Egy fehér cserépdarab a bényei romok közül
A bejegyzés tárgya: a bényei templom romjainál régebben talált fehér cserépdarab
A bényei templom romjait 1888-ban eképpen említették:
- Forrás: Pesty, 1888 -
A templom pusztulását követően annak csak romjai maradtak, köveit később vélhetően elhordták, maradék romjait és temetőjét azóta teljesen elszántották.
A romok helye manapság:
A formás cserépdarab ott hevert a földön, a romok szélén, szürkén és porosan, egy letűnt világ apró részlete.
A cserépdarab a megtaláláskor:
A cserép talán egy ivócsészéhez tartozhatott valamikor, amit ha valaki kézbe vett, ivott belőle, letette egy házban vagy a templom közelében.
A töredék pedig ott feküdt évszázadokon át a föld alatt, míg a szántás újra a felszínre nem fordította.
Amikor előkerült, még földes és poros volt. Viszont kis tisztítás után világosodni kezdett és előjött fehéres színe.
A cserépdarab már a tisztítást követően:
A képek alapján a bényei romoknál talált cseréptöredék Árpád-kori korongolt kerámia töredéke lehet:
- korongolási körök az aljrész belsején
- mesterségesen kialakított talpgyűrű/aljképzés
- fehérre égett agyag
- szabályosnak tűnő falvastagság
Az alja vastagabb, masszív képzésű:
A formája alapján talán kisebb ivócsésze, kisbögre, vagy alacsony falú ivóedény lehetett. De az sem kizárt, hogy egy fazék része volt.
A vastag aljkialakítása különösen érdekesnek tűnik.
...Az Árpád-korban fehérre égő agyagból többek között bögrék, tálak, fazekak, csészék készültek.
Az Észak-magyarországi váraink 13-14. századi rétegeiben szintén előfordultak fehérre égő agyagból készült edények... (1)
"...A 10–13. századi kerámiák nagy többsége hurkatechnikával, kézikorongon készült. A homokkal, hamuval felszórt korongról az edényt egyszerűen leemelték – gyakran látható az edény fenekén a felszórás vagy a korong deszkázatának lenyomata...."
- Forrás: Simonyi Erika: Az Árpád-kori fazekasság
A bényei cserépdarab alja:
A Bényén talált fehér cserépdarab hosszú idő után először kapott ismét figyelmet. Valaki megnézte, megtisztította, lefényképezte.
Sőt, még egy adatlap is készült róla:
Mivel Árpád-kori ivócsészéről képeket nem találtam, ezért kíváncsi voltam, a mesterséges intelligencia milyen rekonstrukciós edényt tud létrehozni a talált cserépdarab képei alapján.
Minden bizonnyal semmi köze a valósághoz, de ez lett belőle - túl szabályos és szögletes:
- mesterséges intelligencia által készített elméleti rekonstrukció -
Amikor legközelebb a környéken jártam, a töredéket visszavittem, így a fehér cserépdarab végül visszakerült oda, ahonnan előkerült.
Vissza, a bényei romok közé.
A földre, a kövek és a szétszántott múlt mellé.
Mintha csak ennyi időre kérte volna, hogy valaki emelje fel, nézze meg, és emlékezzen rá egy pillanatra.
(A bejegyzésben a cserépdarabbal kapcsolatos leírások hozzáértés hiányában csupán következtetések.)
20260521
B.
- Csigavonalas bekarcolással díszített 13. századi fehér fazék a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből
Kép forrása: Simonyi Erika: Az Árpád-kori fazekasság
