A "Török híd"
2021. március 15. írta: l.balays

A "Török híd"

- középkori fahíd helyébe épült kőhíd - Pánd határában

Mindenképpen érdemesnek gondolok erről a hídról egy rövid blogbejegyzést.

Nem ide a hídhoz készültem, hanem csak itt mentem keresztül. 

A hidat valaki jóval régebben említette nekem, meg is akartam keresni valamikor. Érdekes módon pont itt vezetett az utam és véletlenül rátaláltam a hídra, így már keresnem sem kellett.

Csak néhány darab fényképet csináltam, mert nem a híd volt a célpont. 

Az úgynevezett "Török híd":

20210228_131959.jpg

Egyébként is szeretem a hidakat. Kb. 5-10 percet töltöttem itt el, a patakban éppen magas volt a vízállás.

Azt is feltételezik, régebben szobortartó posztamense is lehetett talán a hídnak.

Útközben gyalogolni kellett, mert az út nem igazán volt alkalmas sétakocsikázni:

20210228_131449.jpg

Pánd felől mentem egyébként. Nekem a hidat "Török híd" elnevezés mellett "pándi hídként" is említették régen. Nem tudom, Káva felől hogyan lehet megközelíteni, talán van egy jobb út is hozzá, vagy közelebbi is...

A híd nem igazán van a legjobb állapotban. Mivel a szántóföldek miatt a traktorok is ezen mennek át, be is volt szakadva:

20210228_131934.jpg

Nem adja vissza annyira a fénykép, de ebbe a lukba szépen bele lehetne esni. Valaki tett bele egy faágat is, ezzel jelezve a veszélyt.  Talán azóta már kijavították, de nem hinném.

Néhány tudnivaló és érdekesség a híddal kapcsolatban:

Tápióságtól kb. 3 km-re a zsigeri határban van az úgynevezett "Török híd", amit a helybéliek török-kori hídként emlegetnek. A vízfolyás amit áthidal, a Sajgó patak egyik mellékága (most Gombai-patak).

"Az út, amelyen a híd áll, földút, amely Gyömrő főutcájának meghosszabbításaként Gombát északon megkerülve Tápióbicske főutcájában folytatódik és valamikor a Budapest-Szolnok főútvonal része volt."

A jelenlegi kőhíd előtt ezen a helyen a középkorban egy fahíd állt, állítólag már a török időkben is. A hídon átvezető földút fontos kereskedelmi útvonal volt egykor. Ezen az úton haladt át az ún. sóút.

"Már a középkorban kialakultak a máramarosi, erdélyi és sóvári bányák. A szárazföldi sószállítás útvonala az Erdély-Szolnok-Pest útvonal." 

Az erdélyi sóbányákból a sót a Tiszán keresztül Szolnokig hajón utaztatták, majd ott szekerekre átrakták és a sóúton Budára szállították. Ennek a nagyforgalmú útnak az itt lévő "török" fahíd is része volt.

Amikor a fahíd már nem birta el a sóval megrakott szekerek súlyát és megrongálódott, az 1815. évi Pest megyei közgyűlés jelentős összeget áldozott a híd újjáépítésére és az előző fahíd helyére kőhidat építettek.

A híd és a régi sóút a Gombai-patakkal (néhány hónappal ezelőtt):
dji_0958.JPG

"A középkorban több település is meggazdagodott, ha olyan termékkel rendelkeztek, melynek igen nagy kereslete volt. A só elsőrangú életszükségleti cikként szerepelt, hiszen a középkorban nemcsak az ételek készítéséhez használták, hanem kiváló tartósítószert is jelentett. Ezenkívül a rendszeres áruforgalom megindulása előtt pénzhelyettesítő funkciót is betöltött. Egyes vidékek jó haszonra tettek szert a só piacra hozásából."

Nem egy jó kép, de a híd a másik oldala ( a magas vízállás miatt nem mentem lejjebb):

20210228_131843.jpg

A fahíd helyére történő kőhíd építésére Pest vármegye közgyűlése 1815-ben hozott határozatot, amellyel a híd felépítését elrendelte.

A jegyzőkönyv szerint "Bárczay Pál főszolgabíró jelentést tett „a zsigeri pusztán keresztül vezető ország útján fennálló fahídnak az árvíz általi megrongálásáról" és annak közlésével, hogy már más alkalmakkor is megrongálta az árvíz a fahidat, azt javasolja, hogy építsenek ezen a helyen hidat, ,,ne hogy a vármegye ezen fahídra folyvást költeni kényteleníttessen. - akkor most vagy az árvíz, vagy a sóval rakott szekerek miatt rongálódott meg a fahíd, vagy a kettő együtt. 

A főszolgabíró előterjesztésére a közgyűlés a híd mielőbbi felépítését a javasolt módon elrendelte."

A jegyzőkönyv alapján a mostani kőhíd 1815-ben épült a régi fahíd helyére.

A következő felülnézeti képen látszik az előzőekben is látható beszakadás a hídon:

dji_0962.JPG

A sószállításról még néhány mondat, ha már a hídhoz és a rajta keresztül haladó úthoz kapcsolódik:

"A sószállítás az egyik legtökéletesebben megszervezett ellátási rendszer volt a 18.században Magyarországon. A Királyi Kamara igyekezett a sót mindenhová eljuttatni. Az ország egész területén sóraktárakat szerveztek lehetőleg a közlekedési utak mellett, ezeknek a feladata a vármegyék sószükségletének fedezése volt. A sóeladás a lerakóhelyeken történt. Máramarosból és Erdélyből különböző útvonalakon keresztül látták el a sóraktárakat, amelyek szárazföldi és vízi utak voltak."

dji_0969.JPG

A hídról egy régebbi kép, összehasonlításképpen, szárazabb időben:

(a kép forrása: Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997) dr. Gáll Imre és Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások)

kep_2021-03-15_190929.png

A híd szerkezetéről:

"Szerkezete kétnyílású kőboltozat, igen rossz állapotban. Korlátja, mellvédje nincs, boltozata a keleti hídfő déli részén a boltváll közelében téglával van javítva, egyebütt vagdalt kő. A meder közepén lévő pillér a vízfolyás felőli oldalon (déli oldal) orrszerűen ki ugorhatott, erre két erősen kiálló kőtömb utal. Esetleg szobortartó posztamens is lehetett itt valamikor. A pillér északi oldalán alul kimosás vagy romlás okozta hiány látható. Az északi homlokfal erősen elmohásodott."

"A híd tervét Lansky nevű kőműves készítette.-  Földmérő: Mocsy György"

"A munka végrehajtására (a főszolgabíró) javasolta a helyszínre szállíttatni azt a 72 öl kőanyagot, amelyet a vármegye részére Rákoscsaba határában Bíró Laffert Vince úr engedelméből vágatott. Soroksárról pedig, ahol a megyének 100 mérő beoltott mesze volt, kitelne a szükséges mész, úgyhogy csak kőműves munkára kellene 490 forint 56 krajcár pénzkifizetést engedélyezni."

Röviden ennyit a hídról, nekem nagyon tetszett, főleg, hogy régebben ilyen jelentős szerepet töltött be ezen az útvonalon. 

Google térképen a híd:

google_1.jpg

kep_2021-03-15_193225.png

Ha valaki szereti a hidakat és érdekli, egy másik hídnál is jártam, amiről az a szóbeszéd, hogy régebben római híd volt. Arról itt lehet olvasni: "Római híd..."

Történeti források:

- Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)dr. Gáll Imre és Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások

- tekerd.hu weboldal - link

A bejegyzés készült:

2021.03.15.

B.

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr7416463630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tatárfejű kutya 2021.03.16. 16:58:48

nem lehetne védetté tenni, amíg a sok traktoros nem teszi teljesen tönkre?

l.balays 2021.03.16. 19:00:59

@tatárfejű kutya:
Ezt én nem tudom. Mezőőrség, vadászok, sokan járnak erre, önkormányzatnak hátha szólt azóta valaki. Lehet már ki is javították.
Ha leszakadna egy traktor alatt, az durva lenne. :) Talán így muszáj elkerüljék..
süti beállítások módosítása