Ősi, magányos halom jelzi Kocsér, Jászkarajenő és Tiszakécske hármas határpontját, amely domb határjel még ma is.
A halom neve: Sárhalom.
Sárhalom jelölése az első katonai felmérés térképén (1782-1785):
2022. októberének egyik kora estéjén - hirtelen ötlettől vezérelve - párás időben jártam a halomnál és mivel gyorsan sötétedett, így a képek is kopottak, szürkék lettek.
Úton a halomhoz - Sárhalom a távolban, a híd túloldalán:
A halom közelében - a római időkben - kisebb jazig szarmata falu is volt:
- Pest Megyei Hírlap, 1977 - részlet Dr. Balanyi Béla írásából -
A halom és a mellette elhaladó egyik dűlőút:
Sárhalom Kocsér és Új Kécske (ma Tiszakécske) határpontján - tkp. 1880:
Sárhalom dombja - 2022. október végén:
A domb melletti tanya földjén (valamint a csatorna túlpartján) 1986-ban, majd azt követően sokszámú szarmata csontfaragvány került elő - az első faragványok előkerülésének helyét a megtaláló egy leszúrt ágdarabbal jelölte meg.
"...1986. október 6-án Tóth Ernő jászkarajenői (akkor Néphadsereg u. 88.) lakos három, csontból faragott, szokatlan tárgyat (a 179. kétalakos faragványt, a 190. és 191. fejeket) hozott és ajándékozott a Kossuth Múzeumnak.
A tárgyakat és még 30-nál több további csontfaragványt a Sárhalom közelében, szántott felszínen, kb. 1 m átmérőjű területen találták István öccsével együtt október 4-én.
Kocsis Gyula múzeumigazgató és Tóth Ernő megállapodtak a régészek másnapi kiszállásában...."
- Forrás: Dinnyés István - A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok
Sárhalom és a Nagy Kara tó (Csizmás tó) a második katonai felmérés térképén (a tó napjainkra nincsen már):
A halom és környéke távlati képen:
De visszatérve az előzőekhez, 1986:
Miután a közeli tanya lakója Tóth Ernő jelentkezett a megtalált faragványokkal, Balanyi Béla és Tari Edit régészek (már másnap!) október 07-én kiszálltak a helyszínre, akiknek Tóth Ernő megmutatta az előkerülési helyet, amit előzően leszúrt ágdarabbal jelölt meg.
A régészek még ezen a napon közel 100 db. további csontfaragványt találtak a terület felszínén, valamint a talajt éppen csak megmozgatva.
A következőkben csatlakoztak a kutatáshoz Borsos Hedvig és Kogler Attila restaurátorok, majd a további napokban (október 14-én) ceglédi múzeumi munkatársak, valamint a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium diákjainak bevonásával és segítségével folytatták a keresést.
A Sárhalom környékén talált csontfaragványok szarvasmarha-csontból készültek, melyekből több mint 300 darab került elő. Közülük csak 8 db készült lócsontból.
Néhány, az előkerült csontfaragványok közül - az alakok egy részének szája lefelé görbül és szomorúságot sugároznak:
- képek forrása: Dinnyés István - A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok -
Akadnak köztük egyenesszájúak is:
Kerek, díszes, faragott, bekarcolt koronglapok:
A faragványok között találhatóak továbbá díszes négyzet és kör alakú lapok, emberi végtagok (kézfejek, lábfejek), ...stb.
Az is kérdés, milyen célból készülhettek, felmerülhetnek mint ókori társasjáték elemei, de akár még áldozati ajándéknak, vagy gyógyító céllal is készülhettek.
A csontfaragványok készítésének idejét régészeti becslés az V. század körülire feltételezi, pontos rendeltetésüket pedig továbbra is homály fedi.
A Csukás-ér hídja a halomnál - háttérben Sárhalom:
2022. október végén nem sok víz volt a csatornában - a fotó a hídról készült:
Sárhalom a kataszteri térképen:
A halom és környéke katonai légifotókon - 1961:
Az 1961-ben készült katonai légifotón látható tanyák mostanra már nincsenek, ellenben a Tóth tanya - a megtalálók tanyája - még ma is áll - műholdkép:
Sárhalom, dűlőutak keresztezésében:
Régészeti jegyzet 1987-ből:
Jászkarajenő - Sárhalom (Pest m.) (VI).
1987 júliusában folytattuk a csontfaragványok környékének vizsgálatát. Az 1986. októberi szelvényünk körül, kb. 135 nm-es területen átrostáltuk a szántott talajréteget. 60 faragványt és faragványtöredéket sikerült összegyűjteni, így - restaurálás után - a csontvázfaragványok száma: 340 db. Telepobjektumok feltárására nem került sor. Jelentős mennyiségű kerámia mellett üveg és karneol gyöngyök, alá hajlított lábú fibulák, üveg pohártöredékek tartoznak a későszarmata telepanyaghoz. // Dinnyés István
Forrás: Régészeti füzetek, MNM, 1988
Sárhalom, tetején térképészeti ponttal:
Elsősorban (a talán középkori, vagy annál is régebbi) Sárhalmot mentem megnézni, a továbbiakról, mely szerint a halom mellett az első századokban szarmata falu is volt, valamint a közelből előkerült rejtélyes csontfaragványokról csak később olvastam.
Mivel utólag is átlátom a helyet, ezért így sokkal érdekesebb a terület.
Egykor a halom közelében lévő - a második katonai felmérés térképén jelölt - Nagy kara-tónak is csak a helye van már.
A "közelben" található a régi pusztán többek között a Mihályi-kereszt, továbbá a történelmi halmok közül a Hegyes-határhalom maradványa, valamint az elgyalult Koplaló-halom helye, továbbá a napjainkra szintén megsemmisült Pálffy-halom hűlt helye, amely helyek mindegyikét felkerestem már.
Koplaló halom: "...a labanczok Idejében azok közül elfogottak éhséggel, kinoztatásokról neveztetik..."
Pálffy halom: "..Ezen a pusztán nevezetes a Pálfihalmának nevezett dombocska, amely körül más, kisebb halmok láthatóak annak jeléül, hogy egykor itt az ellenséggel ütközet volt és a megölteknek holttetemeiből emelték ezen halmokat..."
Hegyes határhalom: ex lege, védett kunhalom, határjel Kocsér és Jászkarajenő határán
Sárhalom: határjel - (halomsír?) - talán középkor, vagy régebbi - Kocsér, Jászkarajenő és Tiszakécske hármas határán, Pest és Bács-Kiskun vármegyék határán
Mihályi kereszt: A pusztai feszületet Mihályi István és felesége, Lóczi Franciska állíttatta 1932-ben (az utóbbi években felújítva).
(blog: A Pálffy-halomnál egyébiránt szintén szarmata település is volt, hasonlóan, mint Sárhalom mellett...stb.)
De Sárhalom dombja - ősidőktől napjainkig - mint határjel, még mindig áll.
240702.
B.
További képek, videó (2022)
