2024. június 25. írta: l.balays

Rudera Sikátor

Fót-Sikátorpuszta, Rossztemplom-dűlő

"...A Sikátor nevű uradalmi dűlőn épületromok látszanak, melyeket templomromoknak tartanak..."

(Forrás: Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, Váci Járás** 1930/1931)

Úgy gondolom, sokak kedvence ez a hely, többek között nekem is.

2020-ban jártam itt először, ahol az azóta eltelt időben jelentős változások történtek. Az itt található Árpád-kori templomrom az eltelt időben új formát kapott és fiatalításon ment keresztül, de még volt szerencsém látni a fák közé bújt, kopottas, eredeti romokat.

Tavaly, vagyis 2023-ban kerestem fel ismét a templom romjait, amelynek kövei már fehéren világítottak a dűlőút mellett.

Az egyre terjeszkedő ipartelep mögötti régi pusztán napjainkban is megtalálható - az utóbbi években régészetileg feltárt és részben újjáépített - templomromot a fóti Szent Márton templom romjaként azonosították, jelenleg ez az elfogadott tudományos és szakmai álláspont.

A templomrom vakítóan világos köveivel, 2023 nyarán:

Az azóta felújított templom romjait néhány évvel ezelőtt még fák és bozótos védték, illetve takarták el a kíváncsi szemek elől:

Ha valaki meg akarta találni a romokat, a facsoport mellett strázsáló vadászlest vehette támpontul (2021):

A fák között 2020 novemberében a látogatót még ez a látvány fogadta:

Itt éppen a falevelektől szorgos és gondos kezek által kitakarítva (2020.dec.):

2023-ban, egy évvel a régészeti feltárást követően és a felújítás folyamatában földhányás övezte a köveket:

A konzervált romok a magasból (2023):

1983 - régészeti feljegyzés a templomrom kapcsán:

dr_irasne_melis_katalin_adatok_a_pesti_siksag_arpad-kori_telepulestortenetehez_1983.jpg

- Forrás: Dr. Írásné Melis Katalin - Adatok a pesti síkság Árpád-kori településtörténetéhez /1983 -

Felújítás közben (2023):

Tari Edit régésznő azok egyike, aki szintén a Szent Mártom templom maradványainak azonosította a romokat, de ő is leirja, hogy Harkány területén két falu alakult ki, Mezőszentmárton és Sikátor:

FÓT - ROSSZTEMPLOM-DŰLŐ, SIKÁTORPUSZTA
- Harkány (Hártyán), majd Sikátor
- Szent Márton
- Harkány: 1276*, 1298**, ***, Sikátor: 1363*
- 13-14. század

"...A lelőhelyet Sikátorral azonosították, azonban a falut eredetileg Harkánynak nevezték.

Harkány területén pedig két falu alakult ki: Mezőszentmárton, mely a mai Budapest XV. kerületének K-i felén kereshető és Sikátor.

„A lelőhely DK-i részén templom falmaradványai láthatók.... A rom a XVIII. századtól szerepel a térképeken. 1876-ban Arányi Lajos felmérte és elkészítette alaprajzát, valamint távlati képét az ÉK-i oldalról. "

A szentély a nyolcszög három oldalával záródik és a szentély felé enyhén szűkül az alapozás szélessége. A bejárat a déli oldalon lehetett. A szerzők szerint a hajó és a szentély egyszerre épülhetett a 13-14. század fordulóján.

Az Arányi idejében teljes falmagasságban álló templomfalat a II. világháborúban szétlőtték, és a maradványokat az 1970-es években nagyrészt elbontották. így ma már a kőtemplomnak csak a hajó és részben a szentély 50-100 cm magas falai láthatók..."

Györffy 1998. 521.: „Sz. Márton egyháza (Káposztás-)Megyer K-i szomszédja (1298)."

(Forrás: Tari Edit / Pest megye középkori templomai, 2000)

A templomrom az első katonai felmérés térképén (1782-1785)::

Arányi Lajos rajza egykori rajza a romokról (XIX.sz.) - amely előzően a később pusztává vált középkori település torony nélküli, falusi temploma lehetett:

- Kép forrása: Tari Edit / Pest megye középkori templomai, 2000 -

2020-ban még facsoport fogta közre a romokat:

2023 - felhúzott falakkal:

2020 telén mohás, zöldes színezetű köveket lehetett itt találni:

1818. évi térképen a templomrom mint "Rudera Sikátor":

Leírások szerint a régi időkben az egykori Sikátor falu egy utcából állhatott:

...A legérdekesebb Sikátor-Hartyán felosztása 1424-ből. E szerint a falu egyetlen észak-déli utcából állott.

A nyugati házsor két északi telke üres volt. Utána Baranyai Bálint, Elek Benedek, Farkas András és Geheri János telkei következtek. E mellett újabb üres telek feküdt, hogy az utca négy lakott telekkel fejeződjön be: Vajda Balázs, Cseh János, Kunchel Benedek és Lannas Miklós laktak itt.

A keleti házsor északi telke szintén üres volt, utána következett Zubor Jánosé, majd megint két üres telek. Kis Pál özvegye telke mellett lakott a bíró, Lőrinc, akinek telkét két üres követte. Ezek mellett Gál fia Pál lakott, amíg az utca három utolsó telke pusztán állott.

Ezek szerint a nyugati házsor 11 telke közül három, a keleti 12 közül viszont 8 állott pusztán..."

(Forrás: Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete** Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig)

A sikátori templomromot takaró facsoport és a környéke távlati képen - 2020:

2023 - a romokat védelmező fákat a régészeti feltárás végett kivágták és felszámolták (a kivágott fákból lehetett volna esetleg egy feszületet faragni, vagy fakerítést eszkábálni):

A "lukacsos kő" 2020-ban mohazölden - majd 2023-ban már fehéren, beépítve:

A következők alapján az én értelmezésem szerint Hartyán a Sikátor nevet kapta, Mezőszentmárton pedig Palota szomszédságában volt, vagy lehetett:

- Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940) - Gárdonyi Albert Középkori települések Pest határában -

Hartyán, mint Szentmárton - az egyik térkép-variáción:

horvath_lajos_godollo_tortenetenek_irott_forrasai_1325-1711.jpg

- Forrás: Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai (1325-1711) -

A sikátori templom romjai 2021. novemberében, akkor éppen drótkerítéssel elkerítve:

Leírás, mely szerint Hartyán falu tizede a mogyoródi bencés apátságot illette:

- Forrás: Gödöllő történetének vázlata 1711-ig -

A sikátori templom romja 2020 telén:

Ez a forrás a Szent Márton templom építésének idejét 1074 és 1150 közé teszi, illetve feltételezi:

"...Szent Márton pannónia eredetű szent tisztelete a XI. században igen divatos volt és kultusza erősen élt a XII. század első felében is.

Mezőszentmárton templomának a felépítését tehát 1074 (a mogyoródi Szent Márton apátság alapítása) és kb. 1150 közé tehetjük.

A településnek korábbi Hartyán (Harkian) neve arra enged következtetni, hogy Tétény fia Horka birtoka volt egykor, akitől a Maglód (Gyula-Zsombor) nemzetség származott le. Ez a nemzetség birtokolta Maglódot, Sződöt, Gödöt, Dunakeszit és az emített Hartyánt többek között..."

- forrás: Horváth Lajos - Gödöllő történetének írott forrásai (1325-1711) *** 1987

A sikátori templom romjait rejtő facsoport felülnézetből (2020):

A templomrom közelében lévő egykori feszület

A templomrom mellett elvezető dűlőúton a Leveles sziget irányába a rom köríves elejétől ~170-180 méterre az 1883. évi kataszteri térkép szerint - azon alig észrevehetően - vélhetően egy feszület állhatott.

Amennyiben ez az észrevétel helytálló, abban az esetben különleges lenne napjainkban oda ismét egy feszületet állítani.

Amennyiben valóban volt itt feszület, 1883-ban hozzávetőleg ezen a helyen állhatott:

A sikátorpusztai templomrom 2020-ban, a fák rejtekében:

Sikátori templomrom, vagy Szent Márton templomának romjai?

Nem szeretik, ha ezt a kérdést feszegetik, mivel rombolja a bejegyzésben szereplő templomrom presztízsét, de annak ellenére, hogy az itt lévő templom romjait Szent Márton templomának romjaként azonosítják, az ellentmondásos adatok miatt ez nem feltétlenül jelenthető ki teljes bizonyossággal.

Vannak a kételkedők - mint pl. jómagam - illetve olyanok is, akiknek meglátása, hogy a Szent Márton templom nem itt, hanem bizony másol volt...

Az eltűnt Mezőszentmárton

"..Hartyánt, másként Mezőszentmártonnak, másként Sikátornak nevezik, ez utóbbi nyilván a mai Sikátorpusztával azonos.

Valószínűleg mégis megkülönböztethető egymástól Sikátor-Hartyán és Mezőszentmárton-Hartyán, ugyanis az előbbit 1424-ben Felhartyánnak is nevezik, továbbá Palota mai területén a Csömöri-patak déli oldalán fennmaradt a Szent Mártoni hegy helynév, ami kb. a Csömöri-pataknál előkerült leletek közelébe esik. Mezőszentmárton azonban a 15. században eltűnt....

...1363-ban Nyéki Balázs fia György 115 forintért zálogba adja Loránd ispán, budai bírónak, annak Palota nevű birtoka szomszédságában fekvő Hártyán, másként Stykath (Sikátor) birtokot.

..Sikátor látszólag kis falu 23 telkével, amelyből csak 12-t laktak. Ha azonban arra gondolunk, hogy 1401-1526 között a magyarországi falvak 40,2%-a tíz háztartásnál kevesebbet (és nem teleknél, amelynél esetleg több család is él) számlált, nyugodtan mondhatjuk, hogy még pusztatelkeivel is közepes nagyságú falunak tekinthető. Jellemző különben az is, hogy iparos nem élt a faluban...

- Forrás: Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete - Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig -

A Szent Márton hegy és a Szent Mártoni földek - ismeretlen rom a katonai térképen

A Szent Márton hegyi ismeretlen rom helye és annak néhány kődarabja a Csömöri-pataktól délre a Szent Márton dűlőben, a második katonai felmérés térképe alapján az egykori Szent Márton hegyen, a mai Rákospalota és Fót közigazgatási határán, Rákospalota területén található.

Felmerül annak a lehetősége is, hogy Szent Márton temploma és annak romjai ezen a helyen voltak, nem pedig Sikátorpusztán, ahová napjainkban azonosítják.

"...Palota északkelet felől Mezőszentmártonnal érintkezett.."

Forrás: Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig)

A Szent Márton hegy és a szent Mártoni földek a második katonai felmérés térképén, amely térkép a Szent Márton hegyen egy ismeretlen romot jelöl:

2022-ben megkerestem a térképen feltüntetett Szent Márton hegyet, amely napjainkban szántóföld a Régi Fóti út mentén, a hegy (domb) tetején pedig köveket és kisebb csontdarabokat...stb. lehet találni, melyek templomromra és elszántott sírokra utalhatnak.

A Szent Márton hegy Palotától keletre, annak közigazgatási határán, a Csömöri pataktól délre 200 m-re található:

Egy kő a Szent Márton hegy dombjának tetején található kövek közül - vélhetően a katonai térképen ezen a helyen feltüntetett régi rom maradványainak egy darabja:

A Szent Márton hegy Palota szomszédságában - térkép 1810-ből:

Írásné Melis Katalin régész - 1995:

"...A 14-15. századi oklevelekben Mezőszentmárton, Sikátor, Hartyán falunevek szerepelnek, de nyilvánvaló, hogy ezek a helynevek különböző településekre vonatkoznak..."

- Forrás: Budapest régiségei 41.

A Szent Márton hegy a Szent Márton dűlőben, a Csömöri-pataktól délre a Régi Fóti út mentén (kép: Schvarcz Balázs, 2022.):

A két rom egymáshoz viszonyított helyzete - a sikátori rom a Szent Márton hegytől és régi romtól légvonalban kb. 2,3 km-re található:

Célszerű lenne a levéltárakban a releváns területre vonatkozó összes elérhető régi térképet, valamint okleveleket beszerezni és kielemezni, melyek alapján további következtetésekre lehetne jutni.

"...A határ a Fót faluból Palotára vezető út mellett kezdődik: itt van Mezőszentmárton..."

Rudera Sikátor az első katonai felmérés térképén (1782-1785):

Fót-Sikátorpuszta:

Tímár Péter:

"Ez bizony nem a Szent Márton templom romja, mert az nem itt, hanem Mezőszentmárton faluban, Rákospalotától északkeletre, a Régi Fóti út mellett, a Csömöri patak partján állt, ahol a Szentmárton hegy nevű domb őrzi emlékét, s ahol Melis Katalin 1975-ben azonosította. (Szent Martoni hegy, KF II. col. 32. sect. 50. 1861.)

1346-ban Harkánynak is nevezték, ugyanúgy, mint Sikátort, amelynek templomáról semmilyen középkori adat nincs, de ez senkit ne tévesszen meg, azzal nem volt azonos, 3 különböző településről van szó.

/Bővebben: Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára IV. 382. és V. 18. Szeged, 2019./"

A sikátorpusztai romok 2023-ban:

A sikátori templomromokat a Károlyi család birtoklási története is említi - az itt említett másik rom vélhetően a közeli Alagi-templomrom lehet:

"...Pusztává lett a hajdani Sikátor, melynek templomromjait a Károlyi család birtoklási története említi (II. köt. 72. 1), mint amelyek a puszta közepe táján a szántóföldek között szemlélhetők.

Mindkét templom alaprajzát és távlati képét 1874-, illetőleg 1876-ban Arányi Lajos vette fel s e felvételek most a Műemlékek Orsz. Bizottsága rajztárában találhatók.

Az akkori falmaradványokból ma már alig van meg valami, mert anyagukat építési célokra használták fel, amint a káposztásmegyeri templom köveiből épült a szomszédos csárda is.

Kár, hogy ezek a templomromok ily módon nyomtalanul eltűnnek, mert oklevelek hiányában ezek alapján lehetne kijelölni a hajdani települések pontos helyét..."

(Forrás. Tanulmányok Budapest múltjából 1940 - Gárdonyi Albert: Középkori települések Pest határában)

A sikátorpusztai templomrom 2020 és 2023 években - összehasonlító képek:

"Mezőszentmárton, Hartyán, Árpád-kori helynevek, amelyeket az egész középkor folyamán használtak. A Sikátorpusztai templom körül, az 1960-as régészeti terepbejárás idején 14-17. századi cserepeket találtunk a szántóföldben.

Egy a lényeg, ebben a határrészben sűrű beépítettség mutatkozik, és ma már csak annyi biztos, hogy az okleveles adatok azért keletkeztek, mert az itteni faluk mezőgazdasági, kereskedelmi, stb. szempontok szerint értékes területek voltak."

Katonai légifotók (fentrol.hu):

1978 - a templomrom körül foltosnak tűnik a terület:

Tónak tűnő vízterület a templomrom közelében - régi leírások Sikátoron halastavat, len és kenderáztatót is említenek valahol:

1978-ban járművek(?) a sikátori templomrom melletti dűlőnél - a templomrom mellett régen katonai objektum lehetett, mivel a 60-as években készült légifotókon a terület egy része ki van takarva:

2021-ben megemlítik, hogy a templomrom környékén detektoros kincskeresők visszafordíthatatlan károkat okoztak.

Nem tudom, ez hogyan történhetett meg, mivel a templomrom és környezete - mint lelőhely - évtizedek óta ismert volt. Akkor hogyan vihettek volna el innen a felszínről bármit is?

A kutatások elmaradására történő mentegetőzés egyik módja arra hivatkozni, hogy detektoros kincsvadászok kifosztották a helyet.

A hely teljesen mellőzött volt, de amint a figyelem ráirányult, rögtön fontosabb lett. Már 2020-ban is egy vélhetően kiásott, mély gödör volt látható a romfalaknál.

Kincskereső kutató-gödörnek tartott mélyedés a romoknál (2020 telén):

Fennmaradt elbeszélések szerint a templomrom még részben álló falait a világháború során szétlőtték, a 70-es években tovább bontották a megmaradt romokat, majd azok egy részét elhordták.

Részemről szívesen megnéznék bármilyen jellegű innen régebben előkerült dolgot (pl. fénykép) és ha van ilyen, azt a blogon keresztül - régészeti adatgyűjtés címszó alatt - szívesen bemutatnám. A kapcsolattartási elérhetőségek adottak.

2024.06.23.

További képek, térképek, egyéb adatok:

Minél többet foglalkozik vele az ember, annál kuszábbnak tűnik.

(Az egykori Sikátorpusztán a térképek alapján ránézésre további két érdekes helyet találtam a Csömöri-patak felett, amit érdemes lenne megnézni. Ezek a két hely a mostanra beépült Sikátorpuszta-telep közelében található, az egykori Sikátorpusztai-major közelében, de ezt csak úgy megjegyeztem. Ezen kívül még a Pióczás-dűlőnél is volt egy tatárjárás-kori, ismeretlen templomrom, sőt, akár még további templomromok előkerülésével is lehet számolni a környéken. Réges-régi majorok helyén és közelében is előfordulnak templomok romjai, lásd pl. a közeli Alagi-majort. De Sikátoron is volt major, lásd a térképet....stb.stb.)

A harmadik katonai felmérés térképén bejelöltem a Sikátori-templomromot és a Szent-Márton hegyet (másik rom helye). A térképen a hegytől nyugatra egy halom féleség is észlelhető. Akit érdekel, majd utánanéz.

A Szent Márton hegyi rom helyén bármilyen jellegű feltárásról konkrét információ nem áll rendelkezésre.

Ellenben elképzelhető, hogy az alábbi említés ide vonatkozik (Csömöri-patak partja, domb):

Melis Katalin, 1983:

„..1961-ben a Fóti út 5-6. km köve közötti homokbányában több sírt feldúltak. Ettől a helytől ÉNy-ra, a Csömöri patak partján, a homokos felszínen kőtörmeléket, XIII. századi cserepeket és terrazzo padló töredékeit találták... A kutatóárokban egy templom alapfalának maradványait tárták fel, pontosan kirajzolódott egy falsarok. A domb felszíne erősen lekopott, ezért a kiszedett falak irányát, a templom alaprajzát nem lehetett megállapítani. A leletmentés során 8 sírt tártak fel. Az előkerült leletek mind Árpád-koriak voltak..."

"...a Szilas-patak E-i oldalán, a régi Fóti út melletti falmaradványokat és sírokat, ahol egy kisebb leletmentésre is sor kerülhetett. 8 melléklet nélküli, keletelt csontváz közelében előkerültek a csaknem teljes mértékben elpusztult templom részletei is. A pusztulás olyan mértékű volt, hogy sem a templom, sem a kerítőfal alaprajzát nem rekonstruálhatták..."

** Forrás: Tari Edit - Pest megye középkori templomai

Meg kell tudni, hol volt erre akkoriban a homokbánya és az támpontot adhat a hely beazonosításához.

"...Az elvégzett terepbejárás során a Csömöri-pataktól D-re, a Fóti úti dűlőben sikerült beazonosítani a korábban már ismertté vált középkori templomot illetve templom körüli temetőt..."

Forrás: Éder Katalin – Reményi László, Régészeti Kutatások Magyarországon, 2013

A Szent Márton hegy - ami egy elkopott domb - Palota (Rákospalota) és az egykori Sikátorpuszta határán, a Csömöri-patak alatt, ahol a második katonai felmérés térképe egy romot tüntet fel - a dűlőút a Régi Fóti út (kép: 2022):

Második katonai felmérés térképe - a romot nyíllal jelöltem, amely mellett akkoriban egy út is elhaladt, valamint innen dél-keletre Szt.-Mártoni földeket tüntet fel a térkép, ami szintén elég beszédesnek tűnik:

Mezőszentmárton mint Palota szomszédja:

Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, 1931:

"...Már az 1243-ik évből való oklevél Palathának nevezi Palotát, 1244-ben Palajtá-nak írják, 1265-ben pedig Palachtá-nak.

A XIV. században Palota, Párdipalota néven ismeretes; Rektelök, Hartyán (vagy másnéven Mezőszentmárton) és Szentmihály falvak voltak a szomszédai...."

Véleményem szerint a Szent Márton hegyen - ha régebben volt is - ismételt régészeti kutatás, vagy feltárás lenne javallott, mivel nem teljesen egyértelműek az elérhető régészeti adatforrások. De mivel semmilyen érdek nem fűződik hozzá, beavatkozás itt ugyan nem várható, legfeljebb ha építeni fognak ide valamit.

Szerintem ezt a helyet (Szent Márton hegy) még önkéntesek bevonásával, kevés költséggel is fel lehetne tárni, mindössze egy elhivatott szakember és egy kis csapat kellene hozzá, könnyűek a terepviszonyok, pl. kezdetnek egy talajradart nyugodtan végig lehetne rajta tolni.

A régi időkben hasonló feltárásokhoz némelykor pl. a honvédség kiskatonáit vonták be segítségül. De természetesen ez csak egy amatőr elképzelés, a kivitelezés ennél sokkal bonyolultabb lehet.

Szintén érdekes említés a középkori Hartyán falu kapcsán:

bencze_zoltan_beszamolo_a_rakospalota-ujmajor_teruleten_1995-1997_kozott_folytatott_regeszeti_feltarasok_kozepkori_eredmenyeirol.jpg

- Forrás: Bencze Zoltán Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről -

Az egykori Sikátorpusztán lévő, ma is látható, nemrégiben feltárt és felújított templomrom a google térképen, mint Fóti Szent Márton Romtemplom:

Egyébként az is elképzelhető, hogy Szent Márton temploma valóban ezen a helyen volt, de ahányféle adat, annyiféle értelmezés.

Írásné Melis Katalin:

"...Az É-pesti határ Árpád-kori falvainak azonosítása elég bonyolult kérdés annak, ellenére, hogy több, erre a környékre azonosítható helynév és régészeti lelet is ismert.

Ezeket azonban nem lehet egyértelműen párosítani..."

Forrás: Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század

A Sikátori-templomromot eltakaró facsoport 2021-ben:

Az egykori Sikátoron halastó, kender és lenáztatók is voltak:

"...A Lorándok másik birtoka Mezőszentmárton, másként Hartyán vagy Sikátor, a mai Sikátor Hartyán, puszta őse, templomának romjai ugyanis ott állnak.

Alag, Fót, Nyír-Palota és Versend határolták 1364-ben, míg egy 1424. évi birtokmegosztó levélből értesülünk a falu külső képéről.

Egyetlen észak-déli utcából áll, keleti házsorán négy lakott és nyolc lakatlan, míg a nyugatiban nyolc lakott és három lakatlan telket írtak össze. A faluban tehát 47,8 százalék a pusztatelkek aránya, iparos nem élt benne. A század végén a Pecsétes család és a szintén említett Bekény Dénes a birtokosai.

A birtokosoknak Sikátoron halastava, illetőleg kender- és lenáztatói voltak..."

A romok mohás kövei (2020):

2023:

Hartyán a királyi regősök földjével (Regtelek) volt határos:

"...I. Lajos király 1347 február 2-án kelt okleveléből (Századok, 1881. évf. 557. 1.) tudjuk, hogy Palota és Szentmihály között terült el a királyi regősök (combibatorum regalium vulgariter regus dictorum) Regteluk, másnéven Regwelgh nevű földje, melynek határaiul Palotán és Szentmihályon kívül Pardy és Hartyán, másnéven Mezőszentmárton vannak megjelölve.

Pardyról a budai káptalan 1335 március hó 17-én kelt oklevele alapján (MODL 2884) megállapítható, hogy Szentmihályon kívül Wrseggel és Hartyánnal volt határos..."