A Cegléd 1368. évi határjárásában megnevezett Feketehalom kapcsán a szakértők több állásponton vannak, helyét egyikük ide, másikuk oda teszi. Éppen ezért a szokásos módon, régi térképek alapján megkerestem, illetve felkerestem a felmerült helyek közül a ceglédi Feketehalom helyét.
Úgy vélik, ez a halom nem mutat megegyezést az 1368-as határjárásban említett - vélhetően másik - Feketehalommal (mivel több helynév is vitatható lehet, ebbe most nem is érdemes belemenni).
Feketehalom a török időkben határpontként szerepel az 1584-ben felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvben, a Cegléd és Nyársapát közötti határvitában.
Ami biztos, a ceglédi Feketehalom a bejegyzésben szereplő helyen volt, amelynek neve tudtommal mindig is ezt volt.
Feketehalomból több is volt Cegléd környékén, legalább négy hasonló elnevezésű halomról biztosan tudni. Ezek közül van amelyik bronzkori kurgán, de van köztük templomdomb is.
Akárhogy is nézzük, a ceglédi Feketehalom Cegléd egyik fontos, rejtélyekkel övezett, középkori történelmi helyszíneinek egyike. A halom nincsen már, helyén legelő található.
"...Az erőszakos földfoglalások, határvillongások bírái bizonyító erőt tulajdonítottak a határjeleknek. Az igazságot kereső falu öreg pásztorokat vonultatott föl, eskü alatt vallani a határjelek valódiságát. — Ám a hányott kis halmok és ásott árkok idővel megsemmisültek. Az egyiket elhordták a szelek, az árkokat befújták homokkal, vagy a foglalók hányták szét és emeltek újakat a foglalt terület belsejében, ha kellett, új határárkokat ástak...." (4)
A Cegléd alatti Feketehalom mostanra már megsemmisült, helyén napjainkban marhák szoktak legelészni:
A Feketehalom az Akasztóhalom közelében volt (1,3 km-re), ahol leírás 1920 körül temető és templom romjainak előkerülését említi:
"...A Fekete-halom alatt, az Új-árok partján a húszas években Pavetits Manó Árpád-kori templomot és temetőt tárt fel, feltehetően Akasztó falu templomromját és cíntermét.
A temető közelében Petró János 1946-ban szőlő alá forgatáskor AVE MARIA feliratú, keselyű ábrázolásos ezüstgyűrűt talált. A XIII. század második feléből származó gyűrűt megtartotta magának. (A kormeghatározást Lovag Zsuzsa végezte el.).." (2)
Az 1920-as években említett feltárás kapcsán Tari Edit is említést tesz, melynek során leírja, hogy erről a feltárásról a ceglédi múzeumban semmilyen adatot nem talált.
Itt meg kell említeni, hogy a világháborúk idején a ceglédi múzeum gyűjteményének több mint a fele megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Talán ezek között lehettek a Feketehalom alatti, 1920-as években történt esetleges feltárás jegyzetei, vagy iratanyaga is - ha voltak.
Feketehalom (1881) - a halom tetején egy objektum (tanyaépület?) látható - abban az időben Varga József földjén:
A Feketehalom helyét pontosan meg lehet határozni, a halmot a kataszteri térkép is jelöli:
Kép jelölések nélkül - a Feketehalom egykori helye, a halom a földdel egyenlő, szemmel már észrevehetetlen, csak az találja meg, aki kifejezetten keresi (a helyszínen észlelhető egy nagyon enyhe kiemelkedés):
Hogy az 1920-as években hol tárhatott itt fel a halom alatt Pavetits Manó templomromot és temetőt, a mai napig nem tudni, viszont ha az Új-árok partján, akkor az odébb volt.
További érdekesség, hogy az innen közeli gyümölcsös nagy valószínűséggel szintén középkori templom romjait rejti, aminek megtalálása és felkutatása a mai napig nem történt meg (bár kísérlet történt rá, még a klasszikus régészeti időkben, de az egy másik történet).
Közvetlenül a Feketehalom alatt a csatornába terelt Gerje-patak csordogál, ennek ellenére még most is vizes a halom alatti terület:
Tari Edit - Pest megye középkori templomai :
"CEGLÉD - FEKETEHALOM?
c. 1455*
d. Árpád-kor?
írod.: Bártfai Szabó 1938. 821. reg.: 1455. december 9. oklevélben vizsgálják az óbudai apácák panaszát, akik határuk megjáratásakor vették észre, hogy a Besenyő és Törött-egyház közti Feketehalomnál a Nyársapátiak elcsatoltak egy 50 holdnyi birtokrészt. Hídvégi 1984. 77-78.: A húszas években állítólag a ceglédi múzeum akkori vezetője, Pavetits Manó Árpád-kori templomot és temetőt tárt itt fel.
Erről a feltárásról a múzeumban semmiféle adatot nem találtam." - Tari Edit
A Feketehalom valamikori helye - hozzávetőleg a kép közepétől kissé jobbra:
Befagyott, érdekes alakzatot öltő vízállások az egykori halom alatt (tanyahely, árkolás, egyéb):
1959-ben készült katonai légifotó - a halom helye kb. a kép közepén:
A Feketehalom a kataszteri térképen (1881):
"..1455-ben a Cegléd és Nyársapát közti határt a Feketehalomnál állapították meg, Besenyőt és Töröttegyházát Ceglédnek ítélték. Nyárosapáthy László 1455. július 25-én erőszakkal elfoglalta Feketehalmot és az említett pusztákat. Az elvett birtokokat az apácáknak ítélték meg. Ennek ellenére a Nyárasapáthyak kezén maradtak...." (2)
Töröttegyház és Besenyő a Feketehalomtól Törtel irányában találhatóak.
Töröttegyház (más néven Nyúlfülehalom) innen 3 km távolságra lévő, elpusztult középkori templomrom, temető és település helye a Gerje-csatorna mellett, Cegléd, Törtel és Nyársapát határán (határjel).
A közeli Töröttegyház (Szentlászlóhalma) helyének azonosítása elfogadottnak tekintett, több száz éves térképek Nyúlfülehalom és ennek változataiként jelölik. (régebbi bejegyzés a blogok közt)
A Cegléd feketehalmi határrész a Feketehalomtól Törtel irányába húzódott, amely a Gerje-patak és a Büdös-árok közötti terület (tkp. 1937):
A halom környéki feketehalmi határrész Törtel felé - jobbra a Gerje-csatorna:
Az óbudai apácák határvitát képező panaszának elbírálása egy bizonyos Feketehalom kapcsán:
"...1455-ben Pest megye szolgabírái igaznak találták az óbudai apácák panaszát, hogy a Besenyő és Töröttegyház nevű pusztáik között fekvő Feketehalom egy részét Nyárasapáthi László saját Nyárasapát birtokához csatolta, ezért az apácákat visszaiktatták a mintegy 50 holdnyi föld birtokába, Nyárasapáthi Lászlót pedig megidézték (Bártfai Szabó 1938, 821. és 846. reg.).
A Pozsonyban tartózkodó apácák 1571-ben és 1610-ben is felsorolták birtokaik között Feketehalom falut is (Püspöki Nagy 1981, 178., 179. old.). A már korábban elpusztult helyet ekkor tévesen nevezték falunak..." (2)
Térképek aprólékos elemzésével napokat, heteket lehetne eltölteni, több (6-7) térkép összevetésével. Halmok, tavak, kutak, egyéb vitatott határjeleket képező objektumok, ráadásul némely halmoknak több neve is volt, melyek térképeken eltérő néven szerepelnek...stb.
Balla térkép, 1766 - Nagykőrös, Nyársapát, Besnyő és Törtel vitatott határtérképe:
A ceglédi Feketehalomnál manapság:
A Feketehalom nevű határrészhez kapcsolódó határviszályok:
"...Mivel a szarvasmarhának napi táplálékszerzéséhez mintegy 15 kg fűre és közel ugyanennyi liter vízre van szüksége, így a ceglédi határ legelői csupán bizonyos számú állat tartására voltak elegendőek. A legelő felosztásában azonban nemcsak a helyi uradalom, hanem a szomszédos köznemesi földesurak gazdálkodása is akadályozta, mintegy beszorította a ceglédieket.
Ezekből a határhasználati feszültségekből jöttek létre a ceglédi határviszályok, amelyekről 1376-1526 közötti időszakból 15 oklevélben leírt erőszakos cselekmények esetei számolnak be.
A legkirívóbb és legtovább tartó perlekedés a Nyársapáthy családdal folyt le.
A Nyársapáthyak és Cegléd viszálykodása 1440-1480 között ment végbe. Közvetlen oka a korábban Ceglédhez tartozó Besenyőegyház, Töröttegyház, s Kőegyház nevű területeknek 1434-ben Zsigmond király általi eladományozása volt a Nyársapáthyaknak.
Az eladományozott legelőket korábban a ceglédiek használták és amikor elestek ezektől, hosszas viszálykodásba kezdtek. A legelőterületek elvesztése közvetlenül a mezőváros jómódú vezetőrétegének, a tőzsérkedő gazdáknak okozott jelentős károkat, de közvetve a cselédek munkaalkalmának a csökkenését is jelentette.
A viszálykodás kezdetén, 1444. október végén az óbudai apácák ceglédi népei, amikor Nyársapáthy István estefelé rossz szándék nélkül a városba jött, s ott egy szabómesternél megszállott, meghúzatták a harangot, fegyveresen a piacra gyülekeztek. Majd elkezdték nyilazni, s ha el nem menekül, megölik.
Két lova a nyilazástól kimúlt és három megsebesült. Az apácák embereinek nevében Imre deák a per kapcsán azt adta elő, hogy Nyársapáthy István az egyik ceglédi embert bántalmazta, alig tudták a kezei közül kiszabadítani.
Ez az eset folytatódott. Az eset következményeként 1455. dec. 9-én Pest vármegye szolgabírái I. Ulászló királynak jelentik, hogy az óbudai apácák panaszára a szomszédos birtokosokat kihallgatták. Igaznak találták a panaszt, mert Nyársapáthy László a Cegléd keleti határrészével szomszédos Besenyőegyház és Töröttegyház között fekvő Feketehalom nevű terület egy részét saját birtokához csatolta. E területrészt ezért visszaiktatták Ceglédhez...." (3)
Térkép, jelölésekkel, a jóval későbbi, 2. katonai felmérés térképe alapján (1819-1869) - melyen a ceglédi Feketehalmot és Töröttegyház helyét is bejelöltem, Nyársapát pusztája Cegléd és Törtel közé is be volt ékelődve akkoriban:
"....a Nyársapáthyak ennek ellenére sem adták vissza a Feketehalom nevű területet, mert 1456 januárja és 1458 decembere között további négy megyei jelentést ismerünk.
A szolgabírók jelentései a ceglédiek igazát támasztották alá.
Alig telik el egy évtized és a budai káptalan és Mátyás király oklevele bizonyítja, hogy Nyársapáthy György fegyveres jobbágyokkal megtámadta Ceglédet és a Feketehalom nevű területet erőszakosan visszafoglalta..." (3)
A Budai káptalan jelentése Cegléd-Feketehalom kapcsán:
Mátyás király bizonyságlevele Cegléd-Feketehalom területének elfoglalásáról:
"...Az 1466. január 6-án és március 24-én kiállított oklevelekben leírtakhoz hasonló eseményekről számol be az 1476. júl. 28-án kelt következő oklevél is. Dabasi András szolgabíró vizsgálatából jelenti, hogy Nyársapáthy György udvarmestere, Éliás tetétleni embereivel lekaszáltatta a Ceglédhez tartozó Tófő, Dajkaárok és Pálusrét nevű kaszálókat és azokat továbbra is használja.
Közben a ceglédiek is visszaütöttek, 1469-ben 122-en rátámadtak a Nyársapáthyakra, csordáikat elhajtották és a legelőt visszafoglalták..." (3)
"TÓFŐ
1476: Nyárasapáti György udvarmestere Éliás tetétleni embereivel lekaszáltatta az óbudai apácák Cegléd birtokához tartozó Thofew, Daykaaroka, Palusrethe nevű kaszálóit (Bártfai Szabó 1938, 1043. reg.)..."
DAJKAÁROKA (Cegléd?)
1476: Daykaaroka (Bártfai Szabó 1938, 1043. reg.).
Nyársapáti György udvarmestere Éliás tetétleni embereivel lekaszáltatta az óbudai apácák ceglédi birtokához tartozó Tófő, Dajkaároka és Pálosréte kaszálókat.
Tófő a ceglédi határ DK-i részében ma is megvan; a másik két kaszáló is ennek környékén lehetett." (2)
Térkép 1937 - Cegléd, Feketehalom alatti határrész - Nyársapát irányába Tófű (Tófő) - a határvonalon Nyúlfülehalomnál pedig Árpád-kori templomrom és temetője:
A ceglédi Feketehalom egykori helye a kép jobb alsó sarkában:
A harmadik katonai felmérés térképén:
A Feketehalomnál:
Cegléd, 1915 körül:
1959 - katonai légifotó - a Feketehalom helyén talán tanyahely:
Egy régi tanya nyomai és a Feketehalom általam feltételezett egykori helye a legelőn:
A halomnál:
Régebben mintha olvastam volna valahol, hogy a Feketehalmot részben a Nyársapátiak semmisítették meg, eltüntetvén a határhalmot, de ez nem biztos, mivel ezt a leírást utólag már nem találtam. Az említett, 1920 körül feltárt és azóta ismét elveszett templomromot inkább nem itt, hanem az Akasztó alatt, talán a közeli Új-árok mellett kellene keresni, innen a vasút és csatorna túlpartján.
A Feketehalomtól északra lévő gyümölcsös pedig szintén, egy eddig még elő nem került középkori templom romjait rejtheti.
A Feketehalomtól Nagykőrös irányába a Gerje-csatorna túloldalán lévő földeken az egyik gazda évekkel ezelőtt nyílhegyeket és érméket talált (közvetett információ).
A bejegyzésben szereplő ceglédi Feketehalom és a hozzá tartozó feketehalmi határrész több térkép alapján is a bejegyzésben szereplő helyen volt, szintén a régi Nyársapát-puszta határán, vagy annak közelében, amely halom középkori határvillongások, továbbá világháborús és egyéb történelmi események szemtanúja volt, amikor még létezett.
2024.04.05.
B.
Videó:
Egyéb:
A ceglédi Feketehalomtól 9 km-re keletre, Törtel területén, a valamikori Fehér-tó alatt Feketehalmot tüntet fel térkép - ahol egyébiránt véleményem szerint Telek-Halma volt - Telek Halma azért érdekes, mert igazából ebben a formában nincs róla információ (kieg: TelekHalma majdnem itt, de kissé feljebb volt, pontos helye azonosítás alatt):
A kéziratos térképen Törtelnél feltüntetett Feketehalom, ami esetleg téves lehet - Telek Halma lehetett a itt a régi időkben:
A leírás szerint ezen a helyen - Balla 1800-as térképén - Feketehalom szerepel, ellenben a Balla térképet ellenőriztem és ezen a helyen megítélésem szerint nem Feketehalom, hanem Telek Halma található:
További Feketehalmok Cegléd környékén:
Cegléd 1, Tápiószőlős 2, Törtel 1 (ez téves lehet), Köröstetétlen 1, Abony 2
Tápiószőlős, Félegyházi-halom (Fekete halom) - középkori templom, temető és település helye
"Szüle István 1948-ban született fiú mutatott egy 1628-as évszámú dénárt, melyet a halmon talált mázas és mázolatlan cserépedény-törmelék társaságában. Az egyik sírban, a halom oldalán, arccal fektetett csontvázat találtak....(Petróczi 1961)"
A Félegyházi-halom a 31-es út melletti szántóföldön:
Abony, Fekete halom - bronzkori kurgán
"...A Fekete-halmon emberi csontok és középkori mázolatlan cserépedénytöredékek kerültek elő. Ezt már Pesty Frigyes adatközlői is megállapították s mint régi csatákon elföldelt katonák sírjait ismerték. „A Deákhalom és Feketehalom földjében szintén csontok, szénporladványok találhatván, szintén illy összecsapási helynek gyaníthatok, a’ két halom között még némi sáncolásmaradványok is találhatók.”
(a Deákhalom az abonyi Feketehalomtól 800 méterre volt, amit 1970 körül eldózeroltak)
Az abonyi Feketehalom az M4 autóút mellett:
Cegléd, Kövespart (Zavottihalom, Bábahalom, Závorhalom)
Határjel volt és az ma is Cegléd és Törtel (Besnyő) határán - Árpád-kori templomrom és hatalmas temető volt (van) ezen a helyen, vannak akik ide feltételezik a ceglédi 1368. évi határjárásban szereplő Feketehalmot, viszont ez a halom Feketehalom néven sehol sem szerepel.
(körülötte 200-nál több temetkezést tártak fel, a sírok több rétegben voltak, itt jelenleg is vannak még további sírok a mélyebb rétegekben).
Egyéb azonosítatlan, ismeretlen halom maradványa Töröttegyháza közelében:
Cegléd, Kecskéshalom
Cegléd, Törtel felé a régi Nyársapát-puszta (ami egyébiránt Törtel-Besnyő É-i határrésze) és Abony hármas határpontja a Kecskéshalomnál (határpont) - ellenben Feketehalom néven ez a halom sem ismert.
"...A Kecskés-halomból sok embercsontot hordtak el a kubikusok..." (2)
Balla 1792. évi térképe, Nyársapát puszta egy része Cegléd és Törtel közé beékelődve, határának kontúrjai kivehetőek:
