Először azt hittem, megtalálni sem fogom könnyen a helyet, vagy annak nyomait, de meglepetésként ért, ami ott fogadott...
Ugyanis az egykori templomrom helyén - messze kint a határban - emléktáblát és feszületet találtam. Pont azt, amit hasonló helyekről máskor hiányoltam.. Erről előtte nem tudtam.
Úgy jutottam el ide, hogy először néhány utalást olvastam róla, aztán jöttek ugye a térképek, amiken beazonosítottam, helyileg hova is kellene majd eljutnom... A helyszín kint van a határban, Tápiószőlős felől könnyebb megközelíteni.
A bejegyzésben: - a középkorban elpusztult Cseke falu, majd Birincsek, valamint középkori templomának nyomai.
Többször indultam neki, de az esőktől akkora sár volt, hogy mindig vissza kellett fordulnom. Aztán jött egy szárazabb időszak és traktornyomokon, buckákon és mélyedéseken keresztül végül sikerült kijutnom a helyszínre.
A mostani helyszín "Birincsek", amit az 1941-es katonai térkép is jelöl:
"Az Árpád-kori Cseke falu romokban heverő Boldogasszony temploma 1368-ban a ceglédi birtok 13. határjele volt. A puszta déli fele tartozott Ceglédhez. Északi felére vonatkozik az az adat, miszerint 1541-ben I.Ferdinánd Dobraviczky János fiainak és rokonainak adta Szele, Félegyháza és Györgye birtokot Berencsike pusztával. (Bártfai Szabó 1938, 1545. reg.)" (1)
Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) a helyszín és környék, külön templomromot nem jelez a térkép:
"Az itteni határok sértetlenek voltak a török kor idején, a pusztákat legeltették. A török kivonulása után a ceglédiek földeket foglaltak a szomszédoktól, bekebelezték Cseke és Szentdemeter faluk másik felét." (1)
"Káldy-Nagy 1985. 118. 69. sz. birtok. A török összeírásokban pusztaként fordul elő Cegléd határában." (2)
A hely egy távlati képen, a kép közepén az útkereszteződés bal oldalán lévő kis dombnál volt az egykori templom (messze a távolban Cegléd):
A határperi vita során tett egyik tanúvallomásból:
"...tanúk közül Stephanus Juhász nyolcvan esztendős pásztor 1754-ben így vallott:
„Kurucz világ előtt is eleget jártam 's forogtam a Czeglédi határon, lévén a város kos pásztora. Töröknek Buda megvétele után circiter tíz esztendővel, öreg emberekkel a' Puszták 's határok felől beszélgetvén, azt mondották azon öreg emberek, hogy a Czeglédi uraságnak akkori Praefectusa, aki az török háborúnak lecsendesedése után Budáról ki gyövén 's ennyihány embereket eszve hivatván, azokkal és némelly Magistrátuális Urakkal együtt az Czeglédi határt új hányásokkal és határ jelekkel meg ujitván, sok helyen erőszakosan is meg nagyobbitotta, a' mint a' többi között félegyházi határoknak is némelly részét."
Ezen a helyen (Birincsek) egykor Árpád kori templom állt, amely Cegléd egyik északi határának határjele volt.
Amikor rátaláltam a helyre, akkor lepődtem meg az ott talált és elhelyezett emléktáblán, feszületen és határkövön, amiket - mint később kiderült - 2018-ban a Ceglédi Önkormányzat helyezett ott el megemlékezésül, ünnepélyes keretek között.
Az emléktábla és a feszület:
Cegléd - Birincsek (2)
Az itt lévő egykori, középkori (a tatárjáráskor elpusztult) település neve: CSEKE
Templomának védőszentje: Szűz Mária
A helység első említése: 1219 körül
A templom első említése: 1368
A templom kormeghatározása: Árpád kor
"Tari 1995. 28-48.:
Első okleveles említését az 1368-as ceglédi határjáró oklevélben lelhetjük föl.
Ebben a Cegléd birtokának északi határán húzódó négy romos kőegyház közül az első romtemplomként említik meg, mely egyház a Boldogságos Szűz tiszteletére volt szentelve." (2)
Az egykori templom és romjainak helye napjainkban, az emlékére állított feszülettel, emléktáblával és határkővel:
" A határjárás elvégzésekor már nem funkcionált templomként.
Az oklevélből az egykori falu neve, Cseke is kiderül, mely kissé elváltozva, de a Birincseke, Berencsike, Birincsek helynév alak utótagjaként napjainkig megőrződött." (2) - az elnevezés több változata is előfordul -
A Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1881) a határjel (a templomrom) és a Tápiószőlősi rész Birincsek elnevezéssel, míg alatta a ceglédi részen lévő terület Berencsik néven van feltüntetve:
A helyet a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869) nem tünteti fel, a környéken ekkor már tanyák épültek (a templomrom helyét bekarikáztam, a kék négyzetek tanyákat jelölnek):
"1368-ban Erzsébet királyné az óbudai klarissza apácáknak adományozta Ceglédet, és még ez év őszén Lajos király parancsára megtörtént a határbejárás. Ekkor határozták meg Cegléd korabeli „közigazgatási” területét, és elhatárolták a birtokot a szomszédos településektől. 20 határjelet jelöltek meg, illetve állítottak, melyek többsége jellegzetes domb, halom, magányos fa és romtemplom volt. Ezek közül a legészakibb a Birincsek, amely a tatárjárás során elpusztult Cseke falu templomának romja. A romot fedő halom ma is határpontja Cegléd város közigazgatási határának." (3)
A templomromnál alkonyatkor:
A templomromnál 1991-ben volt régészeti kutatás és a 90-es években fel is tárták.
"A régészeti ásatáson talált templom azonos az 1368. évi ceglédi határjáró oklevélben említett Cseke falu Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt romos templomával." (2)
"A feltárt templom félköríves szentélyzáródású, hajója téglalap alakú volt. Halszálkamintában (opus spicatum) rakott, ellentetten döntött téglasorok és döngölt agyag váltakozásával kialakított alapozása ritkaságszámba megy. Feltűnően széles és mély az alapozás a templom kicsi méretéhez képest." (2)
A templomrom feltárási rajza, a templomrom körüli temetkezési helyekkel, ahol egy kutya csontvázat is találtak (2):
"CEGLÉD-BIRINCSEK, Árpád-kori templom körüli temetőben egy jobb oldalán fekvő kutya csontváza került elő (5. sz. objektum). Egy szintben volt a többi Árpád-kori sírral, feltételezhetően egykorúak." (4)
"Harang, csengő
Ép román kori harangot, csengőt Pest megyéből nem ismerünk, de töredék több helyen is előkerült: ... Cegléd-Birincsek..." (2)
Ha a feltárási rajzot nézem, akkor a templom romjai benyúltak a dűlőútra is.
A templomrom helye felülnézeti képen:
(Ez a kis csepp alakú sziget az út mellett más helyhez is hasonlatos, de erről összehasonlítás majd egy későbbi posztban.)
A most itt lévő határkő nem eredeti és nem innen származik. Az itt elhelyezett több száz éves határkövet Dánszentmiklós polgármestere adományozta Cegléd városának az itteni emlékállítás céljából (2018-ban):
A határkövön többek között "VACS" felirat is olvasható, ezért szerintem Dánszentmiklós déli részén lévő Pusztavacs területéről származhat valahonnan (feltételezés):
A határkő a másik oldaláról:
A határkövön Cegléd színei, szalagokon (nem a legjobb kép, de elsősorban akkor még csak magamnak készült):
Az itt felállított feszület Orisek Ferenc fafaragó munkája, amit a terület mostani tulajdonosa Tamasi Tamás készíttetett.
A feszület:
A templomrom helyén elhelyezett emléktábla:
A templomrom melletti részen elszórtan több sárgás követ találtam, amik véleményem szerint a templom romjaiból származtak. Mindjárt azt is elmondom, ezt miből gondolom...
Az itt talált kövek közül (a néhol sárgás szinezetű kő, ebből elszórtan jóval több is volt):
A következő képen lévő kő már nem innen van, viszont szintén egy Cegléd környékén lévő másik templomrom mellől (ahol nincs sem emléktábla, sem egyéb) ahol hasonló kövek voltak mint itt - nagyon hasonlónak találom, sárgás színezetű ez a kő is, vagyis ott is több hasonló sárgás kő volt - sárga színűek lettek volna ezek a templomok...?
(Ha majd a másik templomromról fogok írni, ott majd bővebben a kövekről.. Alapjában véve is nagyon szeretem a köveket.)
Birincsek az 1793-as Balla térképen, Cegléd északi részén:
A templomrom helye félig felülnézetből - az 1990-es évekbeli feltárás nyomai nem is látszódnak:
Idézet Hídvégi Lajos könyvéből:
"Az Árpád-kori Cseke falu romokban heverő Boldogasszony temploma 1368-ban a ceglédi birtok 13.határjele volt (Bártfai Szabó 1938, 394.reg.) A puszta déli fele tartozott Ceglédhez." (5)
Határjárás 1701:
"Vezettek minket egy hányott határra, Boldogasszony Kápolnája melé Északra, ez a határ Szelével és Sőreggel határos, az említett templom ugyan az, hogy most Berencseknek híják, Cseke alias Berencsek" (Határjárás 1701)
A mesélés idején 80 esztendős évében járó Balogh István végvári katona elmondásából:
"...nyilván tudgya az felül említett Berencseket Czeglédi Földnek lenni, midőn fiatal korában Érsek Újvárban katonálkodott volna, ezen a földön akkor is az öregh katonáktul és ez Földön levő Gulyásoktul gyakorta meghalván, hogy azon Berencsik névü helyet hallotta, hogy Czeglédi föld légyen. És Móricz Jánosnak is az Gulyáignak azon nevezett Berencsekh mellett szokott állása lenni tavasz felen.” (Határjárás 1701)" (5)
A templomrom helyén alkonyatkor:
"Nagy István törteli lakos 1763. évi vallomása szerint: „Berencseky Templomnak helye volt és mind a fundamentuma még meg tetczenek világosan ...” Sok szekér követ hordtak el innen a szelei templom építéséhez. (Petróczi 1961, 85. old. 25. lj.)." (5)
Ide jó lett volna a szelei templomról egy kép...
"Barna Mihály (szül 1892) cseh templomnak hallotta, mely a török időkben pusztult el. A pusztatemplom-rom fölötti tanya a Kósik-családé, „az öregek apáról fira hagyták, hogy itt a török időben falu volt, Kata nevű, a népek szétszóródtak és fölépítették Nagykátát. (A monda kialakulásában szerepet játszhatott Nagykáta korábbi Csekekáta neve). 1957-ben a halom déli oldaláról egy küszöböt, vagy lépcsőt emeltem ki, beástam a jászol elé, mert a lovam lyukat kapart az istálló földjén. Most már a lépcsőtől nem bír kaparni. A halomból agyagásás közben több sírt ástam ki. Valaha forgalmas volt az itt vezető út, csárda is volt ide vagy százötven lépésre, a Berencsikcsárda. A forgalom megszűnt, a csárdának is már csak az emléke él, de az út járható, rajta megyünk Abonyba.” (5)
Katonai légifelvétel a helyről, 1963-ból (fentrol.hu):
Birincsek, amikor a nap már lemenőben:
"Farkas Sándor, Cegléd, Kazinczy utca 12. sz. alatti lakos tanyája volt a legközelebbi, „apám mesélte, hogy a halmon a törökök vára volt, egy vasajtó most is a földben van. Ezüst van a földben, mert a lángját néha látni lehetett, az ezüst tisztította magát. A Berencsikcsárda régen volt.”" (5)
A közelben valóban volt egy csárda, ami a térképeken is rajta van, de arra nem karok kitérni.
Ellenben a bejegyzés végére még valami..
A posztban szó volt Birincsekről, ahol a templomrom volt, körülötte sírokkal, amit a 90-es években feltártak.
Találtam két régi térképet, ahol a hely "Nagy Birincsek"-ként van feltüntetve. Viszont.. Ettől nem messze volt egy "Kis-Birincsek is, szintén a határvonalon, amiről eddig nem is hallottam és nem is olvastam..
A térkép részlet (a posztban szereplő Nagy Birints"-et feketével jelöltem, a " Kis Birints"-et pirossal:
Cegléd északi részének térkép részlete (1750), a térképen Csekeház - Nagy Birints jelöléssel a bejegyzésben szereplő templomrom, a térkép pedig pont ott hiányos, ahol a Kis Birints volt található (Kis Birintset fehérrel jelöltem):
Szóval így a végére.. Úgy néz ki, volt egy Kis Birints is.....
2021.05.20.
B.
Források:
(1) Hidvégi Lajos: Sírok a határon. Középkori határjelek Cegléd és vidékén
(2) Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
(3) facebook: Ceglédi Panoráma
(4) Vörös István: Kutyaáldozatok és kutyatemetkezések a középkori Magyarországon II.
(5) Hídvégi Lajos pusztabokrok
