Ezt a bejegyzést előre hoztam, este másról akartam írni, de végül ez lett belőle. Közben már elmúlt éjfél is.
Ez a harmadik hely, ahol azt tapasztalom, hogy egy régi külterületi, vagy tanyasi iskola mellett közvetlenül temető van, vagy volt régebben. A mostani bejegyzésben szereplő temető részben még fennmaradt, ellenben a mellette - a dűlőút másik oldalán, szemben - egykor található régi iskolának már szinte nyomai sincsenek, legfeljebb néhány tégla a fű között, félig betemetve.
Tetepuszta, Tetepusztai temető
Tetepuszta - Gomba község részét képezi és onnan kb. 4--5 km.-re található.
"Tete puszta, az 1580. évi tímár-defter szerint Gomba és Molnár (ma Monor) falvak között van; ma Gomba községhez tartozik."
Érdekes összefüggés, hogy régebben Tetepusztán volt telkem. Akkor is tudtam az itt lévő parányi kis temetőről, de akkor nem érdekelt, csak most, hogy néhány hónapja hasonló dolgokkal foglalkozom. A napokban másvalami után kutakodtam, amikor ez a hely egyszer csak szembe tűnt az egyik régi térképen.
A képen a tetepusztai temető, annak is a hátsó, használaton kívüli része:
Tetepuszta - "P.Tete" néven - és a szóban forgó temető a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) már fel van tüntetve:
A térkép részleten a temetőt kereszt jelöli (bekarikáztam, de az is lehet, hogy akkor itt még csak egy feszület volt):
Érdekes módon a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) a temető, vagy a kereszt már - vagy valami oknál fogva - nincsen feltüntetve:
Ellenben a fenti térkép részleten is látható, hogy több csárda is volt ezen a területen, de az külön kategória lenne. A régi csárdákkal érdemes lenne valakinek külön foglalkozni, mivel három csárda már az első katonai felmérés térképén is szerepel Tetepusztán (1782-1785) térképen "w.h." jelöléssel (itt kettő látszik)
Találtam még egy elérhető 1837-es úrbéri, kéziratos térképet (Magyar Nemzeti Levéltár) amin az is szerepel név szerint, melyik földterület kié volt, de ezt a térképet ki kell elemezni, mert még egyelőre nem is igazodtam el rajta teljesen. Az egyébként is hiányos térképből két részlet, hogy kb. hogyan is kell elképzelni:
Tetepusztáról több dolgot is találtam, amit itt részletezni nagyon hosszú lenne. Egy-két dolgot azért beemelek, tájékozódásképpen. A török időkből:
"1546-ban: „Tete puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 200 akcse, mégpedig búzatized 10 kile, kevert tized 16 kile és szénatized 20 akcse." Haszonélvezője Iszmail bin Júszuf ti már-birtokos."
"1580-ban: „Tete puszta, ráják nélkül, Újfalu falu közelében 1 mérföldre, Zsiger faluhoz szintén 1 mérföldre és Gomba faluhoz fél mérföldre fekszik. Rétjét kaszálják. Murád vojvoda tímár-katona {merd-i tímár) használatában van, akinek a nevére az új defterben ráíratott azzal a feltétellel, hogy a földesúrnak járó tizedváltságot évről-évre megfizeti. A jövedelem a tizedváltságból készpénzben évenként 1000 akcse." Haszonélvezője fele részben Ferhád
bin Haszán tímár-birtokos és fele részben Musztafa Boszna tímár-birtokos."
(A beemelt idézetben szereplő egykori "Újfalu" Monor mellett volt található, régészeti terület, külön bejegyzést érdemelne. Zsiger régi helyén már voltam, szintén külön kategória, már csak le kell irnom valamikor. Gomba egyéb környékéről nem is beszélve...) // "Újfalu falu, az 1580. évi defter szerint Tete puszta közelében van; azonos Újfalu pusztával, mely Tete pusztától D-re Monor és Pilis között fekszik (1. Lipszky térk.)"
A tetepusztai temető fakapus bejárata:
Temetőlátogatáshoz pont alkalmas ködös, nyirkos, borzongató idő volt..
A temetőben főképp "Lovas" vezetéknevű sírkövek vannak, ezek közül néhány:
A Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1881) Tetepusztát ún. "Lovas" részek veszik körül, innen eredhetnek a sírköveken szereplő vezetéknevek is (vagy fordítva):
Tetepuszta határos volt 1881-ben is a régi Farkasd pusztai résszel, ami ma Felsőfarkasd. Ezen a részen Gróf Wartensleben birtokok is szerepelnek a térképen.. Érdekes, de ez egy másik téma lenne, bár összefüggések lehetnek.
A temetőben grófi kapcsolatot nem találtam de nem is kerestem, mivel ebben a pillanatban nézegetem a térképet.
Erről lenne szó, egy külön kutatást később megérne ( ettől délre közvetlenül Tetepuszta), más hasonló is van a térképen, hasonló jelöléssel:
A temetőben - ami manapság ritkaságszámba megy - mindössze egy darab kidőlt kopjafát találtam, aminek a teteje "buzogányos jellegű":
Most este más témában beszéltem telefonon Zákányi Zsuzsával, a "Monori kopjafák" című könyv írójával, akinek említettem a kopjafát. Zákányi Zsuzsa mondta, hogy erről a kopjafáról nem tudott, de ha tudott volna, szerepeltette volna a könyvében. A kopjafás temetkezési szokás egy tárgyi néprajzi kincs. Zákányi Zsuzsa kutatásokat végzett a témában, amiket könyvbe foglalt. Monoron voltak hasonló kopjafák, mint itt a tetepusztai temetőben, itt ez a megmaradt egy darab. (ennek okán is hoztam előbbre ezt a bejegyzést)
Külön érdekesség, hogy nem ismerjük egymást és először beszéltünk telefonon és rögtön felmerült egy mondhatni jelentős összefüggés a szóban forgó kopjafa vonatkozásában.
A kidőlt kopjafa a kép jobb oldali részében:
A másik ami érdekes volt, vagy lehet - legfeljebb szakértők hozzászólásban majd megírják - egy eltört fakereszt:
Közelebbről ( a feliratok még kicsit olvashatóak rajta, ami megmaradt belőlük):
A temetőben egy kőkereszt, vagy feszület is található (ezt jó lett volna jobban megnézni, vagy évszámot keresni rajta):
A temetőt gondozzák, a kapun belépve a temető elején még látogatott, gondozott sírok, rendezett környezetben:
A temetőben hátul lévő kőkupac, valaminek a maradványai lehetnek:
Még két kép a temető hátsó részéről:
A régi iskola:
Onnan tudom, hogy iskola volt a temető mellett, hogy rajta van az 1941-es katonai felmérés térképén a temető és az iskola is:
A régi tanyasi iskola a temetővel szemben van, vagy volt, az út másik oldalán. (Kiegészítés: Ez tévedés. A temető melletti sarkon lévő ház udvara rejti most a régi iskola alapjait - lásd később)
A térképen a kereszt mellett van egy épület is balra, talán a kőrakás az előző képeken kapcsolódhat esetleg hozzá de nem tudom, mi lehetett ott.
A temetővel szemben egy bekerítetlen füves, fás terület található, itt lehetett vagy volt régen a tanyasi iskola (kieg: nem itt volt, ez egy régi telek):
A régi tetepusztai iskoláról - bár csak rövid keresés után - szinte semmit sem találtam.
Amit igen, hogy egy tanterem volt és egy lakás tartozott hozzá:
(forrás: Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930))
Az iskolában a tanító 1930 körül Shclaghammer Gyula volt:
(forrás: Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930)
Schlaghammer Gyula tanítóról még annyit találtam - ha egy és ugyan azon személyről van szó - hogy Baracson iskolaszéki jegyző volt, 1909-ben. (tanító és igazgató is volt, más években)
A régi telek területén lévő épület nyomai, nem tudni milyen épület lehetett, bár ki tudja mit takarhat a fákkal benőtt négyzet alakú földhányás:
A földhányás oldalában lévő téglák falmaradványokra utalnak (egy ház állhatott itt régen):
Kiegészítés 22.11.22: Adatok a tetepusztai iskolához (forrás: A gombai Fáy András iskola évkönyve):
Kiegészítés, 2023.07.21-én:
A Bényei óvoda a tetepusztai iskola elbontott anyagainak egy részéből épült (Pest Megyei Hírlap, 1971):
Egyéb adatok, képek, lapszemle, térképek, stb:
Gyermekszépségverseny eredményhirdetése (forrás: Pest Megyei Hírlap, 1960.)
Az 5. helyezett a gyermekszépségversenyen 1960 áprilisában MISZLAY ANDREA - Gomba, tetepusztai lakos lett, 61 szavazattal, mesekönyvet, oklevelet és cukorkacsomagot kapott.. Klassz. :)
Vajon eljut e hozzá ez az írás? Nem hiszem, kivéve, ha segítenek benne a bejegyzést olvasók..
(Bár egy temetős bejegyzést összekapcsolni egy gyermekszépségversennyel elég érdekes lenne..)
Közben megtaláltam Miszlay Andrea gyermekkori fényképét is a Monor és Vidéke 1960. évi egyik számában.
Nem tudom, a verseny hol lehetett, valószínűleg Monoron.
Zemplén, 1890. július-december számából, Tetepuszta lakóépületeinek száma akkoriban:
A temető mellett most, jelen időben egy állatmenhely is van, ahol több tucat kutya ugatása kísért végig, amíg ott voltam.
A tetepusztai domboldal aljában a Gombai-patak csordogál, valahol vannak onnan régebbi fényképeim is.
A kb. 25 évvel ezelőtti tetepusztai telkemet is megnéztem, most csupa bozót az egész, gazdátlan (a telek alja a Gombai patakig nyúlt régen. A szőlőt még csákánnyal és ásóval szedtem ki akkoriban) - emlékek.
- Fontos lenne az 1 db. még meglévő kidőlt kopjafát biztonságba helyezni, mielőtt elenyészik. A fakeresztet is érdekesnek gondolom. A temető valószínűleg egy régi temetőn található, erre utal, hogy a Magyar Királyság katonai térképén (1819-1869) még rajta van, közbeeső katonai térképeken a temető kimaradt és nem szerepel, újabb katonai térképen (1941) ismét fel van tüntetve. (Hacsak nem az első térképen feszületként szerepel.)
(Tetepusztán több csárda is volt az 1800-as években, Vaskapu csárda, Patay csárda, Dapsi csárda.
És hogy mi van még Tetepusztán? Valahol egy középkori templom romjai a felszín alatt..
2021.03.08.
B.
Kiegészítés, pontosítással - 2021.03.11.
Ma reggel munkából hazafelé az olvasói hozzászólások alapján ismét kimentem a Tetepusztai temetőbe.
Az iskola valóban a sarkon volt, a temető mellett, mégpedig itt, ezen a telken (szemben a másik oldalon a villanyoszlopnál a temető van):
Beszélgettem azzal a kedves és készséges helyi lakossal, akinek a mostani telkén régebben az iskola volt. Ő mutatta meg az iskola helyét is. Az iskola a fenti képen volt ezen a telken beül, az iskola alapjaiból még mindig maradt valami a földben.
Az iskolával kapcsolatban azt is elmondta, hogy a tanintézetben az 1920-as években a szemközt lakó "Gizike" nevű néni takarított, valamint, hogy tudomása szerint volt egy tanítónő is az iskolában. (a tanítónőről adatot nem találtam, illetve továbbiakat a tanítónőről elfelejtettem megkérdezni)
További érdekes dolgokat is elmondott:
Tetepusztán a temető előtt ment el az 1700 és 1800-as években az úgynevezett "Hajcsár" út (Sóút), amin az állatokat hajtották Debrecentől Bécsig.
A környékben lakó "LOVAS" család az 1700-as években Mária Teréziától kapták a "Lovas" címet.
Tetepusztán és környékén főképp a "Lovas" család és leszármazottai laktak. ( a temetőben ezért a sok "Lovas" névvel szereplő sír)
A Lovasok egymás között, családon belül házasodtak, hogy a vagyon ne menjen szét.
A cím és a föld adományozását talán a Habsburg Birodalom kataszteri térképén szereplő adatok is alátámasztják, Tetepusztán "Lovas bonificatio" jelölés szerepel:
- Lovas Bonificatio - a bonificatio szó jelentése "jutalmazás":
Továbbá a beszélgetés során azt is elmondta a kedves hölgy, hogy a temető út menti szélében több kopjafa is volt régebben, ahol most kisebb bozótos van.
Megint megnéztem a temetőt, ezen a részen voltak az említett kopjafák régebben ( a kőkereszt melletti jobbra eső területen, foszlányokat az avarban lehetett találni):
Most sütött a nap, a temetőben jobban lehetett szemlélődni, találtam egy még ép fakeresztet, amiről több képet csináltam:
A fenti képeken lévő fejfával kapcsolatban egy fontos szakértői megjegyzés, amit üzenetben kaptam:
"Érdekes a legutóbb küldött felvételen a táblás fejfának indult, de keresztformában végződő sírjel. Ilyennel nem is találkoztam az általam forgatott szakkönyvek szerinti országos képanyagban sem. A vésett írást, vagy mintázatot az un. frottázs technikával szoktam "levenni" a fáról."
"Amilyen szakkönyvet forgattam, nem emlékszem arra, hogy találkoztam volna vele."
A fejfán lévő feliratot lehet valamikor később megpróbálom majd levenni és kiegészítem itt a bejegyzést, mire jutottam. (B.)
A feszület
A feszületet most jobban megnéztem és egy nagyon érdekes dolgot vettem észre, aki ért hozzá, hozzászólhatna.
A környéken csak ez a feszület van, másik nincs, nem találtam:
Tehát a régi térképen is az itt lévő feszület szerepelhet, vagy a feszület a temetővel együtt:
A feszület alapkövében lévő kő, ami érdekes! Az mintha máshonnan származna és úgy lenne beillesztve oda. Milyen kő lehet...? Honnan származhat? Ne felejtsük el, Tetepusztán Árpád kori templomrom van valahol a felszín alatt, amit nyáron valamikor meg akarok keresni, hátha sikerülni fog.
Talán onnan lehet a kő esetleg? Lehet e kapcsolat a templom és a feszület, vagy a kő között..?
De az is lehet, hogy a feszület alapból egyszerűen csak így lett megtervezve.
A kövön lévő feliratot nem sikerült kiolvasnom, majd később próbálkozok vele és ha sikerül, pótolom:
Illetve találtam még a temetőben egy kidőlt másik fakereszt maradványt is:
A régi kopjafa még mindig ott van és úgy néz ki, nemsokára múzeumba, vagy gyűjteménybe kerülhet:
Szóval ezek voltak a mai események 2021.03.11-én és gyorsan megtoldottam velük a bejegyzést...
Az olvasók által a poszt megosztásai során írt nyilvános facebook hozzászólásokból néhány (név nélkül):

