Cegléd egyik régi térképe érdekes módon egy kiszáradt fát jelöl.
Az említett fa a Csurgai névhez kötődik, amely neves család - leírások szerinti - őse az 1720-as évek körül költözhetett Ceglédre és amely családnévről dűlőrészt van elnevezve napjainkban is.
"Csurgai száraz fája" Cegléd XIX. századi térképén:
A szóban forgó fa viszont nem a Csurgai-dűlőben, hanem onnan majd 1 km-re, a Nagy-széknél volt. Napjainkra ez a fa nincsen már, a száraz fa és története elveszett a múlt homályában.
Megpróbáltam beazonosítani ennek a réges-régi fának a valamikori helyét, valamint megkerestem és ellátogattam a Csurgai tanya egykori helyére.
Csurgai - régi térképen is jelölt - egykori száraz fája a Nagy-szék melletti csatorna partján, hozzávetőleg ezen a helyen állhatott - nagyjából a képen látható fehér folt mellett:
(Mivel vizes időben jártam erre és útközben még az autóm is tönkrement egy betontuskó miatt, így elment a kedvem közvetlenül a fa helyéhez odamenni, ezért csak a távoli képek.)
Térképek összevetése:
Vajon miért jelölhették a térképen ezt a fát? Erre vonatkozó adatokat nem találtam, ezért csak feltételezésekbe lehet, illetve tudok bocsátkozni.
Az egyik lehetőség, hogy a fa Csurgai Mihály birtokának nyugati határjele, határfa, vagy egy jelfa lehetett.
A térképolvasás kézikönyvéből:
A fa ugyan elszáradt, de azt továbbra is meghagyták és térképen jelölni is fontosnak tartották.
A Csurgai Mihály birtok a régi térképek szerint a Száraz-fától keletre terült.
A Száraz-fa egykori helye nyári időszakban - nem firkáltam össze a képet, de a fa helyét az előzmények alapján ki lehet következtetni:
1965. évi katonai légifotó a területről, ahol egykor Csurgai száraz fája állott - a fa valamikor hozzávetőleges helyét X-el jelöltem:
A régi térképen feltüntetett Száraz-fa - amely életében még zölden pompázhatott - lehetett még esetleg vadászhely, pihenőhely, emlékfa, de ha egy kis misztikumot is szeretnénk belevinni, még az is felmerülhet, hogy a fánál elástak, eltemettek, vagy elrejtettek valamit és a fa jelölte a helyet.
Addig semmit nem lehet kizárni, amíg nem győződtünk meg az ellenkezőjéről, bármennyire hihetetlennek tűnik is.
Csurgai egykori fájának helyét erre a helyre feltételezem:
A Csurgai család gazdasági feljegyzései:
"...A ceglédi Kossuth Múzeum másolatban és eredetiben - jobb, és mindegyikükre egyformán alkalmazható elnevezés híján - „gazdasági feljegyzések" címen tart nyilván néhány helybeli gazda által a XIX. században vezetett naplót.
Ez az általánosító és részben önkényes elnevezés igen vegyes tartalmú iratanyagot takar, hiszen ugyanúgy tartalmaz a családi eseményekre - születésre, házasságra, halálesetre - vonatkozó bejegyzéseket, mint a járványokra, természeti csapásokra és az ezekkel kapcsolatos, a terméseredményekkel összefüggésbe hozható, megörökítésre méltónak ítélt sorokat is.
...A Csurgai-feljegyzéseket tartalmazó dokumentum eredetileg az 1810-es évek elején Gombáról származott Karsai István tulajdonában volt..."
Forrás - Máté Bertalan (Kossuth Múzeum, Cegléd) - Adatok a ceglédi nagygazda alkalmazottak javadalmazási viszonyaihoz a XIX. században.
A napló legkorábbi adatai:
"...A Csurgai-féle gazdasági feljegyzések legkorábbi adatai a család Ferenc nevű ősétől származtathatók.
Ő jegyezte be, hogy 1786-ban született és 1806-ban kötött házasságot..."
Forrás - Máté Bertalan (Kossuth Múzeum, Cegléd) - Adatok a ceglédi nagygazda alkalmazottak javadalmazási viszonyaihoz a XIX. században.
A Csurgai tanya a XIX. századi térképen Cegléd külterületén - a tanya udvarán A-betű jelölés(?) - az épületek felett szérűskert:
**A rendelkezésre álló adatok alapján Csurgai Mihály tanyája egykor ezen a helyen volt, vagy lehetett, így ezt a helyet a blog a bejegyzésben Csurgai tanyaként kezeli.**
(Egyébiránt már a második katonai felmérés térképe is feltüntet tanyát ezen a helyen, továbbá a kataszteri térkép a tanyához tartozó kutat is jelöl...stb.)
Az egykori Csurgai-tanya hozzávetőleges helye távlati képen:
1965-ben a Csurgai-tanya épületei katonai légifotón - a főépületet érdemes jobban megnézni, akár egy mézeskalács házikó:
Ahol a neves személy tanyája állt, manapság tarló és kietlen pusztaság:
A helyszínen tégla és egyéb anyagmaradványok jelzik az egykor itt lévő épületek nyomait:
A valamikori Csurgai tanyánál:
Az egykori Csurgai-tanya helye és környéke madártávlatból (a két csatorna között):
A Csurgai-tanyától észak-keletre, kb. 500 méterre szintén volt egy tanya, amely feltehetően egy kisebb, másik Csurgai-tanya lehetett:
Ide kapcsolódó egyéb adatok:
A két Csurgai Mihály sírja a ceglédi református Öregtemetőben található.
Csurgai száraz fájának közelében, attól ~550 méterre a csatorna kanyarulatának partján már a XIX. században is volt egy gátőrház, amelynek azóta hűlt helye.
Csurgai száraz fája a nagyobb Csurgai (alsó) tanyától 1,5 km. távolságra volt.
A két Csurgai birtokon lévő tanya közti távolság 450 m., köztük egy régi vízjárás húzódott.
A Csurgai (alsó) tanya felett 100 m-re a csatorna partján a kataszteri térkép egy kutat tüntet fel, amely kút vélhetően a tanyához tartozhatott (sajnos a kút helyét nem néztem meg).
Úgy gondolom, a régi térképen feltüntetett Csurgai száraz fája, annak beazonosított helye fontos adat lehet a Csurgai család múltjával kapcsolatban.
A szóban forgó fa és annak története tudomásom szerint ismeretlen.
2024.07.26.
B.
Két egyéb fa (határfa) Cegléd környékén, a még régebbi időkből:
Nyársapát és Cegléd határán:
"..A határfákat kivágták, ahogyan a Cegléd-nyársapáti határon Nyárasapáthy György 1467-ben tette, s az évszázados ikertölgyfából kaput ácsoltatott udvarháza elé..."
- Hídvégi
Cegléd nyugati határán, Ceglédbercelnél szintén volt egy nevezetes fa - mint határjel - aminek neve Farkasakasztókörtvély volt, amely fát még Cegléd 1750. évi térképe is feltünteti.
A Farkasakasztó vadkörtefát kivágták, helyére határjelnek (sírhely) egy Császár nevű öngyilkos tetemét temették:
1760 - tanúvallomások, Cegléd:
"Hanem a Farkas akasztó körtvél fát tudja bizonyossan, hogy igaz választó határ jel légyen, mert midőn Császár nevű Czeglédi Ember magát fel akasztván oda temettetett a határ helére, a mint olyak temettetni szoktak, akkor Czegléden lakott, és annak holt testét ugyan e' fatens sógora Szőke István istrázsálta."
- Hídvégi
További képek, térképek, egyéb:
Tkp. 1880 - Csurgai száraz fája:
- "eladva Csurgai Mihálynak" - térkép részlet 1895-ből:
A Csurgai tanya helyén:
A tanya helye 1992-ben készült katonai légifotón - a tanyát ekkorra már elbontották:
A Csurgai tanya 1965-ben - a csatorna partjánál még talán ott a kút is:
Csurgai száraz fájának helye műholdképen - az egykori fa hozzávetőleges helyét fehér virágszirommal jelöltem:
