A bejegyzés címe nem tévedés. Ugyanis nemcsak a Ceglédhez közeli Csemőnél, hanem Cegléden is volt egy Zöldhalom.
Régi térképek, feltételezések, következtetések, helyszíni tapasztalatok alapján.
A ceglédi Zöldhalmot és annak pontos helyét régi térképek alapján azonosítottam, amely halom több mint 15 km-re található Csemő Zöldhalomtól.
A ceglédi Zöldhalom története teljesen a múltba veszett, annak kapcsán csak tapogatózni lehet. Neve napjainkra már ismeretlen, bármilyen jellegű leírásokat nem találtam róla.
Cegléd Zöldhalom - 2023. tavaszán:
A ceglédi Zöldhalmot Cegléd XIX. századi térképen lehet megtalálni - a domb egykor Némedi Márton földjéhez tartozott, érdekes a halom melletti négyzet alakú, körülárkolt terület is, amelyhez út vezetett (karám, kert?):
A halom a szántóföldön emelkedik, amely egykor talán tájékozódási pont is lehetett:
A domb vélhetően mesterségesen, emberkéz által emelt halom lehet, mivel a térkép halomnak nevezi, illetve a magaslat szemmel láthatóan, távolabbról nézve is szabályosnak, gömbölyűnek tűnik - alatta egykor vízállás és mocsár volt:
A domb és környéke a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) - a halom mellett akkoriban egy kisebb tanya is állt:
A ceglédi Zöldhalom felett magasfeszültségű vezetékek húzódnak, tövébe két villanypóznát telepítettek, melyek építése nem tudni, mennyire bolygathatta meg a halom szerkezetét, de szemmel láthatóan a domb megőrizte az alakját:
Felmentem a domb tetejére, amihez félelmetesen közel vannak az elektromos vezetékek:
Részlet Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza-közén írásából:
"...A halmok különös elemei a tájnak. Fel lehetett rájuk mászni, kémlelni a távolt, szemmel lehetett tartani a jószágokat. A történelem folyamán előfordult, hogy temetkeztek halmok belsejébe, és gyakran jelölték vele területek határait.
Némelyiknél úgy tartja a néphagyomány, hogy „sapkával” hordták össze a földet. Mindenesetre nem kis teljesítmény a múlt emberétől a rengeteg földmű.
Sajnos az újkorban, a halmok megbontásakor nem bízták a véletlenre, sapka helyett inkább ásóval és munkagépekkel tüntették el azokat.
A neves halmok egyik érdekes csoportják az ún. strázsadombok, őrhalmok alkotják. Az elnevezés alapján ezek „főállásban” a határfigyelés eszközei lehettek..."
Bár a településhatár nincs messze innen, mégis inkább a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ez a domb talán őrhalom lehetett.
A ceglédi Zöldhalom napjainkra már majdnem belesimul a tájba - a dombot a villanyoszlopok tövében lehet megtalálni, amely magaslatról még most is jó rálátás nyílik a környékre:
Térképek összevetése:
Az is kérdés, vajon lehetett e valamikor bármilyen jellegű épület a domb tetején?
Tavaszi, vagy nyári időszakban - a halom tetején "foltos" a terület:
A dombon - felületes, helyszíni megtekintés során - köveket, cserepeket vagy csontokat nem lehetett tapasztalni.
Érdekes módon - emlékezetem szerint - még a halom alatti, XIX. századi tanya épületének sem maradtak semmiféle nyomai.
1965 (kat. légifotó, fentrol.hu) - a halom közeli tanyák napjainkra már nem léteznek:
Fenti megközelítésből:
A halom és környéke a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887):
Arra, hogy a ceglédi Zöldhalomnak egykor milyen szerepe lehetett, az alábbi, a kunhalmokat típusokba besoroló táblázat alapján lehet vélelmezésekbe bocsátkozni:
- Kép forrása: Tóth Csaba: A Tiszazug kunhalmainak állapotfelmérése -
Az előző táblázathoz talán még annyit fűznék hozzá, hogy a őrhalmok a középkorban és az azt követő időkben is előfordultak (mint pl. a mikebudai strázsahalmok...stb.)
A cegédi Zöldhalom kapcsán ami szerintem inkább szóba jöhet, az őrhalom, vagy a geodéziai halom, bár a halom régi térképen való konkrét elnevezése eléggé célzatosnak tűnik.
A településhatártól Zöldhalom kissé távolabb található, így határhalomnak nem gondolnám.
A temetkezési hely és kultikus halom lehetőségére kevés az esély, vesztőhalomként pedig mindenképpen kizárnám.
Zöldhalom - villanypózna társaságában:
A megkopott dombtető:
Délmagyarország, 1984. évi júniusi számából (T.L.)
VÖRÖS GABRIELLA régész, muzeológus:
"...Számunkra a táj minden négyzetmétere ígéretes lelőhely. A halmok sorsa ezért különösen fontos, mert múltunk jól látható, máig megmaradt emlékei, s egyértelműen régészeti kincseket őriznek.
Térbeli és időbeli terjeszkedésük rendkívül széles, az ország majdnem minden részén megtalálhatók és leletanyaguk az őskortól a középkorig terjed.
A feltártak közül jónéhány őskori temetkezési helynek bizonyult, a római korban az Alföld nagy részét benépesítő szarmaták egyes népcsoportjai is halmok alá temetkeztek.
Két legnagyobb halomtemetőjük a Hortobágyon, illetve a Bajához közel eső Madarason található.
Nagyon gyakori, hogy az őskori vagy a római időkből származó halmokba később népvándorláskori és középkori sírokat ástak, az idők folyamán lekopott tetejükre a középkorban templomokat építettek, körülöttük megtalálhatók a közeli falvak temetőhelye...." (1)
A ceglédi Zöldhalom környéke és annak felszíne az idők során rengeteget változhatott. Legyalulta a földművelés és a mellette található villanyoszlopok telepítése is érinthette.
Nyitott kérdések:
- Mikorra tehető a halom keletkezési ideje?
- Mi lehetett a funkciója, milyen típusba sorolható? (őrhalom, határhalom, temetkezési hely?)
- Tölthetett e be akár védelmi szerepet is a régi időkben? (szerintem igen)
- Található e valami a halom mélyén, annak belsejében? (talán, nem kizárható)
- Lehetett e bármilyen jellegű objektum, vagy épület egykor a halom tetején? (előfordulhat)
Talán lesz valaki, akinek a ceglédi Zöldhalom egyszer jobban felkelti az érdeklődését. Egy talajradaros vizsgálatot érdemesnek tartanék elvégezni a dombon, bár nem tudom, az itt található magasfeszültségű vezetékek azt mennyire befolyásolnák.
Zöldhalom kapcsán szakember tudna pontosabb következtetésekbe bocsátkozni.
(Az itt található Zöldhalommal még nincs lezárva a történet, mivel további más objektumokkal is összefüggésbe hozható, de erről máskor. A képek 2023-ban készültek.)
2024.05.17.
B.
További képek, térképek, egyéb:
Az innen több mint 15 km-re lévő, másik Zöldhalom körül település alakult (Csemő-Zöldhalom).
A ceglédi Zöldhalom közelében bár voltak tanyák, de a domb jelenleg magányosan árválkodik a szántóföld közepén, néha őzek látogatják, felszínét pedig traktorok szántják. Amíg egyszer végleg el nem tűnik.
A dombtető a magasból:
2015 - műholdkép, hozzávetőleges jelölésekkel:
2024 - műholdkép:
1965 - katonai légifotó alapján:
1965 közeli:
1963 - katonai légifotó alapján:
1963-ban a halom és környéke:
Cegléd, Zöldhalom, 2023:
Források:(1) Délmagyarország, 1984. júniusi száma, T.L. cikkéből(2) Tóth Csaba: A Tiszazug kunhalmainak állapotfelméréserégi térképek: mapire, hungaricanaKatonai légifotók: fentrol.huMűholdképek: google