A régi abonyi Világos csárda Abony és Cegléd határánál állt a régi időkben.
A csárda a Világos-halom mellé épült, amely halom a tanulmányok szerint egy emberkéz emelte halom és feltételezhetően késő rézkori kurgán.
A Világos csárda a 2. katonai felmérés térképén (1819-1869) - a csárda a felirat végén lévő zászlós kis épület:
Abony külterületi helyneveinél lehet találkozni a valamikori fogadó említésével, mely szerint a Világos-dűlő azért kapta a nevét, mivel ott egy XVIII. századi csárda állt valamikor:
"A Feketehalom és Világos-dűlő: elnevezések a talaj színére utalnak. Egy másik magyarázat szerint a Világos dúlőben egy XVIII. sz.-i csárda volt, melynek a fala fehérre volt meszelve." (3)
A Világos-dűlőt Serkeszék-dűlőként lehet térképen megtalálni, a Világos-halmot régen Világoshegyként emlegették.
A Világos csárdáról azt lehet tudni, hogy valamikor 1847 előtt épült. A Világos-halom (kurgán?) pedig - ha hihetünk a tudományos megközelítésnek és valóban rézkori - valamikor több ezer éve.
A halom és a régi fogadó helye a 4-es számű főút mellett található:
A hegy megnevezés itt a Világos-halomra vonatkozhat:
".....De lehet, hogy a „Világos"-csárda volt a „Világoshegy"-en, a Világos dűlőben a ceglédi út mentén egy kőhajításnyira a ceglédi határtól.
Egyik sincs már meg, csak a nevük maradt fönn. A „Világos"-csárdát (Borsos Ferenc meg Kálmán tanyája szomszédságában) vagy negyedszázada bontották le, de a „hegyen" szántás után ma is láthatók az épület nyomai. ." Györe Pál (1)
A Világos csárdát és helyét a régi térképek egyértelműen jelölik, a csárda a térképek alapján Cegléd és Abony határán állt. A Világoshegy pedig a Világos-halomra vonatkozhat, aminek nyomai még most is kivehetőek, bár jócskán elszántottak már belőle.
A Világos-halom alig kivehető domb a főút mellett, szinte fényképezhetetlen - mellette Abony felé állt a csárda épülete:
A régi elbeszélések szerint a csárdának titkos járata volt, amelyen át betyárok menekülhettek ha baj volt:
"...Bizonyosan látogatták némely betyárok egyiket is másikat is, de hogy a „Világos"-csárda úgy volt építve titkos lejárójával, hogy a mulatozó betyárok is eltűnhettek nyomtalanul az éjszakában - az biztos. Nyomukat se találták a vármegye perzekutorai.
Lebontása előtt magam is jártam a menekülést elősegítő lejáratban, nagy pincéjében..." Györe Pál (1)
(Blog: Hasonló menekülő alagutat említenek pl. a pótharaszti csárdánál is.)
A Világos csárda látványos romépületének lebontását - a 4-es út menti hasonló csárdákkal együtt - az 1970-es évek elején a megyei tanácsi utasításra végezték, mivel „rontotta a szocialista mezőgazdaság tanyaképét" a külföldi átutazók előtt. (1)
Vajon maradhatott e a csárda régi pincéjéből valami a föld alatt?
A csárda épületének lebontását az 1970-es évek elejére teszik. A következő két katonai légifotón még látható egy épület, ami a Világos csárdával lehet azonos, mögötte valamiféle földhányás vagy gödör látszódik, ami akár az említett titkos lejáró kijárata is lehetett (vagy legrosszabb esetben egy szemétdomb):
1963:
1965:
A csárda a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887):
1841 karácsonyán a Világos csárdánál:
"1841 karácsonyán a ménes hazahajtásakor egy csikós és két bojtárja a világosi csárdában mulatott, mialatt a csikók szétszaladtak és a kocsmáros repce és búzaföldjében hatvan forint kárt tettek. A város döntése szerint a kár összegét a csikósok béréből kellett megfizetni." - (Jászladány jegyzőkönyveiből - SZML.Prot.Sen.Jászladány. 1841. Karácsony hava 4.. 1837-1843) - blog: Jászladány Abonytól ÉK-re található
A halom és a csárda helye a főút másik oldalán:
Ha besétál az ember a csárda helyéhez, akkor a földön téglák maradványai jelzik a régi épületet:
Vagy pl. egy tányérdarab:
A Világos-halommal kapcsolatban az alábbi említés található az 1900-as évekből:
"A Világos-halmon emberi csontok és középkori mázatlan cserépedény-töredékek kerültek elő." (Hídvégi)
Gondolom a szántások során kerülhettek elő a csontok.
Rézkori kurgán a halom vagy sem, szerintem még határhalom ami lehet (Cegléd és Abony határán), vagy talán régi temetkezési hely is. Templomromot merész következtetés lenne ide feltételezni, de valami mintha lett volna a halom tetején:
A Világos csárda és a Világos-halom helye Abonyhoz viszonyítva - kataszteri térkép (1881) - a piros vonal a térképen Cegléd és Abony határát jelöli:
Talán egyszer majd kiderül, rejt e valamit az emberkéz alkotta vélt rézkori, vagy középkori halom, ami mellé 1847 előtt valamikor a csárda épült, vagy maradt e még valami a csárda pincéjéből..
2022.09.04.
B.
További fényképek:
A csárdához - forrás: Catalogus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis, PRO ANNO M.D.CCC.XXII.Post Bissextilem Secundo:
Térképek:
Kataszteri térkép (1881):
Abony felvételi előrajzok (1881) - a kör alak a halom ábrázolása lehet, az oldalába épült a csárda:
Csárda épületének úttól való távolsága:
A Világos-halom és a csárda a Hídvégi térképen - más elérhető térképek a Világos halmot nem jelölik:
Források:
(1) Györe Pál: Abonyi csárdák, kocsmák, vendéglők és mai utódaik
(2) Kürti László: A jászok pusztai állattartása a Felső-Kiskunságban a 18-19. században
(3) abonyvaros.blogspot.com: kulterulet-helyneveink
Hídvégi: Pusztabokrok
Katonai térképek: mapire
Katonai légifotók: fentrol.hu
Megjegyzések:
Az abonyi Feketehalommal a blog már foglalkozott, "Kurgán a főút mentén (Fekete-halom)" címmel - link)
A blog bejegyzései között a további csárdákról lehet még olvasni, némelyikhez legenda is kötődik:
Szalmás csárda - Mikebuda
Három rózsa csárda - Ceglédbercel
Pótharaszti csárda - Pótharaszt-puszta
Elpusztult csárda (Szarvascsárda) - Újszász
Kecskés csárda - Cegléd
