Monorierdő

Olvasgatás közben bukkantam érdekes adatra és mivel a helyhez saját emlékeim is kapcsolódnak, gondoltam összeállítok ezzel kapcsolatban egy bejegyzést.

Eléggé köztudott, hogy Monorierdő központjában egykor strandfürdő működött. Többek között magam is sokszor fürödtem még ezen a strandon, aminek mostanra már nyoma sem maradt.

Pest Megyei Hírlap 1968 - amikor a strand javában üzemelt - Kútvölgyi Mihály képe:

Az egykori strand helyén napjainkban a községháza található, amelynek épülete részben a medence helyére épült:

A strandhoz nemsokára visszatérve, előtte néhány érdekesség a valamikor neves, erdei fürdő közvetlen környékéről..

1957-ből találtam az alábbi leírást, mely szerint az egykori fürdő épülete mögött X.-XI. századi temető húzódott (bizonyára talán még most is - Rf.1957) :

Hogy maradt e még valami az említett temető maradványaiból és sírjaiból valahol a régi fürdő mögött, vagy mellett, azt pontosan nem tudni, de akár elő is fordulhat.

Török Gyula 1957. évi jegyzete szerint a X. századi temető néhány sírját a strand épülete mögötti telken találták, közvetlenül valahol a fürdőnél (ha az utca túloldalán lett volna, akkor valószínűleg úgy szerepelne a leírásban).

Sztahó János telkének helye nyilvántartások alapján utólag is megállapítható (érdemesnek gondolnám, mivel későbbi földmunkák során ott akár újabb sírok is előkerülhetnek).

1963 - légifotó a strandról és környékéről a sírok előkerülését követően 6 év múlva - több év eltelt már, tehát az említett építkezésen háznak már fel kellett épülnie - a strand medencéje a kép közepén:

Rögtönzött, vélelmezett illusztráció - a fenti 1963. évi légifotó alapján esetleg ide tenném a X. századi temető sírjainak 1957-ben történő előkerülését - a strandtól jobbra régebbi típusú házak vannak, a strand "feletti" ház ami újabb építésűnek tűnik (a régi strand és a felmerült ház között napjainkban fákkal benőtt, hosszas homokdomb található - az utca túloldalán (képen balra) is folyt akkoriban egy építkezés):

A Sztahó János telkén előkerült sírok említésére később Csóka Géza évtizedes kutatómunkájában, Monorierdő történetében is rátaláltam:

További sírhely előkerülése a Fürdő utcában - vélhetően ez nem azonos az előző helyszínnel: 

Az előzőekben megnevezett Blaskó Mihályné telke jelenleg is ismert lehet, azzal szemben volt egy sír, amit össze kell vetni az 1957-ben előkerült 5 sír helyével, ebből máris következtetéseket lehetne levonni, pl. hogy esetleg milyen irányban húzódhat temető...stb.

1935-ből, a fürdő építésének idejéből annak helyén sírok előkerüléséről nem tudni (de pl. 1939-ben Üllő, Ilona kútjának közelében a homokbányánál előkerült, szintén X. századi temetőben aranymellékletek is voltak).

A későbbi strandnál a régi térképek alapján - legalább 150 évre visszamenően, erdészház (Hegerhaus), vagy vadászház (Jagerhaus) és egy gémeskút állt  (harmadik katonai felmérés térképe (1869-1887):

Az "Erdöszlak" alá ceruzával halványan odaírva - JH vagyis Jagerhaus - vadászház:

A régi kút és az erdészház egykori pontos helyzete az 1881. évi kataszteri térkép alapján - Fürdő utca 17. számnál kút állt, Fürdő u. 17. és 19. között egy épület, Fürdő utca 20. számnál szintén egy épület - érdekes elképzelni az akkori viszonyokat:

A fürdő

Monorierdő strandfürdőjét 1935-ben kezdték építeni, majd 1937. júliusában nyitották meg a nagyközönség számára. Továbbá úgy tudni, a fürdő az ország első erdei fürdője volt, medencéjét a margitszigeti Palatinus építője készítette, egyéb szájhagyomány szerint a fürdő építtetője egyenesen az egri káptalan volt (ami igaz lehet).

Monorierdő a második világháború előtt közkedvelt üdülőhely volt, még a nagyvárosokból is jártak ide kikapcsolódni. Kellemes, nyugodt környezet, erdő, strand - ami a pihenni vágyóknak kell - mindez itt megvolt.

A felszín alatt ~45 C fokos forrás található, amely tudomásom szerint napjainkig kihasználatlan maradt. ("...A Monori erdő strandját ellátó kút pedig az 545-740 m közötti 8 db víztároló felsőpannoniai homokréteg 42 °C-os hévízét hasznosítja...")

1966 - a strand nagyüzem közben:

A melegvízű forrás fölé egykor még termál-hotelt is álmodtak - ez elmaradt, egyelőre meg kell elégedni a felette álló községházával.

Érdekes módon a fürdőről csak elvétve találni fényképeket, meglévő, közzé nem tett fotók magánszemélyeknél lapulhatnak. 

Monorierdő régi strandfürdője némelykor zsúfolt is volt - kép az egyik közösségi oldalról, Bálint Róbert gyűjteményéből, Fajka Zoltán adatgyűjtése nyomán:

Ahol régen még vidáman lubickoltak, a portán most a Teleház áll, 1000 évvel ezelőtt mellette temető volt:

Felülnézet, 2015 - az épület melletti sötét, négyzet alakú folt az egykori medence szélének nyoma lehet:

Területrendezés a strandnál 1996-ban - Hancsovszki János fotója a Pest Megyei Hírlapban:

1960 - problémák a strandnál és Sanyi bácsi - a sofőr - nyelvforgási zavarai (Pest Megyei Hírlap):

 Az erdei strand, talán valamikor az 1900-as évek második felében:

Saját emlékeimből merítve, 1980 körül:

A fürdőnél a büfé a Fürdő utca és Szabadság utca sarkán állt, bent a strandon, ahol talán rántott halat is lehetett kapni. A strandnak egy medencéje volt, amiben a víz zöld volt. A medence egyik felében kb. 1 méter mély volt a víz, ami a medence közepén mélyült. A medence felett középen drót volt kifeszítve, amin mélyvízre figyelmeztető tábla lógott.

A strand hátsó részén lévő enyhén dombos részen királydinnyés volt a talaj, oda nem volt ajánlott papucs nélkül menni.

A vizet ha jól emlékszem hetente cserélték, talán kedden és szerdán, egyik nap leengedték a vizet, a másik nap pedig feltöltötték.

A strand közelében az egyik utcában Monor felé - éppen csak elkerítve - volt egy telek, gazos, nagy gödörrel, omladozó partfallal, oda engedték le a strand vizét, ami félelmetesen méregzöld volt. (Amikor némelykor arra jártam, mindig kerestem ezt a régi telket, de már nem tudom pontosan hol volt, helye be lehet építve.)

Monorról általában biciklivel jártunk át Monorierdőre strandolni a hátsó úton, amit "részeges útnak" is neveztek, a gyakran ott közlekedő ittas vezetők miatt. Félúton ez az út már annyira homokos volt, hogy sokszor nem lehetett tekerni és le kellett szállni a bicikliről. Nyáron az út homokja vakítóan sárga és forró volt a tűző napsütésben (azóta már végig betonút).

Némelykor vonattal mentünk, a monorierdei állomás közelében dinnyét lehetett kapni. Strandolás után gyakran dinnyéztünk, egyik alkalommal az állomásnál el is hagytam a sárga nyelű kisbicskámat.

A monorierdei strand 1980-ban készült légifotón - a medence üresnek látszik (a légifotó a törzslap szerint pénteki napon, délelőtt készült - fentrol.hu):

A fürdőnek még ittam is a vízéből.

Kétszer fulladtam majdnem a fürdő medencéjébe. Mint utólag mesélték, a 70-es években 3 éves korom körül valahogy kicsúsztam az úszógumiból és eltűntem az akkor zöld színű víz alatt. Ekkor ijedt keresés kezdődött, melynek során végül megtaláltak, így sikerrel megmenekültem. 

A másik eset amire még most is jól emlékszem, már nagyobb voltam és a kinőtt úszóövet rászorítottam a derekamra. A vízben megfordultam, az úszógumi fenntartott, olyformán, hogy a víz alatt fejjel lefelé voltam, a lábaim meg felfelé. Ezt a forgatagban senki nem vette észre, de végül sikerült megmentenem magam, közben néhányat kortyolva a strandvízből.

Napjainkban a régi strand helyén községháza, illetve mellé nemrég egészségház is épült (kép: google 2023.):

2024:

Részemről pedig valahogy úgy gondolom, hogy a régi strand helye mögött még mindig maradt valami a X.-XI. századi temetőből.

2024.02.27.

B.

További adatok, lapszemle, képek, térképek, légifotók, egyéb:

Mindenféle adatok a strandhoz (újságcikkekből, leírásokból..stb.):

Pest Megyei Hírlap,1967 - reitter -

Légifotók:

2018 - a strand helyén - a X. századi temető esetleg még meglévő, további  sírjait - vagy maradványait - a megjelölt területre, vagy onnan feljebb a homokdomb és a kertek alatt gondolnám (elrugaszkodott feltételezés, fotelrégészet):

1881 - erdőőr lak (két épület) és gulyakút - a későbbi strandnál (Újfalu, Monorierdő középkori neve):

Lapszemle:

A terület valamikor az egri káptalan tulajdonát képezte.

Pest Megyei Hírlap, 1994 - Monorierdő, avagy egy fantomváros Pest megye közepén - Práczki István:

2. katonai felmérés térképén (1819-1869) - a későbbi strand helye mellett két épület, melyek mellett út halad el, a település még sehol:

1970, Pest Megyei Hírlap - nincs zene a strandnál:

1966 - jó a forgalom, jól megy a strandnak:

1971, Pest Megyei Hírlap - hétköznap kevés a fürdőző (Koblencz Zsuzsanna írása):

1970 - Pest Megyei Hírlap - Rakovszky József:

1975 - Pest Megyei Hírlap - megújult, megszépült a strand:

1982 - Pest Megyei Hírlap - ismét megnyit a strand (még ennyiszer megnyitni egy strandot...):

Fotelrégészet:

Google utcakép 2023-ból,a strand mögötti terület napjainkban - homokdombnak kinéző teület fákkal benőve - lehet semmi köze a dombnak az egészhez és az építkezések során keletkezett - azóta itt egészségház is épült, de a homokdomb odáig húzódik (X.sz. temető maradványainak sírjai lehetnek a domb, a kertek és a felszín alatt):

Ha jól láttam, a homokdomb az egészségház mögé is elhúzódik:

Így emlékszem a strandra (padok, zuhanyzók stb jelölése nélkül) - 1980 körül: