Cegléd, Szűcstelep

Régi leírások nyomán.

A ceglédi Szűcstelepen 1926-ban házépítés közben egy agyagfazékban több ezer darab XVI. századi ezüst, magyar dénárt találtak.

Cegléd, Szűcstelep, Fűtőház utca napjainkban:

Szűcstelepen egykor a szegényeknek és vasutasoknak parcelláztak fel földeket - a szűcstelepi rész a vasútállomás feletti területen található:

Újszilvás külterület, egykori Félegyházi tanya, majd későbbi Monori tanya mellett.

A cím vélhetően téves, ugyanis nem egy kápolnáról, hanem egy régi templomról van szó, amelyet viszont az 1941. évi katonai felmérés térképe kápolnának jelöl.

A templom - vagy egykor talán kápolna - a jelek szerint napjainkban magánkézbe került és az utóbbi években kisebb átalakulásokon esett át.

Többször is jártam a környéken és mindig megragadott az éles útkanyarulatban dombon álló templom - vagy kápolna - épülete, amit szándékomban volt lefényképezni, de valahogy mindig elmaradt. Végül 2023. márciusában fotóztam le először, amikor már javában folyt a felújítása. A képeket csak úgy magamnak készítettem, de most arra jutottam, ...

Az abonyi Királytanya egykori lakói - mikor a tanyában még élet volt - talán nem is gondolták, milyen régi és titokzatos emlékek mellett és helyen élnek.

Alternatív címek: A Királytanya középkori kincsei, Árpád-kori éremkincs egy abonyi tanya szőlősében, Az abonyi Hegyes-halom kincsei közül...stb, de ilyen címet egy blognak mégsem lehet adni, így maradt a viszonylag egyszerű cím, a tanya elnevezése.

Olvastam róla és érdekelt, ezért beazonosítottam majd felkerestem a helyet, amelyhez egy igazán különleges történet  kapcsolódik, a még különösebb és titokzatos előzményeivel.

A Királytanya romja és közvetlen környéke téli időszakban - távlati képből kivágott képrészleten:

Amit még tudni érdemes, hogy a tanyahely ...

Helyszín: Nógrádverőce (Verőce), Dunamező, Keresztes-domb, római őrtorony (kikötőerőd) és hídfőállás maradványai

A Verőce közelében a Duna partján található római kori romot már évek óta terveztem megnézni, de addig halogattam, míg időközben felújították. Végül 2023 telén jutottam el odáig, hogy megnézzem a romokat, amely helyet egykor "Régi hídfő" néven is jegyeztek.

A római romok az egykori Keresztes-dombnál - vagyis annak helyén - találhatóak.

...

A helynek a "Kéthalom" fantázianevet adtam, mivel az elnevezés ráillik a szóban forgó területre.

Cegléd egykor - többek között - tatárok és török portyázó csapatok által feldúlt egyik térsége, később - 1880-ban - pedig Magó Károly és Bán Pálné birtoka volt ez a föld.

A tó iszapjában egy aranygyűrű szinte biztosan található.

Ezt onnan tudom, hogy a gyűrűt magam dobtam a tóba 2005 év körül világoskék, nyitott dobozával együtt, ami egy darabig még úszott a víz tetején, majd ezt követően valószínűleg elsüllyedt. Ha jól emlékszem, abban az időben a tó még körülkerítve sem volt.

Ezen kívül a tó iszapjának alján valahol egy mobiltelefonnak is kell lennie. 

A tó valahogy vonzhatja az aranyat, mivel a közeléből már az 1900-as évek elején is aranytárgyak kerültek elő.

A tónál lévő teret egykor Mierka-kertnek is nevezték:

Régi feljegyzések, térképek és elbeszélések alapján.

A ceglédi Kosárhegyen az Árpád-kori falu a Petrényi tanya földjén volt, vagy lehetett.

A Petrényi tanya és földje napjainkban - amennyiben sikeres a beazonosítás - ezen a helyen még most is tanya áll:

Kosárhegy

Régi leírások és elbeszélések nyomán.

Vélhetően mindmáig ismeretlen sírok rejtőznek - vagy rejtőzhetnek - a Putrisaroktól délre, a csemői egykori Halásztelep területén -  amely sírok egyszer már előkerültek, de azokat vissza is temették.

Térképészeti pont Csemő-Halásztelepen, egy árokparton:

1958 - Csemőnél, az egykori Cegléd-Hantháza vasútvonal mentén ismeretlen sírok kerültek elő, hogy pontosan hol, azt a mai napig nem tudni, hacsak pontosabb leírás nincs róla valahol:

Az 1941. évi katonai felmérés térképén Mikebuda Ereklyés vasútállomás és Hosszú-homok vasúti megállóhely - a valamikori vasút a mostani betonút mellett futott végig:

A két egykori vasúti megálló közötti a távolság kb. 1500 ...

A bejegyzésben szereplő cseréppipa töredéke Cegléd külterületén került elő.

Érdekesnek találtam és érdemesnek gondoltam megemlékezni róla, mivel nem sűrűn találkozik ilyesmivel az ember egy hátizsákos kirándulás során.

A cseréppipa darabját út közben találtam egy napraforgós szélénél. Nem lehetett nem észrevenni, mivel még portól megfakultan is színesen világított a földes tarlóban, ahol mint később kiderült, régen pont egy tanya állt.

A kerámia közvetlenül a megtalálást követően:

Mivel a pipa, amihez a darab tartozott, konkrét személyhez és talán egyedüli használóhoz köthető, továbbá ennek kapcsán a megtalálási hely is informatív, ezért a pipadarabot saját szemszögemből tekintve különlegesnek ...

A bejegyzés kísérletet tesz a napjainkra már szinte teljesen ismeretlen törteli Trinagoria halma helyének és Jó Máté Kútjának hozzávetőleges megállapítására, melyek pontosabb azonosításához további elemzések, és területbejárások szükségesek, amelyhez a bejegyzésben szereplő adatok alapot képezhetnek.

Trinagoria - jelentésére nem találtam adatokat. 

...