Újkeletű, mégis közkedvelt és ismert az a kőkereszt, amely az egyik gombai olajkút közelében áll, Monor és Tetepuszta határán.
"...A kereszt jelének funkcionális és tartalmi gazdagsága magyarázza a keresztállítás szokásának széleskörű elterjedtségét, a keresztállítás különösen a 18. század óta vált gyakorivá. Monor területén tíz 1900 előtti út menti keresztről tudunk, amelynek helyén ma is feszület áll..." (1)
A monori feszületeket ugyan össze nem számoltam, de ez a hely már Monor határán kívülre esik:
A keresztekről általánosságban:
"...A kereszt jele a katolikus liturgiában és magán-áhítatgyakorlatban szentháromságos hitvallással kísért cselekmény (keresztvetés),képi/tárgyi szimbólumként pedig (feszület vagy corpus nélküli kereszt formájában) „a katolikus templomnak és katolikus tájnak legjellegzetesebb szakrális ismertetőjele.
A megváltásra emlékeztető jelként szolgálja a tér szakralizálását, egyaránt segíti a térbeli és a lelki eligazodást..." (1)
A tetei-kőkereszt:
A kőkeresztet Szabó Rudolf és Potyi Katalin 2014 pünkösdjén emeltették földjükön, amely nem csak egy kőkereszt, a környezete egy kisebb virágoskert is a szántóföldek között:
2018-ban a keresztet ismeretlenek megrongálták, felgyújtották, a kereszt kormos volt, a korpuszt összetörték. Hogy kik lehettek az elkövetők, talán ki sem derült. Ellenben a virágokat nem bántották.
Ha tüzetesebben megnézzük, akkor a keresztet majdhogynem pontosan Monor és Tetepuszta határának vonalára állították, az egykori Világos-tete mentén elhaladó földút mellé (a határvonaltól 130 méterre) - akár egy modern határjelnek is tekinthető:
Érdekesek Tetepuszta területének egyes elnevezései is - Világos-tete, Vak-tete, nem tudom, miből eredhetnek.
A kereszt előtt elhaladó réges-régi dűlőút vezetett Monorról Tetepusztára, a tetepusztai szőlők és a Gombai-patak mellett álló valamikori vízimalom felé (azóta ezt a földutat a kereszttől Monor irányába már kettévágja a megépült M4 autóút):
"....A keresztek a keresztjáró napok körmeneteinek célpontjai, megáldásuk (az állításkor vagy felújításkor) is rendre keresztjáró napokon vagy a szent kereszt feltalálásának ünnepén, esetleg más pénteken (mint Krisztus kereszthalálának napján), szentbeszéddel történik. Olykor azonban más napon kerül rá sor: fehérvasárnap, húsvét harmadik vasárnapján, áldozócsütörtökön..." (1)
A tetei-kőkeresztnél manapság búzaszentelést szoktak tartani, de ezen kívül is sokan látogatják, a feszület elhelyezkedése a tetepusztai túraútvonalba is beleesik.
A kőkeresztet legkönnyebben a Monort és Gombát összekötő műútról leágazó üzemi betonúton lehet megközelíteni (a kép a kőkereszt felől, 1,5 km-re a Gombai úttól):
A táj Tetepuszta, Gombai-patak átkelője felől (régi vízimalom helye) - a távolban a szántóföld mellett a feszületet is fel lehet fedezni (balra Világos-tete, jobbra régi Tetei-szőlők, majd Monor irányába Alsó füry-rész):):
Napjainkban:
Bár nem vagyok vallásos, valahogy mégis kedvelem az ilyen és ehhez hasonló kereszteket, feszületeket.
Gyerekkoromban a 80-as években sokat bicikliztem erre. Emlékszem egy közeli, régi, mély kútra, aminek az aljára nem lehetett lelátni, néha kavicsot dobtam bele, de sosem csobbant. Nem tudom, megvan e még.
2023.09.11.
B.
Télen a kőkeresztnél:
További képek:
Google - pirossal Monor és Tetepuszta (Gomba) határa:
Az első katonai felmérés térképe (1782-1785) alapján a területet ezen a helyen akkoriban utak hálózták be:
Források:
(1) Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
(2) magyarkurir.hu - Megrongálták Monor és Gomba között az útszéli kőkeresztet (Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír)