2024. augusztus 02. írta: l.balays

Trinagoria

1736 - Törtel és Nyársapát határán

"...A mocsárnál egy halom van, amit röviden Trinagoriának hívnak, mely határa Nyársapátnak és Törtelnek...."

1736 - részletek Nyársapát puszta határának megvizsgálásáról (1)

A bejegyzés kísérletet tesz a napjainkra már szinte teljesen ismeretlen törteli Trinagoria halma helyének és Jó Máté Kútjának hozzávetőleges megállapítására, melyek pontosabb azonosításához további elemzések, és területbejárások szükségesek, amelyhez a bejegyzésben szereplő adatok alapot képezhetnek.

Trinagoria - jelentésére nem találtam adatokat.

1736 - regeszták - Trinagoria

XVIII. századi, ismeretlen évjáratú térképen - Tinagoria

1766. évi Balla térképen - Tinegoria

További tartalom: Gáthalom, valamint egy felmerült török kori, mindmáig ismeretlen mecset maradványai

Pontosítandó, feltételezett verzió:

A régi térképek elemzése alapján az egykori Büdös-tó hozzávetőleges helye a blog szerint ezen a területen lehetett, ami napjainkban már legelő, melyet egy csatorna (Büdös-ér) vág hosszanti irányban keresztül - a távolban Törtel község, templomával:

A Trinagoria (a térképen Tinagoria), a Gáthalom, Jó Máték Kútja és a Büdös Too Törtel egy XVIII. századi kéziratos térképén (az olvashatóság szempontjából fordított nézet, itt Törtel balra, Cegléd jobbra):

1736-ban bejárták Nyársapát határát, melynek során a Trinagoria halma mellett a Büdös-tó és Jó Máté kútja is fontos támpontként szolgáltak a határ szempontjából.

A környéken a régi időkben Nyársapátnál és Ceglédnél mindenféle határvillongások voltak, ezért a határok időről-időre változtak.

A Büdös-tó medre mostanra már régen, peremén és medrében földút fut végig:

Trinagoria dombja egy időben Törtel és Nyársapát határát jelölte.

Jó Máté Kútja a Büdös-tótól délre lévő mocsár alatt volt, az elmondottak alapján a mocsár alatt mintegy ~50 lépésnyire (blog: a Büdös tó alatti terület egykor mocsaras volt, a kútnak a Büdös-tótól délre lévő mocsár alatt kellett lennie, a tótól Nagykőrös irányába):

"...Egy bizonyos kúthoz értünk, amit Jó Mátyás és Mihály készített egykor Nyársapát pusztán.

Abban az irányban - mintegy 50 lépésnyire - elértünk egy bizonyos mocsárhoz, amit közönségesen Büdös-tó (büdes tó) néven ismernek.

A mocsárnál egy halom van, amit röviden Trinagoriának hívnak, mely határa Nyársapátnak és Törtelnek...." (1)

1766. évi Balla térképen a Trinagoria (térképen Tinegoria) és Jó Máté Kuthja - amely kutat a térkép a Büdös-tótól és Trinagoriától jóval távolabb mutatja:

Jó Máté Kútját a tanúk 1736-ban a törteli határba tudták, viszont az előző, 1766. évi térkép a kutat Nyársapát területén jelöli (a határvonaltól kb. ~50 lépésnyire).

1736 - Fekete András kb. 65 éves kőrösi (Nagykőrösi) lakos vallja:

"...Azt a kutat, melyet néhai Jó Mátyás erővel ásatott, a törteli határban tudja a tanú.

Mihelyt Fekete Jakab észre vette, hogy a nyársapáti határban ásatta volna, azonnal egy darab marháját megölette és két negyedfű csikó lovát hatalmasságért kifogatta - melyen a tanú eleget nyargalódzott -, miért mert olyan hatalmasságot végbe vinni.

Arról a határról tudja, hogy törteli és nyársapáti között valóságos határ, amely a Büdös-tónál a Trinagoria mellett kb. 50 lépésnyire van..." (1)

Az előző, 1766. évi térkép a kutat valahová a nyársapáti gát alá és az út mellé teszi.

Távlati képen az a terület, ahol valahol a kút lehetett - az út mellett a kép jobb felében egy fás sziget - szerencsés esetben ott volt a régi kút (halvány feltételezés) - a kép a térképtől más szögből készült:

1736 - Deák István 61 éves kőrösi lakos vallomása:

"...Azt a kutat, melyet néhai Jó Mátyás erővel ásatott, a törteli határban tudja a tanú.

Fekete Andrástól hallotta, hogy amidőn Jó Mátyás hatalmasul ásatta a kutat nyársapáti földben, nem gondolván az ellenzéssel, hogy Fekete Andrásnak az atyja, Fekete Jakab egy meddő tehenét hatalmasságért levágatta és két negyedfű csikó lovát a méneséből kifogatta, el is vitette, azokat pedig oda is vesztette.

Pántos János nevü nyársapáti lakostól hallotta, hogy a Büdös-tón (Bödös Tó) alul 50 lépésre való határ Törtel és Nyársapát között valóságos határ.

A többi között maga a fátens a Büdös-tón alul való széket mint törteli földet szántogatta, akkor a tanútól az említett nyársapáti lakos e szókkal tudakozta:

No sógor, hova való földet szántasz?

Törteli úgymond.

Mire Pántos János: Jóllehet úgymond, még eddig törteli földet szántottál, de ennél a dombocskánál, amit Trinagoriának neveznek, tovább ne jöjj, mert ezután nyársapáti föld...." (1)

Jó Máté Kútját és a Trinagoriát a katonai térképeken már nem lehet megtalálni - második katonai felmérés térképe - a kép közepén feltüntetett víz a Büdös-tó (az út a Kőrösi út):

1736 - Szabó István, kb. 62 éves kőrösi lakos vallja:

"...A sokszor említett, Jó Mátyás által ásott kutat Fekete Jakab szájából hallotta.

Hogy Jó Mátyás ellenezte volna és két csikó lovát méneséből kifogattatta, egy meddő tehenét pedig levágatta, melyek oda is vesztek, hogy el nem akart állani azon kúttól.

A Büdös-tón alul, a Trinagoria mellett való határ körül a tanú 30 esztendeig is szántott, és azon határon alul, aminémü földeket szántott, ezekből mindenkor törteli földesuraknak adta ki a dézsmát.

Felül pedig a Büdös-tó két oldalán, amidőn szántott, onnét Fekete Jakabnak mint nyársapáti jobbágyának adta ki a dézsmát.

Amidőn említett Fekete Jakab hozzája jött, megszólította a tanút a többivel együtt:

No fiaim, hová való földnek szántjátok ezt?

Akkor a tanú felelt: Törteli földnek.

Mire említett Fekete Jakab azt mondta:

Jó fiaim, íme a Trinagoria, és a Trinagorián alul itt a határ. Eddig szabadon, úgymint törteli földet szánthatjátok, ezen felül pedig, ha szántani akarjátok, nem bánom, vannak itt jó laposkák, szántsátok Isten hírével, de a dézsmát a nyársapátiaknak tartoztok kiadni, amint az állat az ő alját, mindig úgy adták ki...." (1)

De térjünk vissza egy pillanatra Törtel XVIII. századi, ismeretlen évjáratú kéziratos térképéhez, amin van még egy Gáthalom is, amit csak ez az egyetlen térkép tüntet fel:

A Gáthalommal helyéről is csak találgatni lehet, valahol a Büdös-tó mellett, attól délre lehetett:

Tanya a kiszáradt tómeder peremén:

Jó Máté Kútjához:

Ami biztos, hogy Jó Máté Kútja az 1766. évi térképen a nyársapáti oldalon van feltüntetve.

Az 1736-ban megszólaltatott tanúk elmondása és a rendelkezésre álló adatok szerint a Trinagoria közelében és a mocsár alatt található kutat Jó Mátyás és Jó Mihály készíttette.

A kút ezt követően Jó Mátéhoz kerülhetett, mivel a kút a régi térképeken Jó Máté Kútja néven van feltüntetve.

Ellenben ez a kút az 1766. évi térképen Jó Máté Kúthja néven szerepel.

Az 1766. évi térképen a kút és a Büdös-tó között félúton húzódott a Nyársapáti-gát (tehát ha tudnánk hol húzódott a gát, akkor az alapján majdnem pontosan ki lehetne következtetni a régi kút helyét).

A XVIII. századi kéziratos térképen pedig Jó Máték Kútja (többes szám?).

A két térkép a kutat mintha más távolságban jelölné.

1736-ban Fekete András tudomása szerint a kutat Jó Mátyás erővel ásatta és a kút a törteli határban található.

Deák István tanú a kutat szintén a törteli határba tudta.

Szabó István tudomása szerint az említett kutat Jó Mátyás ásatta.

Érdemesebb esetleg a régi térképek jelöléseit figyelembe venni, talán azok pontosak, vagy pontosabbak lehetnek, mint az 1736-ban meghallgatott tanúk által elmondottak, illetve vélhetően egy és ugyanazon kútról lehet szó.

Jó Máté kútjának helyét valahová ide tippelném:

Jó Mátéhoz a következő adatot találtam - Joó Mátét Csemőnél említi:

"..Balogh Mihályné Tenei Anna vallja: mikor egy gyermeke volt, Kőrösön lakott. Aratni és lent nyűni eleget járt Csemő-homokára Joó (Jo) Mátéval és Balogh Pállal. Ők e földet körösinek mondták. Látta, hogy a vén Kerékgyártó (kerék jarto) János Csemőn fát vágott, kerékagynak valót. Az is körösinek mondta."..."

- Regeszták 1589-1660** Borosy András

Adatok egy török kori mecsetről

Bizalmas helytörténeti kutatások szerint a Kántorkertben - ezen belül ismeretlen helyen - egy török kori mecset maradványai lehetnek, vagy voltak. (Blog: valahol Trinagoria dombjának közelében)

Napjainkra ez a terület - ahová a mecsetrom feltételezhető - már beépített terület.

A Kántorkertben lévő egykori török-kori mecset maradványait első ízben a kataszteri térképen észlelhető magassági pontnál keresném, mégpedig itt:

- a Trinagoria felmerült helyének közelében, a Kőrösi út és a Katona József utca sarkán lévő egykori magassági ponton, vagy annak helyén.

(piros vonal Törtel és Nyársapát határa 1880-ban - felmerült mecset romjainak vélelmezett helye bekarikázva, ahol most egy udvar van - kérdés építkezés során találtak e itt valamit, bejelentés volt e ...stb.)

1965 - katonai légifotó a feltételezett helyről:

Vízpart feletti domb, magaslati pont. Jól mutathatott itt egy mecset ha volt, illetve ha itt volt.

A felmerült egykori mecset maradványainak vélelmezett helyének egyik lehetősége távlati képen:

De az is lehet, hogy a mecsetet összetévesztik a közeli Jászkarajenő külterületén található Harangosi temetővel, ahol szintén török mecsetről írnak - amely domb egy mindmáig feltáratlan kunhalom:

Jászkarajenő, Harangosi-dűlő:

"...Árpád-kori templom és temető volt itt .

A Kisharangosi-dűlőben van egy kunhalom szerű emelkedés.

Rajta valamikor omladozó török mecset és mellette temető volt. Régebben a mecset helyén templom állott. Ma se templom, se mecset, se temető...."

- Hídvégi

Jászkarajenő külterületén az a kunhalom, amelyen török kori mecset állhatott (ill. Árpád-kori templom, temető - kép, blog 2021.június):

De nem kizárható, hogy esetleg Törtelen is volt egy hasonló török mecset, de a törteli mecsettel kapcsolatos adatok nem ismertek.

Arra gondolnék, hogy Törtelen valamikor az adott területről valami előkerült (pl. építkezésnél), amiről csak később beszéltek.

Szerintem a Kántorkertnél a kataszteri térképen jelölt magaslati pont helye lehet a legrelevánsabb a törteli mecset helyéül.

A felmerült helyek és azok elhelyezkedésének egyik verziója - Jó Máté kútja szerintem a Gerje-értől még délebbre lehetett:

Felmerülhet kérdésként, ha valóban volt mecset és itt egy domb (halom) volt, akkor állhatott e a mecset Trinagoria dombján?

2024.08.02.

További képek, térképek, egyéb:

Az egykori Büdös-tó medrének Törtel, Kőrösi út melletti ÉK-i peremén 2024. áprilisában:

Egyes térképeken a Gerje-ér és a Büdös-ér tévesen van feltüntetve, a Büdös-ér az északi vízfolyás:

"...A katonai térképeken a Nagy-ér és Görbe-ér közti szakasz tévesen szerepel Büdös-ér néven, mert az utóbbi valójában egy északabbra haladó párhuzamos vízfolyást illet meg..."

- hídvégi

A harmadik katonai felmérés térképén a Büdös-tó általam vélt helyét feliratoztam (ezen a részen nincs téves jelölés) - a térkép az út mellett a kút egyik felmerült helyénél jelöl valamit (mit?) - a régi térképről beollózott kis képen (1766) a kút az úttól beljebb volt (50 lépés?), valamint az út és a kút között vonult a határ: