Kosárhegy (Árpád-kori faluhely)
2024. augusztus 28. írta: l.balays

Kosárhegy (Árpád-kori faluhely)

Régi feljegyzések, térképek és elbeszélések alapján.

A ceglédi Kosárhegyen az Árpád-kori falu a Petrényi tanya földjén volt, vagy lehetett.

A Petrényi tanya és földje napjainkban - amennyiben sikeres a beazonosítás - ezen a helyen még most is tanya áll:

img_20240814_191935.jpg

Kosárhegy

"A Kosár-hegy a XVIII. században nagy kiterjedésű volt, abból égették az uradalmi téglát.

Két évszázad kitermelése következtében eltűnt a halom, sőt keletkezett a helyén.

1846-ban a pusztát a vasút ketté vágta, ma már csak a vasúton túli részt mondjuk Kosár-hegynek.

A Kosár-hegy föltehetően a pásztorkodással függ össze, az alföldi kerek, fonott karámokat nevezik kosárnak.

(Földes László: Kosár, karám, ól. Etnographia, 1960. 449. old.).." (1)

A Kosárhegyet Cegléd 1937. év körüli térképe már csak a vasút feletti részen jelöli:

ctkp1921k.jpg

Az elpusztult középkori faluhely:

"...Az Árpád-kori falu a Petrényi tanya földjén volt.

A tulajdonos, Petrényi Mátyás (szül. 1873-ban) így emlékezett vissza:

"A Postadűlő 20-as számú föld az enyém.

1920-ban kubikoltunk, az ól körül hordtuk a földet, sok putrit kiástunk. Talán tíz-tizenöt is volt. Deréknyire volt a putri földje, le volt mind tapasztva tenyérnyi vastagon. Mindegyikbe 70-80 centi köralakú tűzhelyet találtunk vastagon tele pernyével.

Nem találtunk semmit, csak egy kis kaszakövet.

A fenőkő jelenleg az unokájánál van, Petrényi Ferenc iparitanuló iskolaigazgató-helyettesnél.

Nemcsak az ól mellett, hanem a tanya körül is találtunk putrikat, leginkább mélyebben voltak azok..." (1)

A szomszédos Bakos tanya földje pedig - az elmondás alapján - az 1920-as években embercsontokkal volt tele:

"...Abban az időben a szomszéd Bakos József - a tanyája mán nincs meg - a tallóról földet akart kubikolni a tanyájába, de nem lehetett, mert a talló tele volt embercsonttal.

Ez a hely az én tanyámtól százötven méterre lehetett. Falu volt valamikor..." (1)

A Petrényi és a Bakos tanya egymás mellett Cegléd térképén (tkp: 1937 körül ) - a tanyáktól délre és nyugatra vizenyős területtel -

"..A Postadűlő 20-as számú föld az enyém..."  - a 20-as szám a Petrényi tanya mellett:

1937_bb.jpg

Homályos képrészlet egy régi képemről a - vélhetően - Petrényi tanyát a képen nyíllal jelöltem - a tanya alatt még mostanság is vizenyős a terület, a Bakos tanya pedig sehol sincsen már:

dji_0027_4.JPG

A régi Bakos tanya helyétől délre most is megáll a víz:

dji_0003_2.JPG

Feltételezés szerint az egykor itt található Árpád-kori település a tatárjárás során pusztulhatott el:

"... Cegléd-Petrényi tanya.

A Tápiószelére és Nagykátára vezető utak zött az új 4. számú úttól délre, alacsonyan fekvő vizenyős rét (érmeder?) keleti partján kiemelkedő alacsony domb D-DK-i lejtőjén Árpád-kori edénytöredékek kerültek elő.

Hídvégi Lajos ugyanerről a területről szintén Árpád-kori anyagot gyűjtött.

Hídvégi Lajos anyaga és saját terepbejárási anyagunk XII-XIII. századra keltezhető.

Ennek alapján feltehetjük, hogy az itt található település nagy valószínűség szerint a tatárjárás korában pusztult el..."

Forrás: Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)

A térképek alapján is vizenyős, mocsaras volt a terület a későbbi tanyák körül - erre a helyre a második katonai felmérés térképe szintén vizenyőt jelöl:

2_kat_petrb.jpg

1959. évi katonai légifotón a Petrényi tanya, alatta a Bakos tanya helyének nyomai:

1959_kicsi_bakos.jpg

A Petrényi tanyától délre eső terület (+Bakos tanya és földje) 2021-ben (google):

2021_kkkkfl_1.jpg

1881. évi térkép részlet - a Petrényi és Bakos tanya helyén már akkoriban is tanyák álltak - a két szomszédos tanya közti távolság pedig kb. 130 méter volt, hasonlóan, mint a régi elmondás alapján - (Bakos tanya közvetlenül a vízállás szélén)

Petrényi Mátyás (sz.1873):

"..Abban az időben a szomszéd Bakos József - a tanyája mán nincs meg - a tallóról földet akart kubikolni a tanyájába, de nem lehetett, mert a talló tele volt embercsonttal.

Ez a hely az én tanyámtól százötven méterre lehetett..." 

1881_kat_petr.jpg

1973. évi légifotón a Petrényi tanya, alatta a szomszédos Bakos tanya nyomai, talajfoltok...stb.:

1973_kicsi_bk.jpg

Az Árpád-kori falu a fennmaradt adatok alapján a Petrényi tanya földjén volt, az attól délre, kb. 150 méterre lévő egykori Bakos tanya földjéről 1920-ban kubikolás során embercsontok tömkelege került elő.

Az egykor itt álló középkori falu pusztulását a tatárjárás idejére feltételezik. 

Ennek alapján a Bakos tanya földjén vagy Árpád-kori temető, vagy pedig a tatárpusztítás áldozatainak csontjai kerülhettek elő.

Ezt pontosan nem tudni, mint ahogy azt sem, történt e ezen a területen bármikor is a fentiek vonatkozásában bármilyen jellegű intenzívebb régészeti kutatás. 

Továbbá kérdésként az is felmerül, maradt e a valamikor itt található Árpád-kori falunak tárgyi emléke vagy hírmondója - a még most is meglévő Petrényi tanya földjén - akárcsak egy lukas rézpénz formájában is?

Erre azért kíváncsi lennék.

2024.08.28.

B.

További képek, térképek, egyéb:

Petrényi Mátyás (sz.1873):

"....Mán régebben vót, hatvankét esztendeje annak, hogy a feleségem tapasztotta a tanya vértelkit. Én hordtam a sarat.

Egyszer fönn vagyok a létrán, látom, a kukoricaföldön a lángot.

A kukorica még arasznyi se vót, jól látszott. Ott tisztíttatta valami magát.

Gondoltam, ott a kincs, másztam lefele gyorsan.

Ásót fogtam, de mire odaértem, kialudt a láng. Megástam a helyit, de nem találtam semmit...” (1)

Bakos Ferenc(?) földje a Kosárhegyen (későbbi Bakos József tanya helyén - tkp: Cegléd 1880) - a bekarikázott terület a csontok és az ÁK falu feltételezett és hozzávetőleges helye:

keb.jpg

A környéken szinte már csak a Petrényi tanya földje ami úgymond érintetlen, annyi beruházás épült - szennyvíztisztító, vízmű, 4-es főút, szerviz út, napelempark...stb..stb.

A Petrényi tanya és a szóban forgó terület - viszonyítási pont a szennyvíztisztító objektuma (magaslati pont):

dji_0018_4.JPG

P - Petrényi tanya

B - Bakos tanya helye

M - térképeken magassági pont 

A Bakos tanya alatti területen régi mocsár, vagy vízállás nyoma:

gg16b.jpg

A távolban Cegléd a Petrényi tanya felől:

dji_0005_1.JPG

A Kosárhegy és környéke (tkp. Cegléd, 1881):

kosarhegy.jpg

A Petrényi tanya (ÁK faluhely, putrik, stb.) és a Bakos tanya (1920-ban a tanya földjén kubikoláskor embercsontok)(tkp. Cegléd 1937 körül):

1921_bakos.jpg

Leírások (Hídvégi):

img_20240827_223554_1.jpg

img_20240827_223522.jpg

img_20240827_223639.jpg

1959 - a Petrényi tanya és környéke - jobbra a Kernács telep, a telep alatt világháborús bombázás nyomai bombatölcsérekkel:

1959_petranyi.jpg

A Petrényi tanya és földje (2021 - google maps):

2021_lll.jpg

2023:

2023bbba.jpg

Források:
régi térképek: mapire, hungaricana
katonai légifotók: fentrol.hu
google maps
(1) Hídvégi - Pusztabokrok
Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr7918470087

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása