Múltbéli leírások és elbeszélések nyomán.
Albertirsa és Dánszentmiklós határának törésénél.
Irsáról Dános felé haladva, a trafóállomásnál lévő út kanyarulatánál lévő dűlőútra jobbra fordulva és azon ~400 métert egyenesen haladva lehet eljutni az egykori Marton-major helyéhez, ahol napjainkban már csak szántóföldet találni.
"Martondűlő: Az alberti-pusztavacsi országúttól halad a Martonmajor felé." (1)
A valamikori Marton-majorhoz vezető dűlőút:
A harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) a Marton-major helyén még Szilassy István nevét tünteti fel a térkép (a Szilassy család a Mohács előtti időkre visszanyúló levéltárral rendelkező kisbirtokos család) - a közelben egy gémeskutat is jelöl
Szilassy István Pest megye alispánja volt:
"...Szilassy László 1846-ban halt el, fia, István 1817-ben született, Pest megye alispánja volt. Etelka lányát 1865-ben Kóczán Ferenc vette feleségül. Kóczán csak két évvel élte túl apósát, már 1894-ben meghalt. Özvegye, a hosszú életű Etelka 1921-ben követte a kriptába. (Bártfai 542-579. V. tábla) Szilassyaknak a nagyon közeli Pilisen és Pándon voltak ősi földjeik..." (1)
A szájhagyomány szerint Dános puszta északi határát Szilasi (Szilassy) földbirtokos lóval járta be és jelölte ki annak vonalát:
"...A határnak Alberti rovására történt „kiigazítását” a hagyomány is megerősíti, miszerint „Dános puszta északi határa nem követ hosszabb egyeneseket, szabályos vonalakat, mert Szilasi birtokos ezt a részt lóval járta be és így szabta meg a válaszvonalat.” (Veszteg János) így került beljebb, dánosi földre az eredeti határjel..." (1)
A távolban a régi Martonföldek, Alberti egyik XIX: századi téglaégetőjének egykori helye felől 2022-ben, párás időben - a keskeny fasor Irsa és Dános települések jelenlegi határvonala:
A birtokos Szilassy családról leányágon idővel később Marton Béla kézére szállt az uradalom - a Szilassy István tanya(?) helyén az 1941. évi katonai felmérés térképe már a Marton-majort jelöli:
A Marton-major Marton Béla - az Alberti kerület országgyűlési képviselője - birtoka és lakhelye volt, aki 1922-től gazdálkodott Dánszentmiklóson (Marton Béla dédanyja és a Kossuth-gyerekek külön érdekes vonal).
"..Marton Béla úgy prédálta el felesége örökségét, hogy színezüst, címeres lószerszámmal ékes hintáján mindig hozott egy falka pesti tekergő elvbarátot az albertirsai vasútállomásról, heti kúriájába." (7)
Ha mulatós és tékozló ember volt is, ellenben azt mindenképpen meg kell említeni, hogy adatok szerint nevezett tiszt volt a cs. és királyi 11. huszárezredben és a az első világháborút tiszti állományban küzdötte végig, ahol 38 havi frontszolgálatot teljesített.
Az egykor mulatságoknak is otthont adó Marton-major helye napjainkban - már csak régi térképek alapján lehet az régi major helyére rátalálni:
A Marton-majorban lovassír került elő:
"A majorban silóásáskor, egy lovassírt ástak ki. A lónak csak a feje volt és a lábai. „A katona teljes fegyverzetben volt, bevitték valamelyik múzeumba.” (Veszteg János) (1)
Hogy melyik múzeumba szállították be a majornál a sírban talált tetemet, és mi lehet azzal azóta, azt nem tudni. Talán a ceglédi, vagy a nagykőrösi múzeum adattárában lehetnek ezzel kapcsolatban további információk, ha vannak, a megtalált lovas maradványai pedig - jó esetben - talán valamelyik múzeumi raktár dobozában pihennek azóta.
Hidvégi:
"...A középkori birtokos Szilassy családról leányágon Marton Béla kézért szállt uradalom. Udvarháza telkén siló ásáskor egy lovassírt ástak ki. Adatközlőm látta a leletet, megfigyelte, hogy a lónak csak a koponyája és a lábai voltak a katona mellett..." (6)
A hely, ahol valaha a major állt:
Madártávlat:
A fennmaradt elmondások alapján a majorhoz tartozó földeken (Martonföldek) volt Dánszentmiklós egyik névtelen, ismeretlen nevű Árpád-kori települése és temploma, valamint temetője:
"...A lovassírtól északra, mintegy #&@đ méterre 1930-31-ben a Martonbirtokon, tizennyolc téglás sírt bontottak meg, a tetemek fejét védték a téglák. (Veszteg János)
Ez a temető az alberti határ közelében van, valamikor határjel volt, mint egy elpusztult falu temetője, a tatárjárás után kialakított pusztabokrok között...." (1)
Az 1930-as években felbontott sírokat Marton Béla nem jelentette a múzeumnak, azok előkerüléséről csak említések maradtak:
"...A Marton tanyai másik névtelen falu templomát a harmincas években bontották ki számos kitéglázott sírral, silógödör ásásakor. A közszereplő fasiszta Marton Béla, színezüst lószerszámú hintón járó földbirtokosnak nem volt annyi műveltsége, hogy a véletlenül napvilágra került nagy jelentőségű Árpádkori temetőt bejelentse a múzeumnak..." (3)
Maradt e még valami ebből az 1930 körül felbontott Árpád-kori temetőből, vagy kitermelték és teljesen szétszántották e azt, bizonyossággal nem tudható. Mint ahogy az sem, mi lett a téglás sírokban talált embercsontokkal. Lehet még most is ott vannak, egy kupacban, odébb visszatemetve valahol.
(Blog kisbetűvel: A terület adott, könnyen bejárható, alapadatok megvannak, kis utánajárással, egyéb módszerekkel a helyet talán még most is be lehetne azonosítani. Illetve úgy tudom, ezt a helyet a szakma nem jegyzi. További támpont lehet a településhatár, illetve az itt húzódó Kis-Gerje patak nyúlványa.)
Néhány régi légifelvétel (fentrol.hu):
1963-ban az egykori major területén még épületek - talán elkülönült tanyák - álltak:
1974-ben a házaknak már semmi nyoma - a régi major és a helyén lévő épületek ekkorra már teljesen eltűntek a föld színéről:
A múlt egy darabja a majornál lévő szántóföldről:
A szántó, ahol a major állt:
A Marton-major helye és az egykori Martonföldek:
Adatok a letűnt Marton-major birtokosáról, Marton Béláról, aki állítólag valódi ezüst lószerszámos, ékes hintóval járt akkoriban (forrás: Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach 1931–1936. Budapest, 1931.)
"...Az I. világháború után részt vett a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) létrehozásában, amelynek ügyvezető ig.-ja lett.
A MOVE 1919 eleji feloszlatását követően lakásáról irányította a szervezet illegális ellenforradalmi tevékenységét.
A Tanácsköztársaság idején Bécsbe szökött, ahol bekapcsolódott az Antibolsevista Komité szervezkedésébe és részt vett a bécsi m. követség kifosztásában.
Bekapcsolódott a szegedi ellenforradalmi szervezkedésbe is; tagja lett a „Tizenkét kapitány" nevű csoportosulásnak (Gömbös Gyulával, Kozma Miklóssal és másokkal) és orsz. elnöke az újra szervezkedő MOVE-nak.
1921-ben részese volt a Prónay Pál vezetésével folyó „lajtabánsági" kalandnak.
1922-től dánszentmiklósi (Pest vm.) birtokán gazdálkodott.
1931 okt.-ében egy időközi választáson az Egységes Párt jelöltjeként ogy.-i képviselővé választották az alberti kerületben. 1932-ben orsz. ügyvezető főtitkára lett a Nemzeti Egység Pártjának. E minőségében az egész országban az ő nevéhez fűződik a párt szervezeteinek létrehozása (1933. jún. 15.).
1935-ben és 1939-ben ismét ogy.-i képviselő. Vezetője volt a Nemzeti Munkaközpont nevű jobboldali munkásszervezetnek.
1945 után valószínűleg Ausztráliában élt." (9)
Marton Béla aláírása 1924-ben, egy közjegyzői okiraton:
Marton Bélának vagy 500 holdas birtoka volt Dánoson, illetve még egy tejhamisítási ügye is akkoriban.
A valamikori major helye napsütésben:
2021-ben, régi térképek alapján kerestem fel és kirándultam el első ízben a régi major helyéhez, ahol az 1963-as légifotók szerint akkor még épületek álltak, 1974-ben a terület már csak szántóföld, manapság a major helyén lévő szántót pedig az egykori épületek téglatörmelékei borítják.
A lovas sír előkerülését az elbeszélés a major területére teszi, a téglás középkori sírok kibontását (1930 körül) a majortól odébb, az ahhoz tartozó földeken említik.
Már csak az a kérdés, rejtenek e még valamit az egykori Martonföldek..?
2024.02.20.
B.
Lapszemle, további képek, térképek, egyéb:
Veszteg János:
"...Édesanyám emlékszik az albertirsai katolikus pap kézzel írott krónikájára, 1847-ben Dános pusztának kilencvenhat lakója volt, földbirtokosa Szilasi. A dánosi pusztai pásztorok tavasszal az ő más birtokaikra terelték nyájaikat, és csak télire tértek vissza. Szent Mihálytól Szent Györgyig a juhászok földbe vájt, náddal fedett kunyhókban laktak...” (1)
(Blog: Alsó-dánoson (Dános és Vacs határán) volt egy nagy Szilassy István birtok, 2.kat felm: Szilassy István - később Füle tanya)
A térképek szerint Alsó Dánoson volt egy nagyobb Szilassy birtok, a vacsi határ és a tetveshalmi középkori templom romjainak és temetőjének közelében - a későbbi Marton majortól ez a Szilassy birtok 3,3 km-re található, ami a későbbi Füle tanya volt:
Visszatérve a Marton-majorhoz:
Első katonai felmérés térképe (1782-1785) - a földeket akkoriban keresztező utak:
Második katonai felmérés (1819-1869) - a későbbi major helyén a térkép már feltüntet itt egy épületet, a közelében egy gémeskutat is (a Kis-Gerje patak mellett):
Az épület és a kút közötti, a pataknyúlvány felé vezető út még manapság is létezik (kép bal oldalán):
1881 - kataszteri térkép - két épület és két gémeskút is volt itt akkoriban - a piros csík a településhatár:
A régi kutak és a két épület helye az 1881. évi térkép alapján:
A Martonföldek Albertirsa felől:
MTI - 1927 - Dánszentmiklósi Gazdakör kiállításáról - Marton Béla a rendezőbizottságban:
Magyar Országos Tudósító, - Budapest, 1938. február 14.
Vitéz Marton Béla rágalmazási pere a Kurir munkatársa ellen:
Egyéb adatok Hídvégi nyomán:
2021-ben a Marton-major helyén:
