Bénye régi temetője - Fejfák és kopjafák
Úgy gondolom, hogy ez a hely kuriózum a környéken.
***Kiegészítés 2022.11.11.
A bényei egyház által részemre továbbított üzenet szerint a régi temető ős arborétumnak van nyilvánítva és ezáltal nem lehet az állagán változtatni, a nyilvánosságot a továbbiakban kerülni szeretnék.***
A bejegyés tartalma: A Pest megyei Bénye község régi temetőjében lévő fejfák és kopjafák
Olasz Attila bényei lakos vette fel velem a kapcsolatot a bényei templomromról készült bejegyzésemet követően, amelyben térkép részleteken említettem a régi temetőt. Arról viszont fogalmam sem volt, hogy a térképeken szereplő öreg temető maradványai még most megtalálhatóak, de már annyira benőtte a növényzet, hogy szinte közlekedni sem lehet a fákkal és bozótossal borította területen.
Először Olasz Attilával együtt jártuk be - már amennyire lehetett - a vén temető egyes részeit, később néhány hét múlva ismét visszamentem újabb fényképek készítése és egy sírhely azonosítása végett
Az út menti domboldal peremén és annak lejtőjén több tucat motívumos és feliratos fejfa, valamint elvétve kopjafa is fellelhető. Ha tippelnem kellene, így utólag visszaemlékezve, a fejfák számát 30-40 körülire becsülném.
Egy fejfa - mögötte a bozótban egy másik - és a helyszínen többnyire eluralkodó környezet:
Sztodola Mihály (bényei lakos) elmondásából:
"Bénye községben rátemetkezés sosem volt, ilyenről nem tudni.
A helyi templom (1784-94) megépülését követően Mária Terézia rendelete után (1777) Bényén a temetőt a faluból a Temetőhegyre most felvezető aszfaltos út felső útkanyarulatától balra, majd onnan jobbra haladva és folytatva kezdték el kialakítani.
A XX.század elején az egyház megvette a temetői feljárat jobb oldali részét is (blog megj.: már 1881-ben is jelöl erre a részre temetőt a kataszteri térkép és vannak az 1800-as évek végéről sírkövek is).
A temető feljárat a Temető u. 8. és 9. szám között volt, a feljárat végén volt egyszerű deszkából a halottas ház. Abban az időben még otthonról temettek, a halottas házat a járványok idejére építették..."
Bénye és kezdeti régi temetőjének ábrázolása a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869):
Régebben készült képeim közül - Bénye község, a kép bal alsó sarkában a jelenlegi temető, a fák között rejtőznek a régi temető fejfái, kopjafái és régebbi sírkövei, egy lerombolt kriptával:
Sztodola Mihály:
"A bényei régi temetőben sokszor felirat nélküli, fejfákkal vagy kopjafákkal jelölték a sírokat. A fejfák vastagsága, mintája mutatta a halott nemét, társadalmi helyzetét. Amikor egy férfi megérte a krisztusi kort, már akkor kiválasztott egy sudár akácot. Azt úgy nyeste, nevelte, hogy azt majd meg lehessen faragni. Úgy 30 év után ezt a fát kivágta, árnyékban szárította, nehogy megrepedjen.
Amikor a gazda, vagy felesége meghalt, a helyi ácsnak 48 órája volt megfaragni a fát. A halott legközelebbi rokonait kérték meg rá, hogy ássák meg a sírt. A sír mélysége több mint 2 méter volt, ahová a koporsó került. Mivel a vájatot egy "ajtóval" zárták le, a koporsó és holttest évtizedekig nem sérült.
A kopjafára később felirat is került, 1930-tól már a ma ismert feliratos fejfákat faragták.
Az utolsó bényei fejfafaragó mester Cservenák János (Fő út 59.), koporsókészítő mester Szokola József (Fő út 61.) volt."
Faragott kopjafa egy sírkő mellett a vén temetőben:
Szemléltetésül néhány kép az itt található, még meglévő fejfák sokasága közül:
Több helyen láthatóak eltört, elkorhadt fejfák (jóval ritkábban kopjafák) nyomai:
Már majdnem félig betemetett sírkövek a lejtős domboldalban:
Bénye község templomának hátsó udvarán van elhelyezve néhány olyan kopjafa, amelyek valamikor ebből a temetőből lettek megmentve:
Sztodola Mihály: "Régész ismerősöm - aki már elköltözött a községből - beszélgetéseink során történő elmondása, hogy a mostani, újkori temetőrész szarmata telepre épült."
A régi temetőben lévő fejfák és a megmaradt kopjafák lassan tönkremennek. Hozzávetőleg ép kopjafával csak eggyel találkoztam. Az öreg temető csupa gaz, azt annyira benőtték a növények, hogy abban közlekedni alig lehetséges, bizonyos részei bejárhatatlanok.
Temetőt már a kataszteri térkép (1881) is jelölt erre a területre:
A jelenlegi temetőhöz vezető aszfaltos út, mellette a régi temető, amit teljesen elrejt a növényzet - az út végének bal oldalán a mostani temető:
Az út menti fák mögött ez fogadja az embert:
Bénye község és jelenlegi temetője - úgy tudható, hogy a mostani temető szarmata telepre létesült:
Három feliratos fejfa a sok közül:
És hogy többek között kiknek a sírjai vannak még a fejfákon és kopjafákon kívül az öreg, bozótos, régi temetőben, az a következő részből fog kiderülni.
Folytatása következik....
2022.09.26.
B.
Megjegyzések:
Köszönet Olasz Attilának a kalauzolásért.
Száraz időszakban a gallyak és faágak összevagdossák az embert - amit tapasztaltam - ezért nem ajánlott rövidujjú ruhában bemenni a fák közé.
Bényén helyi turizmusról nem igazán tudok. Bényén a Temetőhegy szélében lévő középkori, feltáratlan templomrommal együtt ez a régi kopjafás és fejfás temető is említésre méltó és látogatásra alkalmas hely lehetne. A régi temetőben néhány ösvényt kellene csak kialakítani ahhoz, hogy sétálni lehessen a feliratos és motívumos fejfák között. A középkori templomrom helyén (aminek az alapjai még a földben lehetnek) el lehetne helyezni egy sziklát, vagy egy fa tájékoztató táblát, egy két rönkpaddal, mivel onnan a kilátás is szép, valamint a templomrom helyétől egyébiránt dűlőút vezet a temetőhöz.
A középkori templomrom helyétől a temető irányába vezető dűlőút:
További képek:
A mostani temető felé közeledve néhol kisebb tisztások vannak, ahová ösvények vezetnek és némely fejfáknál is felfedezhetőek még eldőlt mécsesek:
Két motívumos fejfa - vélhetően családtagok fejfái - közvetlenül egymás mellett:
Többnyire mindent elural a növényzet:
Fejfa a bozótosban, vajon mennyi lehet még ami nem látszik:
Demeter János fejfája - a többi feliratot pontosan nem tudom elolvasni:
Hasonlóból több is volt:
Sorban, egymás mellett:
A mostani temető közelében:
Néhány a régi sírkövek közül (1800-as évek vége):
Galbács János és Galbács Zsuzsanna (1800-as évek vége):
Az 1800-as évek végéről:
Családtagok sírhelye egy eldőlt, kékes színű fejfa mellett:
Galambos András (1867-1915) élt 48 évet és Galambos Zsuzsánna (1894-1910) élt 16 évet:
Források:
- Sztodola Mihály, bényei lakos elbeszélése
- Olasz Attila részéről történő megkeresés alapján
- Régi térképek: mapire