A bejegyzés kísérletet tesz a napjainkra már szinte teljesen ismeretlen törteli Trinagoria halma helyének és Jó Máté Kútjának hozzávetőleges megállapítására, melyek pontosabb azonosításához további elemzések, és területbejárások szükségesek, amelyhez a bejegyzésben szereplő adatok alapot képezhetnek.

Trinagoria - jelentésére nem találtam adatokat. 

...

Cegléd egyik régi térképe érdekes módon egy kiszáradt fát jelöl.

Az említett fa a Csurgai névhez kötődik, amely neves család - leírások szerinti - őse az 1720-as évek körül költözhetett Ceglédre és amely családnévről dűlőrészt van elnevezve napjainkban is.

"Csurgai száraz fája" Cegléd XIX. századi térképén:

A szóban forgó fa viszont nem a Csurgai-dűlőben, hanem onnan majd 1 km-re, a Nagy-széknél volt. Napjainkra ez a fa nincsen már, a száraz fa és története elveszett a múlt homályában.

Megpróbáltam beazonosítani ennek a réges-régi fának a valamikori helyét, valamint megkerestem és ellátogattam a Csurgai tanya egykori helyére.

Csurgai - régi térképen is jelölt - egykori száraz fája a Nagy-szék melletti ...

Abaliget határában kereszteket jelöl a régi térkép. Erre jártunkban ez alapján kerestük fel ezt a helyet, amely a Hármas kereszt nevet viseli.

Körülkerített Kálvária állt egykor ezen a ponton, három kereszttel.

Abaliget - a Hármas kereszt helyét a kövesút mellett kell keresni:

A fennmaradt szájhagyomány szerint - még a keresztek létesítése előtt -  a török időkben őrhely volt ezen a magaslati ponton, ahonnan tűzjelekkel tudatták az érkező veszedelmet:

A bejegyzés tárgya: ismeretlen objektumok nyomai a szántóföldön

Helyszín: Cegléd, külterület

Fotózás közben, véletlenül észleltem a szóban forgó két objektumot Cegléd külterületén az egyik szántóm, majd a területet a fényképek alapján a későbbiekben tettem nagyító alá és próbáltam kielemezni.

A gabonában észlelt kirajzolódások fekete-fehér képen:

Mondhatnánk a négyzet alakzatra, hogy talán karám, de szerintem nem az. A szabályos kör alakzatra meg végképp nincs ötletem. 

Az objektumok nyomai az egyik eredeti képen:

Az észlelt kirajzolódások érdekessége, hogy a terület két elpusztult középkori település helye között kb. félúton található, egy régi kiszáradt vízjárás mentén.

Évekkel ...

Ősi, magányos halom jelzi Kocsér, Jászkarajenő és Tiszakécske hármas határpontját, amely domb határjel még ma is. 

A halom neve: Sárhalom.

Sárhalom jelölése az első katonai felmérés térképén (1782-1785):

2022. októberének egyik kora estéjén - hirtelen ötlettől vezérelve - párás időben jártam a halomnál és mivel gyorsan sötétedett, így a képek is kopottak, szürkék lettek.

Úton a halomhoz - Sárhalom a távolban, a híd túloldalán:

A halom közelében - a római időkben - kisebb jazig szarmata falu is volt:

A halom és a mellette elhaladó egyik dűlőút:

Sárhalom Kocsér és Új Kécske (ma Tiszakécske) határpontján - tkp. ...

Fót-Sikátorpuszta, Rossztemplom-dűlő 

Úgy gondolom, sokak kedvence ez a hely, többek között nekem is. 

2020-ban jártam itt először, ahol az azóta eltelt időben jelentős változások történtek. Az itt található Árpád-kori templomrom az eltelt időben új formát kapott és fiatalításon ment keresztül, de még volt szerencsém látni a fák közé bújt, kopottas, eredeti romokat.

Tavaly, vagyis 2023-ban kerestem fel ismét a templom romjait, amelynek kövei már fehéren világítottak a dűlőút mellett.

Az egyre terjeszkedő ...

Szintén egy napjainkra már ismeretlen hely Cegléd határából. A hegyről és annak elnevezéséről, történetéről adatok nincsenek, legjobb tudomásom szerint semmit nem tudni róla.

A hely kapcsán a bejegyzésben foglaltak a saját szemszögemből, feltételezéseimből és tapasztalataimból íródtak. 

A Hunczfut-hegy véleményem szerint a legrosszabb esetben is egy több száz éves történelmi halom maradványa, amely még azok közé sorolható, aminek nevet is adtak. 

Ebben az esetben kb. két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy fény derüljön a domb elnevezésére, mivel már jóval előbb ismertem a helyet, mielőtt azzal a térképen találkoztam volna.

A hegyet és a helyszínt kb. egy évvel ezelőtt azonosítottam egy régi térkép alapján, ...

Abony és Újszilvás (egykor Tápiószele)  határán.

"... 1802-ben a várme gye kimondta: a Tápiószele, Cegléd, Abony háromszögben erdőt kell telepíteni. Nem volt kibúvó, a munkában minden ki részt vett, innen nyerte ne vét a Muszáj-erdő.." (1)

Bár csak egy egyszerű erdőnek tűnik, ettől függetlenül megvannak a maga titkai és a saját története a fás területnek, továbbá az erdőt és környékét többek között ilyen és olyan háborúk csapatmozgásai és kisebb harcai is érintették.

 A Muszáj-erdő tavaszi időszakban (a kép közepén, keresztirányban):

Az 1876. évi Magyar Nyelvőrben található említés az erdő kapcsán, ill. a közelből felbukkan egy érdekes nevű másik területrész:

(Tehát aki Abonyban a Szelei út ...

A bejegyzés címe nem tévedés. Ugyanis nemcsak a Ceglédhez közeli Csemőnél, hanem Cegléden is volt egy Zöldhalom. 

Régi térképek, feltételezések, következtetések, helyszíni tapasztalatok alapján.

A ceglédi Zöldhalmot és annak pontos helyét régi térképek alapján azonosítottam, amely halom több mint 15 km-re található Csemő Zöldhalomtól. 

A ceglédi Zöldhalom története teljesen a múltba veszett, annak kapcsán csak tapogatózni lehet. Neve napjainkra már ismeretlen, bármilyen jellegű leírásokat nem találtam róla.

Cegléd Zöldhalom - 2023. tavaszán:

A ceglédi Zöldhalmot Cegléd XIX. századi  térképen lehet megtalálni - a domb egykor Némedi Márton földjéhez tartozott, érdekes a halom melletti négyzet alakú, ...

A ceglédi Kenyérváró-hegyet legjobb tudomásom szerint sehol sem jegyzik.

A "hegy" napjainkra már teljesen feledésbe merült, viszont Cegléd története szempontjából úgy gondolom, hogy mindenképpen említést érdemel.

A Kenyérváró-hegyet és annak helyét még évekkel ezelőtt, régi térképek alapján azonosítottam.