Hegyesd kőhídja.

Hegyesd kőszentes, szoborfülkés kőhídja, 2022 nyarán:

"... Nem egészen egy kilométert kell letérni a 74. sz. Veszprém-Tapo lca főközlekedési útról a 39. km-nél elágazó hegyesdi bekötőútra, hogy az Eger-patakot el érjük. Itt ...

A törteli Asszonyhalomról elmondható, hogy közismert helyről van szó, ennek ellenére a dombot és környékét továbbra is rejtélyek övezik, valamint a hely jóval összetettebb annál, mint azt az ember gondolná.

Az Asszonyhalom Balanyi Béla, egykori nagykőrösi múzeumigazgató 1973. évi jegyzeteiben:

"... Az Asszony -halmon körtemplom alapjai kerültek elő...." (1) 

A halomnál - ahol valaha templom állhatott - most egy háromszög alakú házikó található:

A szóban forgó halom említése Hídvéginél is fellelhető, aki szintén Balanyi Bélára hivatkozik:

Az Asszony Halma egy 1798. évi térképen:

Ami felettébb ...

A Cegléd 1368. évi határjárásában megnevezett Feketehalom kapcsán a szakértők több állásponton vannak, helyét egyikük ide, másikuk oda teszi. Éppen ezért a szokásos módon, régi térképek alapján megkerestem, illetve felkerestem a felmerült helyek közül a ceglédi Feketehalom helyét.

Úgy vélik, ez a halom nem mutat megegyezést az 1368-as határjárásban említett - vélhetően másik - Feketehalommal  (mivel több helynév is vitatható lehet, ebbe most nem is érdemes belemenni).

Feketehalom a török időkben határpontként   szerepel az   1584-ben felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvben, a Cegléd és Nyársapát közötti határvitában.

Ami biztos, a ceglédi Feketehalom a bejegyzésben szereplő helyen volt, amelynek neve tudtommal ...

Gomba község

A Rózsa utcai zsidótemető

A Rózsa utcában a XIX. században zsidó (izraelita) temető volt. 

A temetőnek ott kellett lennie a Rózsa utca emelkedőjén, mivel térkép jelöli. A XIX. században a temető mellett házak még nem voltak, egyet kivéve, amely házban később pont mi laktunk.

A Gomba, Rózsa utcai térképjel a kataszteri térképen (1881):

Térképolvasás kézikönyve:

Inkább a google utcatérképénél maradva.

A ...

A régi időkben virágzó települést, Pusztavacsot is romba döntötte a török hódoltság. A hely 1690-ben az összeírások szerint teljesen lakatlan, majd később - a Koháry grófokat követően -  a Coburg hercegek tulajdonába került.

Az egykori Klementina-major a Szász-Coburg-Góthai hercegi család számos majorjainak egyike volt, helyén ma erdő található.

Coburg hercege a legnagyobb majorjait gyermekeiről nevezte el (Viktor, Klementina, Fülöp, Antónia...)

A szóban forgó major elnevezései közül: Clementinen Hof, Klementina-major, Kelemenke-major, Klementis-major, Linka-major

2023 nyarának egyik forró napján, régi térképek alapján kerestem fel a régi major helyét, amely valamikor otthont és megélhetést jelentett több család ...

Monostorapáti határában

Valakinek az emlékét őrzi az a régi térképjel, melyet az 1941. évi katonai felmérés tüntet fel Monostorapáti külterületén a víztározó közelében. Túratérképek a helyet nem jelölik, a sírral kapcsolatban leírásokra pedig nem sikerült rátalálnom.

A szóban forgó térképjel az 1941. évi katonai felmérésen:

A sír jelzés Hegyesd és Monostorapáti települések határvonalának közelében, a Berek-rétnél található.

Monostorapáti a Berek-rét felől, 2022. szeptemberében:

A térképjelre jóval később, már hazaérkezést követően bukkantam, így csak néhány távoli képet tudtam innen utólag összehalászni.

A térképolvasás kézikönyve alapján felmerülhet, hogy egy magányos, harctéri ...

Monorierdő

Olvasgatás közben bukkantam érdekes adatra és mivel a helyhez saját emlékeim is kapcsolódnak, gondoltam összeállítok ezzel kapcsolatban egy bejegyzést.

Eléggé köztudott, hogy Monorierdő központjában egykor strandfürdő működött. Többek között magam is sokszor fürödtem még ezen a strandon, aminek mostanra már nyoma sem maradt.

Pest Megyei Hírlap 1968 - amikor a strand javában üzemelt - Kútvölgyi Mihály képe:

Az egykori strand helyén napjainkban a községháza található, amelynek épülete részben a medence helyére épült:

A strandhoz nemsokára visszatérve, előtte néhány érdekesség a valamikor neves, erdei fürdő közvetlen környékéről..

1957 -ből találtam az alábbi leírást, mely szerint az ...

Múltbéli leírások és elbeszélések nyomán.

Albertirsa és Dánszentmiklós határának törésénél.

Irsáról Dános felé haladva, a trafóállomásnál lévő út kanyarulatánál lévő dűlőútra jobbra fordulva és azon ~400 métert egyenesen haladva lehet eljutni az egykori Marton-major helyéhez, ahol napjainkban már csak szántóföldet találni.

"Martondűlő:  Az alberti-pusztavacsi országúttól halad a Martonmajor felé." (1)

A valamikori Marton-majorhoz vezető dűlőút:

A harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) a Marton-major helyén még Szilassy István nevét tünteti fel a térkép (a   Szilassy család a Mohács előtti időkre visszanyúló levéltárral rendelkező kisbirtokos család) - a közelben egy gémeskutat is ...

A vélhetően egykor római erődítményhez tartozó falszakasz csekély maradványa még ma is látható a hegy oldalában.

Dunakanyar, Nagymaros és Zebegény között a Szent Mihály hegyen, az Ördög-hegy gerincénél, a Remete-völgytől nyugatra, közvetlenül a valamikori remetebarlangok előtti perem alatt a hegyoldalban.

A bejegyzéshez legfőképpen Zolnay László 1975. évben kelt írásából és leírásaiból merítettem.

Ezen a helyen már több, mint 200 éve csárda állt és csárda áll ma is, ahol Petőfi is megfordult, aki a fogadóról egy költeménnyel emlékezett meg az utókor számára.

A csárda elnevezései közül: Kutya Kaparás Csárda, Kaparási csárda, Kutyakaparási csárda, Kutyakaparó csárda

Mai és legismertebb elnevezése: Kutyakaparó csárda

A csárda nyári időben, a Kőrös-ér hídja felől:

A csárdákat a régi katonai felmérések térképei katonai jelentőségük miatt is feltüntették, hasonlóan, mint pl. a nagyobb majorságokat is.

Egyik említés szerint a fogadót a pásztorok kérésére Kocsér község építtette az 1830-as évek elején. Más forrás a csárda építésének idejét 1776-ra teszi. 

Ami biztos, hogy ezen a helyen már ...