Kéthalom
2024. szeptember 13. írta: l.balays

Kéthalom

A helynek a "Kéthalom" fantázianevet adtam, mivel az elnevezés ráillik a szóban forgó területre.

Cegléd egykor - többek között - tatárok és török portyázó csapatok által feldúlt egyik térsége, később - 1880-ban - pedig Magó Károly és Bán Pálné birtoka volt ez a föld.

1596 - második tatárdúlás:

„A tatárok Szentgyörgy napban feljövének és rablásáért az szegénység megfutamodék, az egész föld elpusztula, kit levágának, kit elvivék az szegénységbe.

Másodszor ismét aratáskor feljővén az ellenség, kit honn kaphatónak az szegénységbe, mind elrablák, hanem csak marada az három város Pest vármegyében, u. m. Kecskemét, Cegléd, Kőrös, azokat is megtiltván az török, hogy senki fel ne jöjjön.“

(1)

A szóban forgó szántó - a képen éppen lucernás - az egyik dűlőút felől:

img_20240630_130342.jpg

Ehhez a helyhez az alábbi jegyzet kapcsolódik:

gggggggggg.jpg

A fentiek és térképek alapján beazonosítottam, majd egy rögtönzött történelmi kirándulás során felkerestem az említett tanya földjét.

A helyszínen az adott földterületen valóban két halom található, de a térképek konkrétan csak az egyiket jelölik.

A régi térképek által jelölt halom neve: Varjas (Varnyashalom, Durahalom)

A Varjashalom egyező lehet a Durahalommal.

Durahalom:

"...Nevét a törökkori forrásokban előforduló Dura családról (Oppel 1931, 55. old.) kaphatta.

1683-ban Dura Mihály volt Cegléd egyik bírója (u.ott, 80. old.)...."

- forrás: Hídvégi Lajos

Térkép részlet 1880-ból - a Varjas domb (halom) Magó Károly birtokán:

varjas_birtoktkp.jpg

Varjas dombja számomra kétséget kizáróan ezen a helyen volt, ahol jártam.

A két egymáshoz közeli halom közül Varjas lehetett a relevánsabb, mivel régi térképek azt jelölik, illetve meg is nevezik.

Sajátos véleményem, hogy ez lehetett a kisebbik halom, ami feltehetően már megsemmisült, továbbá az itt lévő maradék dombot mintha megbontották volna (homokbányászás, vagy egyéb).

Vélhetően itt egy halomsírt bonthattak fel régen a tanyasiak.

De az is lehetséges, hogy a domb tetején volt egy kisebb halom, ami eltűnt az idők során, talán abból kerülhettek elő 1910 körül a kardos sírok.

Illetve ezen a halmon lehetett esetleg egy feltárási kísérlet 1990 tájékán, de ehhez nem találtam pontosabb adatokat.

A Varjas domb felülete napjainkban - a kép nem igazán adja vissza amit a helyszínen lehet érzékelni:

img_20240630_131111.jpg

A Durahalomhoz (Varjashalom):

"...A rendszabályhoz csatolt névsor, mely szerint 1666. július 6-án megállapították a vármegye hadnagyságai alá tartozó városokat és falvakat:

...Ceglédi (Czegled) hadnagy Dura Mihály.."

Látogatás Varjas dombjának általam pontosnak vélt helyén - felülnézeti képen:

dji_0969_2.JPG

A Névtelen halom

A másik halom a Varjas dombtól kb. 220 méter távolságra található.

1930 körül már ez a terület is Magó birtok volt, tehát elmondható, hogy mindkét halom az egykori Magótanya földjén található, ahogy az a leírásban is szerepelt.

Mindkét halom minden bizonnyal mesterséges, emberkéz által emelt és létrehozott halom lehetett.

A Névtelen halom látványosabb, a térből jól érzékelhetően kiemelkedik és szabályosnak tűnik.

Ennek a halomnak neve nincsen, ha volt is, eltűnt a múlt idejének süllyesztőjében.

img_20240630_133444bc.jpg

Ezen a képen jobban kivehető:

img_20240630_142250.jpg

A halom közepén vékony növénysáv fut keresztül:

dji_0832_1.JPG

Hasonló szögből egy másik képen:

dji_0984_1.JPG

Kielemeztem a térképeket - 1880. évi térkép másik részletén a Varjas domb mint Varnyas érdekes térkép jelöléssel - a másik Névtelen halom pedig ott lehet, amit bekarikáztam (itt Bán Pálné birtoka ami később szintén Magó birtok):

kethalomtk_1.jpg

További térkép részleten (1881) a két halom egymáshoz viszonyított helyzete- jobb oldalon egykor tó volt, ami ugye informatív a terület vonatkozásában - másik oldaláról pedig részben vízjárás övezte, vagy védte is a helyet:

kata_varj.jpg

A két halom távlati képen hozzávetőleges jelölésekkel:

dji_0743_2.JPG

A Névtelen halomnál a földben lévő darázskő darabok közül (épületmaradvány?):

dkdb.jpg

Régebbi katonai felvételek a területről:

1965 - a Varjas domb környékén bontásnak tűnő nyomok, a Névtelen halom pedig egy sötét, kör alakú folt a képen (fentrol.hu) - illetve a képen látható tanyák közül egyik sincsen már:

nthvh.jpg

1992 (fentrol.hu) - a két halom helyét nyíllal jelöltem - az alsó a Varjas, a felső a Névtelen halom:

1992_v.jpg

A Névtelen halom melletti "gyűrött" terület - az egyik gyűrődés régi vízjárás medrének nyoma:

img_20240619_171720.jpg

A felszínen csonttöredékek egyik halomnál sem voltak fellelhetőek. 

Talán egy középkorinak mondható cserépdarab egyik és másik oldala:

cser_12.jpg

Kép a területről, jelölések nélkül - aki ismeri a helyet, mindkét halom helyét megtalálja a képen:

dji_0712_1.JPG

Kérdések:

Vajon melyik halomból kerülhettek elő a kardos sírok 1910 körül? 

Kiket és mikor temethettek a halomba?

Arról nem is beszélve, hogy mi lett az előkerült sírokkal és fegyverekkel.

Ami biztosnak tűnik, csak az egyik halomról tudható, hogy abból előkerült valami.

Ahhoz hogy megtudható legyen, rejtenek e még valamit a halmok, mindkét domb maradványát szükséges lenne vizsgálatoknak alávetni (földradar...stb.).

Továbbá ide nem messze régi elbeszélések török kori csatát emlegetnek (innen kb. 3-4 kmre), ami esetleg kapcsolatba hozható lehet az itt előkerült kardos sírokkal, de ha volt is összefüggés, sosem fog már kiderülni.

(A bejegyzés amatőr fotelrégészet, feltételezésekkel, csupán kiemelve egy szeletet a környékből.)

2024.09.13.

B.

Videó:

További képek, egyéb:

Műholdképek a területről:

A Varjas domb (nyíllal jelölve), mellette kirajzolódások vonalai:

2015_nmhkv.jpg

A két halom műholdképen - a Névtelen halom egy sötét kör alakzat, mellette jobbra mintha egy kis négyzet alakzat lenne kivehető:

2016_mhk.jpg

Képen szemléltetve - de az is lehet, tévedés:

dji_0924_2.JPG

A Névtelen halom:

dji_0980.JPG

img_20240630_130345.jpg

img_20240630_133555.jpg

Szerencsepatkó:

img_20240630_142032.jpg

Források:
katonai légifotók: fentrol.hu
régi térképek: hungaricana, mapire
(1) - S.Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Hídvégi L. Pusztabokrok

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr3518489015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása