észre egy régi képeslapon, akkor ide (is) vezethetett a titkos  alagút:

Szemben ez van most a könyvtárral (a  régi Korona szálloda vagy az átépített épület - ami most társasház-, vagy a mellette lévő üres rész ahol a padok vannak) - Monoriak át tudják látni a helyszínt:

- A plébánia, ahová elméletileg szintén vezetett az alagút. (Bojárt Liszka elbeszélése Zsuzsi testvérétől hallottak alapján) - A plébánia épületének áttekintése az alagút vonatkozásában. ** Bojárt Liszka hozzátartozóinak felkutatása és megkérdezése, emlékeznek e az alagút családi említésről, esetleg régi családi fényképek áttekintése.

(A plébánia azért lehet releváns, mivel itt még lehetnek nyomai az alagút járatának (befalazás, egyéb). Ki tudja,milyen átalakításokon ment azóta keresztül az épület..)

- Az fmsz raktár - a raktár a Kossuth u. 79. szám alatt volt. Hol van most ez az épület és mi van a helyén, épület esetleges áttekintése. (elméletileg akkor ez meg is van, az egykori Korona szálloda ahol volt ** képeslapon)

- Török kőműves - Az elbeszélések alapján ő falazta be 1903-ban az alagút Bertholdi kocsma felőli bejáratát. - Ki volt Török kőműves? Hozzátartozók felkutatása és megkérdezése tudnak e releváns információt az alagút kapcsán, esetlegesen meglévő régi családi fényképek áttekintése.

Ha pedig az adatgyűjtések során valami újabb merül fel, azon tovább lehetne menni.. Hátha maradt még valami abból az alagútból. (akár az úttest alatt valahol)

És még valami.. A tiszttartó.. Az adatok alapján Tsintalan Ignác a monori katolikus temetőben van eltemetve. Vajon hol lehet a sírhelye..?

Hogy az alagút hol volt, milyen szerepet tölthetett még be ezen kívül, maradt e belőle még valami, arra kíváncsi lennék..

// Ha pontatlanság van valahol esetleg, lehet jelezni, kijavítom. //

2021.05.18.

B.

Források:

(1) Pest Megyei Hirlap, 1959. december

(2) Pest Megyei Hírlap, 1960. április - a cikk írója Borzsák Endre

(3) Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Vízszerzési módok Monoron, a fúrt kutak megjelenéséig

 (4)  Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források / Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron

További képek, egyéb érdekességek, amiket közben találtam és olvastam:

Monor központi része egy régi képeslapon, a katolikus templom, mellette a régi iskola (oda még én is jártam és az udvaron fociztunk is):

Említés az Úri Kaszinóval kapcsolatban:

( ennek ellenére még titkos alagút is a kaszinóból a kocsmába, mulatni... hm... Széchenyi István valószínűleg ilyesmire nem is gondolt...) 

 forrás: Prukner Pál: Portré és történelem (Budapest, 1970) 

Említés, többek között az agyagbányáról és az Egri káptalan monori égetőkemencéjének létesítéséről (forrás: Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Vízszerzési módok Monoron, a fúrt kutak megjelenéséig)

Az agyagbányát mára már betemették, egykor kivégzések, egyéb tragikus események színhelye is volt, később lövészeti kiképzések is zajlottak a bányában.

A régi, azóta betemetett agyagbánya helye - a zöld, füves négyzet alakú terület - mostanság (a háttérben Monor - régi fényképeimből):

A monori kutakról néhány mondat (forrás: Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Vízszerzési módok Monoron, a fúrt kutak megjelenéséig)

"Téglafalazatú kutak

Tudomásunk szerint a legidősebb téglafalazatú kút 1750 táján létesült, Egerből származó téglából. A római katolikus egyház jegyzeteiből olvashatjuk:
„A monori plébánia udvarán a kút már egészen megviselve van. 1869-ben új kutat ásatnak. ... új kút süllyesztővel még a nevezett évben a főt. főkáptalan ritka bőkezűségéből 92 frton oszt.-ból tökéletesen elkészült."

A káptalan a téglagyártáshoz, illetve a lösz iszapolásához a dombon téglafalazatú kutat süllyesztetett. A kút téglabélyegét és anyagát nem ismerjük, de valószínű, hogy még e kút is Egerből származó téglából készült. A kút költséges voltára az úrbéri perek anyaga is utal (lásd Pest (megyei Levéltár IV. 165-a Monor).

A helybeli káptalani égetőkemence beindításánál-; kezdete ismeretlen, de 1836-ban Fónyad D. adata szerint már üzemelt. Az Egri káptalan mint földesúr a monori jobbágyok és zsellérek építkezéséhez vályogvetőhelyről és homokhordó helyről csak az 1843. július 6-i határozatban (tesz ígéretet. Ebből is láthatjuk, hogy Monoron vajmi korán nem beszélhetünk téglafalazatú kutakról, csak a földesúri épületeknél jöhettek számításba."

 ----------------------------------------------------------------------------