Második világháborúval kapcsolatos jegyzet Albertirsához (Irsa)
Helyszín: Albertirsa, Bocskai utca és Futó utca kereszteződése
Nemrégiben Tábori Károllyal találkoztam, majd kerestük fel együtt azt a két helyet, melyekhez az emlékei kötődnek.
Tábori Károly visszaemlékezései és elmondása alapján.
A páncélos
Akkoriban még Irsa, a mostani Bocskai utca és Futó utca kereszteződése, ahol egy hátrahagyott, kiégett, német harcjármű állt a második világháborút követően még egy ideig (kb. 1948-49-ig):
"1947-től kezdődően vannak ezzel kapcsolatos felidézhető, gyerekkori emlékeim.
Abban az időben Albertirsán (Irsán) a Bocskai utcában laktunk, abban a házban is születtem, 1930 körül építették a nagyszüleim (most Bocskai u. 43.)
A házunk előtt az utca túloldalán a háború után volt egy hátramaradt kiégett német harckocsi, amiben gyerekként majdnem egész álló nap abban játszottunk, 1947-48 körül.
A páncélos csöve rövid volt, az orra gömbölyített, pajzsszerű, de forgatható. A harckocsi csöve Cegléd felé mutatott.
A páncélos tetején lévő bukónyílás felnyitható volt, a lánctalpánál egy nagy lyuk volt az oldalán, ott ki volt égve, vagy robbanva. Mi gyerekek sokszor ezen a lyukon keresztül bújtunk be a harckocsiba..."
Ezen a helyen állt egykor a kiégett német páncélos:
"Szüleim elmondása szerint az oroszok Dánszentmiklós felől jöttek és szorították vissza a németeket.
A németek Albertirsára voltak behúzódva. A házunk előtt álló német harckocsi nem találatot kapott, hanem műszaki hiba, vagy üzemi baleset miatt gyulladt ki, még robbanás is történt. A harckocsi itt gyulladt ki, nagyon hevesen égett, mert még a házunk ablakai is megolvadtak, pedig a házunk tőle az út túloldalán állt.
Amikor bejöttek az oroszok, az utcában lakott egy Misi nevű férfi, ő jóban volt az oroszokkal. Ezt a férfit a szüleim ismerték és megkérték segítsen az elolvadt ablakok miatt. Segített is és az oroszok hoztak üveget és megcsinálták az ablakot..."
Utcakép a másik irányból - a jobb oldali, fehér, sarki ház volt, amiben akkoriban Tábori Károlyék laktak és aminek az ablakai megolvadtak amikor a harcjármű kigyulladt - (T.Károly: "a ház kerítése egy Haidekket tipusú vaskerítés, a kerítést és a betonozását még anyámékkal csináltunk, valamint Kürti Ernő pesti lakatosmester készítette. A ház 1930 körül épült.):
"A háborút követő években a kertünk és az előkert is sokáig tele volt gyújtózsinórral, ami olyan volt, mint a spagetti. Amikor ezeket mi gyerekek megtaláltuk, vagy kiástuk, nagyon szerettük, mert meg tudtuk gyújtani és az sercegve égett. Ezek a gyújtózsinórok tudtommal a páncélostól kerültek oda a kertünkbe.
Kb. olyan 1948-49-ig volt ott a harckocsi, akkor jöttek és szétszedték. Lángvágóval vágták szét a páncélost, úgy tudom, kohászati felhasználásra. A munkát több napig gyerekként az ablakban könyökölve néztem, a lángvágó fényétől a szemem súlyosan megsérült és begyulladt, de később nagy nehezen meggyógyult.
Akik még mesélni tudtak volna a páncélosról, két ismerősöm, akik itt az utcában laktak, sajnos már elhunytak..."
Karcsi bácsi a visszaemlékezés helyszínén:
Bombázások a vasút és a vasútállomás közelében
"A Bocskai utca akkor, 1947 körül még sokkal lejtősebb volt, annyira, hogy az Állomás utca felől annyira lejtett, hogy szánkóval le tudtunk csúszni benne. De vizes időben mindig sáros volt az utca és ezért azt később mozdonysalakkal feltöltötték.
Szüleim mesélték, hogy a Bocskai utcától az állomás felé eső területet többször bombázták az angolok és az amerikaiak. A vasútvonalat és az állomást bombázták, de a bombák közül több is a Bocskai utca és a Vasút utca közötti kertekbe hullott.
Gyerekkoromban volt egy Erzsébet nevű játszótársam, akik velünk szemben laktak. Sokszor ő is velünk játszott a kiégett páncélosban. Ő mesélte azt is, hogy mindig a ház pincéjébe menekültek be, amikor bombázások voltak..."
A kastélyszerű ház, aminek a pincéjébe a háborúban a bombázások elől behúzódtak:
Légifotó - 1973 - a Futó utca és a Bocskai utca kereszteződése (fentrol.hu):
Az óvóhely
"Az Erzsébet tér és Kölcsey utca között annak idején nem volt beépítve, gyerekként sokszor mentem ott keresztül. Azon a helyen a háborúban egy óvóhely volt, aminek betonból volt a bejárata.
