Megint egy kevésbé látványos bejegyzés, egy igazán elfeledett helyről, de remélem lesz aki érdekesnek fogja találni. Nekem az volt.
Az előző bejegyzésben szereplő, Cegléd északi részén, Birincseknél található templomromnál emléktábla és feszület volt elhelyezve megemlékezésül. Itt, a posztban szereplő Nyúlfülehalomnál ilyennel már nem találkoztam.
Minden bizonnyal feltűnt, hogy a címben szereplő "Nyúlfülehalom" eltér a térképen feltüntetett "Nyúl-féle-halom" elnevezéstől...
Cegléd térképének részlete (1750), ezen a térképen még "Nyúl-féle-halom" elnevezéssel a helyszín, aminek a helyét némi előzetes tájékozódást követően sikerült térképen beazonosítanom és végül egy esős napon megtalálnom:
Minden bizonnyal az idők folyamán változott át a hely elnevezése Nyúlfülehalomra, a későbbi leírásokban már ezen a néven szerepel.
Nyúlfülehalom elhelyezkedése Ceglédhez viszonyítva:
CEGLÉD - NYÚLFÜLEHALOM
Az itt lévő egykori, középkori település neve: a feltételezés szerint TÖRÖTTEGYHÁZ
Templomának védőszentje: az első nem ismert, később feltehetőleg megváltozott Szent Lászlóra
Első említése: 1368
Kormeghatározása: Árpád kor
Nyúlfülehalom távlati képen (már ami mostanra megmaradt belőle):
"írod.: Bártfai Szabó 1938. 394. reg.: Első okleveles említését az 1368-as ceglédi határjáró oklevélben lelhetjük föl. A Cegléd mezővárost is magába foglaló birtok határának bejárásakor az északi oldalon négy romos kőegyházat: Cseke falu Boldogságos Szűz templomát, Szent Demeter mártír templomát, Székegyház és Külsőhegyes templomát, valamint a keleti oldalon a Szentlászlóhalmot említették meg és vették fel határpontként a jegyzőkönyvbe." (1)
A katonai térképeken a helyet nem tüntették már fel.
Magyarország első katonai felmérésének térképe (1782-1785) - a helyszín nyíllal jelölve:
"Az oklevelekből kirajzolódó topográfiai kép alapján valószínűsíthető a nyúlfülehalmi régészeti lelőhely azonossága a Szentlászlóhalommal. Feltételezhető, hogy a Szentlászló-halmot nevezték ugyanakkor a templom pusztulása után a 15. században Töröttegyház-nak." (1)
'...A templom védőszentjét valószínűleg megváltoztatták az Árpád-korban. A régészeti adatok alapján valószínűsíthető, hogy a 12. század elején már állt az egyházi épület." (1)
"A patrónus megváltoztatásának az lehetett az oka, hogy a templomot részleges pusztulása, vagy rossz állapota miatt újra- vagy átépítették. De lehetséges, hogy az egyházban profán esemény történt (megszentségtelenítés, gyilkosság stb.)." (1)
A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) a helyszín hozzávetőleges helyét bekarikáztam, a térkép akkor már jelöl jobbra épületet mellette, ami tanya lehetett:
"A Nyúlfülehalom néven ismert domb Cegléd, Nagykőrös és Törtei határvonalán, Ceglédtől délkeletre fekszik. Még ma is kimagasodik környezetéből, bár az ötvenes évek talajmunkáival jelentősen megcsonkították mind a keleti, mind a nyugati oldalát. Jelenleg a települések közti közigazgatási határ keleti szélén, egy 10-12 m széles mezsgye maradt meg az egykori dombból. Ez a kis domb rejti magában az Árpád-kori templom alapozását és a templom körüli temető egy részét." (2)
A hely távolról nézve (ki gondolná, mi volt itt egykor..?):
"Elfogadottnak az a vélemény tekinthető, hogy a ma Nyúlfülehalom néven ismert domb a középkorban Szentlászlóhalmának nevezett hellyel azonos. így határpontként való első említése az 1368-as határ járó oklevélben fedezhető fel.
Az azonosítás nehézségeit tükrözi, hogy a nyúlfülehalmi templomot HÍDVÉGI Lajos helytörténész pl. „Töröttegyházzal" véli egyezőnek." (2)
A helyszín földközelből:
1984: "A halmon található Árpád-kori temető és templom romja szerény részben talán még kiásható. A közelmúlt nemtörődömsége jóformán eltüntette az 1945-ig érintetlen temetőt és romokat, mert a rom a határon állott, s városok védték, mert határjel volt.
A halom közepén vonul a határ. 1945-ben a nyugati fele Nagy Józsefnek jutott, aki Cegléden a Dessewffy utcában lakott, azóta elhalt. Nagy József az ötvenes években megfordította a halom homokját szőlőnek, kitermelte a temető egy részét, ennek hírére Nagykőrösről Balanyi Béla kiszállt és a napvilágra került leleteket bevitte a múzeumba.
Az egyik koponya szájpadlásáról egy DUX BÉLA dénárt szedett ki. (Balanyi Béla szóbeli közlése.)
A megmentett leletek: 18 db S-végű haj karika, apró színes gyöngyök, sötétszürke gyöngy berakott sávokkal, sodrott nyakperec, nagyobb kerek bronzlap, egyik oldalán körbefutó filigrán huzallal díszítve, másik oldalán hurkos huzalfüllel ellátva, 4 db fonott, elkalapált végű bronzgyűrű: fejesgyűrű; I. Béla, I. Endre és I. László dénárai (Honfogl. leletkat. 141. sz.)." (3)
"A hatvanas években a halom másik felét forgatták ki mélyen, 60-80 sírt dobtak ki a helyéről a mélyszántású ekék.
A templom alapfalai kis részben megmentődtek, mert megérttettem az állami gazdaság agronómusával, hogy tilos dolgot művel. Azóta ott termő gyümölcsfák díszlenek.
A maradék temető és templomrom ott rejtőzik a halom tetején, ha a honvédtüzérek meg nem semmisítették, mert ott leginkább lövegállásokat szoktak ásni. Éppen egy ágyúfészekben figyeltem meg a templom alapfalait." (3)
A halomnál manapság is látható mélyedések a feltárás, vagy az említett lövegállások és az ágyúfészkek, vagy homokkitermelés megmaradt nyomai:
"Cegléd - Nyúlfülehalom (Pest m.) (VI).
A régóta ismert lelőhelyen egyházi épületet kutattunk. Illegális homokkitermelő gödrök voltak a domb megmaradt aprócska részén.
Félköríves szentélyű, igen kis méretű templom alapozást tártunk fel. A szentély és a hajó alapozása nem volt kötésben, s a szentélyhez jóval keskenyebb alapozást készítettek, melyet később fél méterrel kiszélesítettek.
A templom méretei: a szentély és a hajó együttes külső hossza 9,6 m, együttes belső hosszuk 7,6 m. Ebből a hajó belmérete: 3,8x4,8 m.
A templom építése előtt már temetőnek használták a dombot. Az épületalapozás alatt találtunk több sírt, némelyiket az alapozás készítésekor el is vágták. Az egyik templomfal alá nyúló korai sírban pénzt is találtunk
A templom körül a temetőből 52 sírt tártunk fel, ebből három késő középkorinak bizonyult.
