Abaliget határában kereszteket jelöl a régi térkép. Erre jártunkban ez alapján kerestük fel ezt a helyet, amely a Hármas kereszt nevet viseli.
Körülkerített Kálvária állt egykor ezen a ponton, három kereszttel.
Abaliget - a Hármas kereszt helyét a kövesút mellett kell keresni:
A fennmaradt szájhagyomány szerint - még a keresztek létesítése előtt - a török időkben őrhely volt ezen a magaslati ponton, ahonnan tűzjelekkel tudatták az érkező veszedelmet:
"Hármas-köröszt : Hármas-köröszti
Hist.: 1802-ben Mattenheim József állíttatott három keresztet; ma csak egy kereszt áll itt.
Ds, sz. - A. sz. a török időkben innen adtak tűzjeleket egymásnak a falu lakói."
- Forrás: Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. (Pécs, 1982)
A Hármas kereszt helye és jelölése az 1864. évi kataszteri térképen:
A régi időkben Abaligetről az egykori Rákosra lehetett ezen az úton közlekedni. (Rákos - Mecsekrákos - azóta már szintén Orfű).
A térképen jelölt helyen manapság feliratos fatábla, kőtömbök és egy fapad fogadja az embert:
Hozzá kell tenni, hogy előzően nem tájékozódtunk, ide kizárólag a régi térképek alapján érkeztünk, ezért azt gondoltuk, mindössze ennyi emlékeztet a valamikori keresztekre.
Már majdnem továbbindultunk, de szerencsére úgy gondoltam, én azért jobban körülnézek.
Mint kiderült, az út menti tábla mögött száraz patakmeder, vagy vízelvezető árok találhatót, amelynek túloldalán lévő dombon kövekkel elkerítve magányos feszület áll, a magaslatra pedig az árok felől kőből kirakott lépcsők vezetnek:
A fennmaradt szájhagyomány szerint a kereszteket erre a helyre 1802-ben Mattenheim József molnár állíttatta, akinek több gyermeke is meghalt, közvetlenül a születésük után. Mikor már a 8. gyermeke hunyt el, a saját költségén kereszteket, kálváriát emeltetett a Rákosra és az Orfűre menő út mentén.
A molnárnak összesen 15 gyermeke született és hiába állíttatta a kereszteket a 8. gyermek halála után, úgy tudni, ennek ellenére minden gyermeke elhunyt.
A Hármas kereszt helyét már a Magyar Királyság második katonai felmérés térképe (1819-1869) is feltünteti, érdekes jelöléssel (kőkerítéssel övezve?):
Az egykor itt lévő három keresztből napjainkra már csak egy található ezen a helyen - amikor itt jártunk, az egyetlen itt maradt kereszt mellé éppen szalonnasütő nyársak voltak támasztva:
Tábortűz nyomai és gyújtós a kereszt talapzatának tövében:
A feszületen lévő Krisztus szobrának csonka maradványa:
A talapzat egyik oldalán megkopott, abba bevésett felirat észlelhető, amit csak utólag, a képen vettem észre (vajon mi lehetett a felirat..?):
Vésett felirat vélt nyomai a Hármas kereszt talapzatában (utólag, fényképen észlelve):
A másik két kereszt a köztemetőbe került át:
"AZ ABALIGETI Hármas kereszt elnevezésű pihenő- és kegyhelyet felújították a lokál- patrióták a Tóvidék Egyesület kezdeményezésére.
A három kőkeresztet, mely közül kettő azóta átkerült a temetőbe, 1802- ben alakították ki.
A közösségi munkát vállalók millenniumi emlékkövet állítottak fel a helytörténeti értékű helyen."
- Új Dunántúli Napló, 2000.
Szikla az emléktáblával:
A tábla felirata:
ABALIGET - HÁRMASKERESZT:
"Istennek dütsösségére itt az Abaligethi Határban Rákosra és Orfűremenő utban egyKálváriát magamköltségén tsináltattam"
Joseph Mathenheim molnár 1802-ben emeltette azzal, hogy hátrahagyott pénzéből a község elöljárói ezen emlékhelynek viseljék gondját.
Felújítva: 2000-ben a Millennium évében.
Az emlékkő mellett patinás fapadon pihenhet meg az éppen erre járó vándor:
Leírás 1896-ból - az ide kereszteket állíttató Mattenheim József molnár volt, ki az abaligeti cseppkőbarlangot is felfedezte:
- Várady Ferencz (szerk.) Baranya múltja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Az emlékhelyet nyáron a fák takarják - a régi vízfolyás nyoma és a terebélyes fa találkozásánál (kép közepe táján):
A valamikori keresztjáró napokon a Hármas keresztet is felkeresték:
"...Vidékünkön a keresztjáró napokat Abaligeten tartották , ahova a többi községből is szép számmal bejöttek.
„Aldozócsütörtök előtt hétfőn, kedden és szerdán reggel hétre mentek misére Abaligetre.
Utána elmentek a keresztekhez: először a Hármaskereszthez, azután a temetőfölöttihez, harmadik napon meg a templomtéren levőhöz.
A tanító kántorizált, a népek mindenféle könyörgőseket énekeltek.
Amíg mentek a kereszthez, a Mindenszentek litániát énekelték; ha még maradt vissza belőle rész, azt a keresztnél elimádkozták. Visszafelé a Máriát dicsérni.. kezdetű éneket énekelték..."
Forrás: Tüskés Gábor - Útmenti és temetői kőfeszületek Abaliget-Orfű környékén
Az árokból a kereszthez felvezető kőlépcső:
Az itt maradt egyetlen keresztet részben alacsony, kőből kiépített fal veszi körül - a képen kőszobor, vagy szenttartónak kialakított hely a kőfalban:
Kőfal maradványok az árok szélében:
Felülnézet:
1959 - katonai légifotón Abaliget és környéke, a Hármas kereszt helyét fehér nyíllal jelöltem (az abaligeti tavak a képről hiányoznak, ekkor még nem léteztek, azokat később hozták létre):
1969 - a tavak ekkor már kialakítva, a Hármas kereszt helyét szintén nyíllal jelöltem:
A Hármas kereszt helyéhez az út felől egy árkon kell átkelni, amiben valamikor talán víz is csordogál:
Kilátás a faágak mögül:
A kőfeszület és a Krisztus szobor maradványai az öreg fa árnyékában:
Később pécsi ismerősömnek is említettem a helyet, aki nem ismerte, pedig gyakran jár erre.
Erre túrázóknak ajánlom a Hármas kereszt maradványait megnézni, mivel - előbb, vagy utóbb - idővel változni fog az emlékhely.
És lehet, hogy később a feszületen lévő Krisztus csonka szobra sem lesz már.
2024.07.19.
B.
További képek, térképek:
Az Új Dunántúli Napló, 2002. évi számából:
A Hármas kereszt helyét nyáron fák takarják el:
Pad az emlékkövek mellett:
Odahelyezett kövek a talapzat peremén:
Ha a harmadik katonai felmérés térképét jobban megnézzük, akkor több útmenti keresztet is találni a környéken:
1941. évi katonai felmérés térképén szintén több feszülettel lehet találkozni, illetve a Hármas kereszt helyét két egymás melletti feszület jelöli (Abaliget felirat felett):
Abaliget 1976. évi katonai légifotón:
