Dánszentmiklós középkori templomos helyeinek egyike.

A halom neve Hídvégi szerint eredetileg Tetemhalom volt, ez torzult  később Tetveshalom helynévvé.

A dombon egykor Árpád-kori templom állt, körülötte temetővel. A halom és a templomrom szerepe a későbbiekben határjel volt.

A halom napjainkban - a kép közepén, a nyárfás mellett - fényképen alig kivehető:

Hídvégi:

" Eredetileg Tetemhalom volt és torzult mai helynévvé.

Minden időkben em beri csontokat szántottak itt ki, végül is értesítették a ceglédi múz eumot, 1977- ben Benkő Zsuzsa régész folytatott a halmon ásatást. 134 Árpád-kori sírt tárt föl és megtalálta a templom alapfalait.

A templomrom, a pusztabokrok létre jöttekor határjel volt, a tetemhalmi ...

A római romokkal egybeépült középkori templomrom Zánka és Balatonakali között, a valamikori Ságpusztához tartozó régi temető mellett, a 71-es főút déli oldalán, még a régi zánkai úttörővároshoz épített vízmű területén található.

Többféle elnevezése ismert: Ságpusztai templomrom, Ságdörgicsei templomrom, Sárdörgicsei templomrom

Leginkább talán Sárdörgicsei templomromként közismert, a google térképen is így szerepel. 

A templomrom és környéke felülnézetből:

Koppány Tibor, 1993:

"Ságpusztai templomrom

A balatoni autóút déli oldalán, a zánkai úttörőváros zárt víz művének területén fekvő Árpád-kori romterület, az egykori Ságdörgicse templomának és a körülött feltárt épületek ...

Második világháborúval kapcsolatos jegyzet Albertirsához (Irsa)

Helyszín: Albertirsa, Bocskai utca és Futó utca kereszteződése

Nemrégiben Tábori Károllyal találkoztam, majd kerestük fel együtt azt a két helyet, melyekhez az emlékei kötődnek. 

Tábori Károly visszaemlékezései és elmondása alapján.

A páncélos

Akkoriban még Irsa, a mostani Bocskai utca és Futó utca kereszteződése, ahol egy hátrahagyott, kiégett, német harcjármű állt a második világháborút követően még egy ideig ( kb.   1948-49-ig ):

"1947-től kezdődően vannak ezzel kapcsolatos felidézhető, gyerekkori emlékeim.

Abban az időben Albertirsán (Irsán) a Bocskai utcában laktunk, abban a házban is születtem, 1930 körül építették a nagyszüleim ...

Visszatekintés a múltba - Siófok római kori emlékei közül.

Tartalom: az 1-es számú vasúti őrháznál 1907-ben talált római romokról, valamint a siófoki zsidótemető.

Egy régi kéziratos térkép (térrajz) alapján felkerestem és megnéztem a két helyet.

Az egykori vasúti őrháznál római romokat, kőfalmaradványokat említenek régi leírások, de felmerült az is, hogy római csatorna és zsilip lehetett ezen a helyen a Balaton lecsapolására,  amelyen a római vizimérnökök a Balaton vizét a Duna felé levezették.

(További feltételezés szerint itt egy a XVII.században épült Törökvár állhatott (Sági Károly feltételezése), valamint Cholnoky Jenő hídfőállást valószínűsít erre a helyre - további vélekedések is vannak)

...

Bénye régi temetője - második rész (Pest megye, Bénye község)

Az előző részben az öreg temető feliratos és motívumos fejfáiról, valamint kopjafáiról volt szó.

Ebben a második részben néhány olyan sírhely fog szóba kerülni, amelyek szintén a régi temetőben találhatóak.

A bejegyzés történeti tartalmának nagy részét Sztodola Mihály bényei lakos elbészélése képezi.

A Kuszenda kripta - (videó a bejegyzés végén)

A Kuszenda család kriptája.

A kripta ma romokban hever (hogy mióta és hogyan került ebbe az állapotba, azt nem tudni) - de ebben a formájában is méltósággal őrzi az ősök emlékét:

Sztodola Mihály (Bénye) elmondásából:

"A Kuszendák bényei polgári család, tehetősebb emberek voltak. Az ...

Bénye régi temetője - Fejfák és kopjafák

Úgy gondolom, hogy ez a hely kuriózum a környéken.

***Kiegészítés 2022.11.11.

A bényei egyház által részemre továbbított üzenet szerint a régi temető ős arborétumnak van nyilvánítva és ezáltal nem lehet az állagán változtatni, a nyilvánosságot a továbbiakban kerülni szeretnék.***

A bejegyés tartalma: A Pest megyei Bénye község régi temetőjében lévő fejfák és kopjafák

Olasz Attila bényei lakos vette fel velem a kapcsolatot a bényei templomromról készült bejegyzésemet követően, amelyben térkép részleteken említettem a régi temetőt. Arról viszont fogalmam sem volt, hogy a térképeken szereplő öreg temető maradványai még most megtalálhatóak, de már annyira benőtte ...

Balaton-felvidék, Káli-medence, Mindszentkálla

A mai Mindszentkálla település területén a régi időkben három falu állhatott: Mindszent, Kálla és Kisfalud. 

A Garanya-tetőn lévő középkori templom romjai feltételezések szerint a régi Kisfalud település templomának romjai lehetnek.

1548-ban   a Balaton északi vidékét végigdúló török had járat Kisfaludot is  elpusztította, de a falu később újratelepült.

" A falu feletti Garanya-hegyen álló, Árpád-kori és a  XV.  században bővített templom romja fel tételesen azonosítható Mindszentkálla egyházával, de a fa luval egyesített középkori Kisfalud temploma is lehetett. " (1)

A templomrom felülnézetből:

Kisfalud település az első katonai felmérés térképén ...

Kiegészítés (2022.11.18.):

****Ez a bejegyzés kb. 2 és fél hónapot szünetelt. Miután 2022. szeptember elején elkészült, ketten mondták, hogy vegyem le. Az egyik álláspont az volt, mely szerint gyorsan vegyem le ezt a bejegyzést. A másik oldalról egy kérés volt, hogy a bejegyzés kétségeket ébreszt és a megjelenése idején hátráltatta volna a feltárási és egyéb folyamatokat. Ezért egy időre a bejegyzés nem volt nyilvános, nem szerettem volna véletlenül sem hátrányt okozni bárkinek is.

2022. november végére terveztem az újbóli élesítését, a feltárás és a templomrom körüli további mozzanatok azóta már befejeződtek.

Senkinek nem kell aggódnia, a Magyarságkutató Intézet a templomromot már Szent Márton templomként ...

A régi abonyi Világos csárda Abony és Cegléd határánál állt a régi időkben.

A csárda a Világos-halom mellé épült, amely halom a tanulmányok szerint egy emberkéz emelte halom és feltételezhetően késő rézkori kurgán. 

A Világos csárda a 2. katonai felmérés térképén (1819-1869) - a csárda a felirat végén lévő zászlós kis épület:

Abony külterületi helyneveinél lehet találkozni a valamikori fogadó említésével, mely szerint a Világos-dűlő azért kapta a nevét, mivel ott egy XVIII. századi csárda állt valamikor:

"A Feketehalom és Világos-dűlő :  elnevezések a talaj színére utalnak. Egy másik magyarázat szerint a Világos dúlőben egy XVIII. sz.-i csárda volt, melynek a fala fehérre volt meszelve." (3)

A ...