Mellékletek: pénzek, olvasókereszt, virágfejes bronz gyűrű. A szentély bolygatott belsejéből egy ereklyetartó mellkereszt bronz hátlapja (Szűz Mária-ábrázolással, görög felirattal) került elő, valamint egy XIV. sz-i bécsi dénár (II. Albert)." (4)
Feltárási rajz a nyúlfülehalmi templomromról és a körülötte lévő temetkezési helyekről (forrás (2)):
"A régészeti feltárás során az egyházi épület alapozásáról bebizonyosodott, hogy az Árpád-kori település és temploma a XIV. századot már nem érte meg. Ez a tény nem mond ellene, sőt megerősíti, hogy a feltehetően pusztulásnak indult templom kiváló határjelnek bizonyulhatott." (2)
A feltárás során készült képekből /téglás temetkezés/ (5):
Amikor ezen a helyen jártam, előtte mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenység történt az egykori templomromot és a temetőt is rejtő dombnál, melynek során a munkagépek a domb és a mellette lévő terület egy részét is érintették:
Az érintett területen több kő és csontdarab is a felszínre került:
Szerencsésnek mondható e vagy sem, hogy a munkagépek nemrég megbolygatták a helyet, nem is tudom.. Abból a szempontból igen, hogy ezáltal sok mindenre rálátás nyílt, mint pl...:
Kövek:
Az itt szétszóródott kövek szerintem a templomrom alapfalainak kövei lehetnek. Előző bejegyzésem egyik olvasói hozzászólásából kiindulva (is) réti mészkő, amiből a templom épült:
Hasonló kővel találkoztam elszórtan az előző bejegyzésemben szereplő, Cegléd északi részén lévő Birincsek templomának romjai mellett is (a következő képen látható, a mostanihoz hasonló sárgás kő Birincseknél):
Ellenben itt Nyúlfülehalomnál találtam piros színű követ is a szétszóródott kövek között:
Sárgás és pirosas kő egy fényképen:
Hogy azóta változott e a helyszín azt nem tudom, de amikor ott jártam ilyen volt, a dombot érintően minden kifordítva, amely során ismét sok minden a felszínre került és szerintem a templom alapozásának egy része is:
A hely érintettsége a következő két képen, más szemszögből:
Nem csak köveket lehetett felfedezni a szétszóródott törmelékek között (több órán keresztül nézelődtem, miután az esős időt követően még egyszer - de már jó időben - visszamentem):
Az előző két - talán cserépdarab - egy másik képen, megfordítva:
A munkagép a felszínre hozott szögeket is, amik a kövek között voltak, amiket lefényképeztem. Ezek közül kettő kovácsolt vasszög, valamint a kisebb talán egy koporsószög (az interneten várfeltárás képei között találtam hasonlót - Tápiószecső nem ide tartozik csak rátettem egy térképre a szögeket a fényképezés idejére):
"A Pest megyei templomok kutatása kapcsán Tari Edit több alkalommal (Budapest II. ker. Szajkó utca, Kána, Cegléd-Nyúlfülehalom, Cegléd-Birincsek) figyelt meg olyan sírokat, melyekre az egyház ráépült (TARI 2000.)"
A fentieken kívül más is a földfelszínre került, vélhetően domb melletti temetkezési helyekből (ezek közül néhány kép):
A domb, vagy halom közvetlen széle (a templomrom köveinek gondolom, amiket a domb rejtett eddig):
"...a határpontokat (főleg a XVII-XVIII. században) szent jelleggel tisztelték. A használaton kívüli, rombadőlt templomokat nagy gyakorisággal látták el határjelző funkcióval. Kétségtelen, hogy biztosabb, elmozdíthatatlanabb jeleket jelentettek a frissen emelt határdomboknál, kő és fa kereszteknél, növényeknél. Arra is van adatunk, hogy a határszélen a néha már romos kápolnákat az épület védőszentjének ünnepén, vagy más ünnepnapokon, nagy csoportok látogatták." (2)
Nyúlfülehalom felülnézetből (akárcsak Cegléd-Birincseknél, itt is egy kis szigeten, vagyis alatta vannak a romok):
"A Nyúlfülehalomban talált késő középkori temetkezések véleményem szerint szoros összefüggésben állnak a hely határpont funkciójával. A határpont gyakorta temetkezőhelyként való használatának kérdéséről számos írásos adattal rendelkezünk." (2)
"...sokféle oka lehetett annak, ha valakit nem a közösség temetőjében helyeztek Örök nyugalomra. A határpontban talált temetkezéseket nem úgy kell tekinteni, mintha az oda eltemetett embereket nem becsülte volna meg a közösség. Inkább egy rendhagyó temetőnek, temetkezési területnek vélhetőek ezek a helyek." (2)
"Ha valakinek például „idétlen", sérült gyermeke született, azt a határba temették. Ugyanide 'hantolták el a születéskor meghalt, kereszteletlen kisdedeket is.
A gyermekeken kívül olyan embereket temettek a határszélre, akik váratlanul, a végső szentségek felvétele előtt haltak meg. Ide sorolható esetek, ha valakit villámcsapás ért vagy vízbe fulladt, esetleg erőszakos cselekmény miatt vesztette életét. A határpont miatt kirobbant fegyveres összetűzések esetén szintén ide temették az áldozatokat, sőt a katonákat is. Szólnak források az öngyilkosok, koldusok, bűbájosok és árulók határpontra temetéséről is. (Az öngyilkosok és bűbájosok holttestét esetenként a határon meg is égették. Az árulók kivégzését szintén itt hajtották végre.)" (2)
Nyúlfülehalom és környéke katonai légifotón (1965):
Az előző légifelvételen még látható közeli tanyának mára csak a helye maradt (a templomrom helye bekarikázva, a régi tanyahely ettől fentebb jobbra, a kis kocka alakzat):
Ortofotó:
Nyúlfülehalom egy közeli képen:
"A határba temetés a határ igaz helyét úgymond megerősítette, valódiságát igazolta. Ezt a tényt támasztja alá, hogy előfordult olyan eset, amikor a hamis határ megerősítésére temettek bele elhunytat. Miután kiderült a csalás, az elhantoltat kiásták onnan, hogy a későbbiekben véletlenül se tévessze meg a határjárókat.
A határba temetés szokása tehát mindazon elhunytakat magában foglalta, akiket nem lehetett a közösség felszentelt temetőjébe temetni.
A 4. csecsemő és 52. női temetkezés szépen beleillik a fenti adatokból kirajzolódó képbe. A gyermek esetében feltételezhető, hogy olyan kis újszülött lehetett, aki vagy halva született vagy akit halála előtt már nem tudtak megkeresztelni, így nem temethették a közösség temetőjébe.
Az 52. női sír esetében többféle feltételezésbe bocsátkozhatnánk, de legvalószínűbbnek mégis az a mértéktartó vélemény látszik, hogy váratlanul elhunyt embert temethettek ide.
A cegléd-nyúlfülehalmi lelőhelyen egy XVI-XVIII. századi forrásokból, periratokból ismert szokásnak sikerült megtalálni a régészeti nyomát. A dombba temetett gyermek és asszony alátámasztja a 'hely igaz, valódi határként való funkcionálását a XVII. században." (2)
Nyúlfülehalom felülnézet:
"1990 tavaszán, majd nyarán a Magyar Hitel Bank „Magyar Tudományért" Alapítványának támogatásával mód nyílt a cegléd-nyúlfülehalmi Árpád-kori templom maradványainak feltárására." (2)
Nagyon érdekes, ezen a helyen is találtak kutyacsontvázat a templomrom mellett, úgyan úgy mint Cegléd-Birincsek templomának romjainál is.
Cegléd Nyúlfülehalom:
"40. sír: Kutya.
...Jobb oldalára fektették, összegömbölyödő pózban. A feltárt terület déli szelvényfala alá húzódott, így csak koponyájára bontottunk rá. A fölötte húzódó metszetfalban beásás foltja nem látszott..."
És ezt most találtam, rajz a nyúlfülehalmi feltárástól az egyik sírból, koporsószögek, hasonlóak, mint amik a kövek között is voltak:
Ezek szerint minden bizonnyal koporsószögek voltak...:
Vagy a feltárást követően visszatemették a sírokat és azt bolygatta fel most a munkagép..? Passz...
Most, utólag kezd igazán kibontakozni, hol is jártam...
A feltárás során készült képekből:
A női sír ami a dombban volt (forrás: (2)):
A dombba temetett csecsemő sírja - megrendítő... (forrás: (2)):
A kutya csontváza (forrás (2)):
Majdhogynem izgalmasabb volt most így utólag az adatgyűjtés, mint amikor a helyszínen jártam..
A végére.... Nyúlfülehalom még "Nyúl féle halom" elnevezéssel, térkép részlet (1771):
Ez már a harmadik volt a Cegléd környéki templomromok közül, amikről írtam.
Az előző kettő itt olvasható (rákattintva megnyílik):
Tari Edit régésznő kutatásai nélkül ezekről ilyen részletességgel nem tudtunk volna.
Szerintem ezen a helyen, Nyúlfülehalomnál is elférne egy emléktábla...
2021.05.23.
B.
Források:
(1) Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
(2) Tari Edit: Késő középkori temetkezések Cegléd határán
(3) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)Adattár
(4) AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992) Közép- és újabb kor
(5) Pap Ildikó Katalin: Előzetes beszámoló a téglás és téglakeretes temetkezésekről
Katonai légifotók: fentrol.hu
Térképek: mapire