A bejárata szögletes volt és ott egy darabig le is lehetett menni, de a további lejárata az óvóhelynek már fel volt töltve, be volt tömve. Gyerekként amennyire lehetett néha bemásztam amig tartott a járat, de a feltöltéstől tovább már nem lehetett beljebb menni.
Hogy mi maradt, vagy maradt e esetleg ebből az óvóhelyből valami a föld alatt, azt nem tudom. Itt egy kisebb domb is volt. Azóta mellette már építkeztek, a területet átrendezték.
Az itt lévő épületet 1970 körül építették, ez akkor KISZ lakótelep volt, fiatal KISZ-es, munkásosztálybeli pároknak adtak benne lakást. Ahol most a ház van, ott azelőtt gyerekkoromban bogáncsos volt..."
A régi óvóhely bejárata a kép közepén a drótkerítés vonalában volt, balra pedig az épület, ami a 70-es évek elején KISZ lakótelepnek épült:
Az Ürgés
"Az Ürgésnél úgy tudom, ott német lövegek álltak. Az Ürgés tudtommal a Badics dűlő és a Szentmártoni út közötti Összekötő út és a mostani 4-es főút közötti emelkedős rész volt.
Szüleim meséltél, hogy mi is arra a környékre menekültünk a harcok elől, a szüleimmel az Ürgésnél húzódtunk meg a Bartoséknál. Apámnak az oroszok elvették a fényképezőgépét is..."
Az Ürgésnek kicsit utánaolvastam, pontosan hol is lehetett:
Hídvégi:
Ürgehegy - népi elnevezése Ürgés, Ürgehegyiszőlő - A Bátkydűlő fölött homokszőlőkkel és búzatermő fekete talajokkal.
Novák László:
"A Bátky-dűlő fölött helyezkedik el az Ürgehegy (Ürgés, Ürgehegyi szőlő), amely szőlő nevét az itt nagy számban megtalálható ürgéről kapta (ti. e határrész jó minőségű fekete talaján elsősorban kukoricát termesztettek, s a kukorica vonzottak az ürgéket, s róluk nevezték el az irsaiak a közeli szőlőt." (1)
További weboldal az Ürgésről:
Ürgés: az irsai Feketerész ceglédberceli határában fekvő lankás domboldal kötött talajában az ürgék szívesen tanyáztak. (2)
Az Ürgés, a lankás domboldal, ahol az elbeszélés szerint a háborúban a német ütegek állhattak:
Német páncélos csapatmozgás Albertirsa környékén, 1944-ben:
"..November 5-én délután az 1. és 23. német páncélos hadosztály Pilis-Albertirsa terepszakaszról erélyes ellencsapást mért Újhartyán felé..." (3)
Blog: Feltételezhetően a Bocskai utcában üzemi baleset során kigyulladt, majd hátrahagyott német páncélos is a fenti német páncélos hadosztályok egyikébe tartozhatott. A visszaemlékezés szerint talán STUG rohamlöveg lehetett.
A bejegyzésben szereplő helyszínek google térképen, hevenyészett jelölésekkel:
A bejegyzésből majdnem nem lett semmi, ugyanis utólag felmerült, hogy "inkább függesszük fel ezt az egészet, mert önmagában nem olyan érdekes ez a történet"..
De végül is nem lett felfüggesztve.
2022.10.10.
B.
Továbbiak:
A régi vásártér
"Az evangélikus temetővel szemben egy epres volt.
Volt ott egy vásártér is, az út másik oldalán, ahol nagy vásárokat tartottak.
A vásártér mögött volt egy epres, régen oda hajtotta ki a Mocsári Ferkó a disznókat etetni. A Ferkónak volt egy réz trombitája és amikor azt reggel megfújta, akkor engedték ki a malacokat és mentek az epresbe..."
Az említett vásártér az evangélikus temetővel szemben Irsán, amit már 1881-ben is jelölt a kataszteri térkép (mostani Nefelejcs u.):
Vasút utca, régi sportpálya
"A Vasút utcán - ahol most a Tesco áruáz van, azon a részen - Rákosi idejében épült meg ott első ízben a sportpálya. Előtte ott egy nagy mező volt.
Emlékeim szerint az 50-es évek elején kubikusok építették ott a pályát, fa taligával, lovas kordéval, a munkások éjjel is ott aludtak sátorban, amikor a sportpálya épült, voltak vagy 100-an. Gyerekként oda jártunk piszkálni a lovakat.
A pálya területét szürke téglával körbekerítették, akkor még tribünje is volt."
Később 1963-ban adtak át itt a Vasút utcában sportpályát. (A jelenlegi sportpálya most a Vágóhíd utcában van.)
Az albertirsai Vasút utcai sportpálya 1973-ban készült légifotón (fentrol.hu) - ezt a pályát azóta elbontották, helyén most áruház és parkoló található:
Források:
- Tábori Károly, albertirsai lakos elbeszélése
(1) Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében
(2) sulinet.hu
(3) Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története
Katonai légifotó: fentrol.hu