Abony, nyugat.

Útközben, véletlenül vettem észre a szembetűnő halmot, nem lehetett nem észrevenni.

Miután hazaértem, megnéztem a régi térképeket, amelyek Fekete-halom néven tüntetik fel a dombot, ami régészeti leírások szerint minden bizonnyal mesterséges, emberkéz által emelt késő rézkori kurgán.

A Fekete-halom mellett közvetlenül az M4 autóút (régi 4-es főút) halad el:

Az útépítés során félő volt, hogy a halom megsemmisül, de az M4 autóút megépítésekor a ceglédi Kossuth Múzeum az út nyomvonalának egyeztetésekor a halom elkerülését javasolta, amit a tervezők elfogadtak, végül így szerencsés módon a halom megmaradt. (forrás (1)

A modern kor forgalma a feltételezett kurgán mellett:

De a hely és a környéke sokkal több annál, hogy csak egy magányos kurgánról legyen szó...

Régi elbeszélések szerint  a halomnál régi csaták során elesett katonák temetője lehetett:

"A Fekete-halmon emberi csontok és középkori mázolatlan cserépedénytöredékek kerültek elő. Ezt már Pesty Frigyes adatközlői is megállapították s mint régi csatákon elföldelt katonák sírjait ismerték." (2)

A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) a Fekete-halom ábrázolása - mellette akkor egy tanya is volt - a dombtető akkor is mérési pont volt, amit a térképen 103-as számmal jelöltek:

A halom tetején manapság is található egy kőből készült mérési pont:

Kicsit alacsonyabbról - a kőoszlopot selymes, puha fű veszi körül:

Közvetlen közelről a halom tetején lévő - roskadozó - mérési pont:

A jelenlegi kő a felirat alapján 1983-ban lett a halmon elhelyezve:

Az abonyi Fekete-halom nevéhez a szájhagyomány szerint egy legenda is kapcsolódik (forrás: Fehér Jánosné abonyi tanárnő említése nyomán - részlet a Pest megyei hírlap 1988-as egyik számából):

"Az egyik dűlő elején dombszerű emelkedés található.

A hagyomány szerint valamikor régen ott a domb alatt, a betyárok építettek maguknak több kijáratú föld alatti istállót. Ha üldözték őket, oda menekültek. Váltott lovakkal onnan iramodtak tovább. A pandúrok sosem tudták elfogni őket. Erről a halomról kapta a dűlő a Fekete halom nevet." 

Ilyesminek a helyszínen nyoma sem volt, ha egyáltalán erről a dombról van szó, bár nagyban változhatott a környék az elmúlt időben, de ez az említés szerintem inkább a közeli másik, azóta eldózerolt halomra vonatkozhatott (lásd későbbiekben.)

A halom az M4 autóút túloldaláról - a képen úgy tűnik, mintha bal oldali irányba kissé elnyúlna:

Ami többek között még ide kapcsolódik:

A halom közelében régebben (többek között) egy másik halom is volt, ami a régi térképek és leírások szerint a Deák-halom volt.

A Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1881) még szerepel a Deák-halom, a Fekete-halomtól ÉK-re, a két halom között lévő távolság 770 méter:

Régi elbeszélések szerint a két halomnál lévő terület egykori csatahely is lehetett:

"A Deákhalom és Feketehalom földjében szintén csontok, szénporladványok találhatván, szintén illy összecsapási helynek gyaníthatok, a’ két halom között még némi sáncolásmaradványok is találhatók.” (2)

A Fekete-halom és a Deák-halom közötti földterület (a térkép alapján) - a Deák-halom egykori hozzávetőleges helyét bejelöltem - mivel a Deák-halmot (amely régészeti elképzelés szerint szintén kurgán lehetett) leírások szerint 1970 körül eldózerolták:

És hogy legyen egy kis csavar is a történetben: A két halmot az idők során lehetséges, hogy összekeverték és a nevek felcserélődtek..

A halmok melletti dűlőutak nevei éppen fordítottan vannak elnevezve, a Fekete-halom mellett elhaladó dűlő Deákhalom dűlőnek, a régi Deák-halom mellett elhaladó dűlő pedig Feketehalom dűlőnek.

A halmok és a dűlőnevek térképen ábrázolva, összevetve a habsburg 1881-es kataszteri térképpel, illetve a jelenlegi térképpel - a halmokat és a dűlőutakat nyíllal összekötve jelöltem:

Az eltérést leírások is említik:

Fekete-halom, Abony:

"A korábbi térképektől eltérően ÉK-re mintegy 800 m távolságban ábrázolja, a későbbi térképek is átveszik ezt. Pest m. tképe 1977: Feketehalomdűlő." (2)

Deák-halom, Abony:

"A korábbi térképeken Fekete-halomnak nevezett halom helyén ábrázolja. Pest m. tképe 1977: Deák-halom-dűlő. Mo. földr. n.: ~ — L. még Fekete-halom (Abony)." (2)

Abony határtérképe 1843-ból, amely ezen a helyen a Fekete-halmot nem tünteti fel, ellenben a Deák-halmot igen - a térkép részletet kissé elforgattam, hogy el lehessen olvasni:

A térkép nagyobb változatban, a Deák-halom helyzetét a térképen nyíllal jelöltem:

Ami biztos, a megmaradt kurgán a köztudatban jelenleg Fekete-halom néven szerepel. De az is lehet, hogy csak a dűlőnevek lettek összecserélve.

Talán több térkép áttekintésével lehetne a halmok elnevezését pontosítani, de ahhoz további térképekhez kellene hozzáféréssel rendelkezni.

Egyes feltételezések szerint ezen a területen több kurgán is lehetett, ezekből ez az egy, ami megmaradt.

A két halmot véleményem szerint már az első katonai felmérés térképén (1782-1785) is fel lehet fedezni, ugyan ott helyezkednek el, mint a posztban szóban forgó két halom (a bal oldali a jelenlegi Fekete-halom, ami mellett a Deákhalom dűlő található):

A terület majdnem hasonló szögből, mint a térképen:

A második katonai felmérés térképén (1819-1869) a jelenlegi Fekete-halmot nyíllal jelöltem, a térképen jelölve a szóban forgó területen több (akkor még meglévő) halom is feltételezhető (egykori kurgánok?), amiket kékkel karikáztam - jóval feltűnőbben jelöli őket a térkép a jelenlegi Fekete-halomnál (bal oldali, nagyobb kék karika a Deák-halomnál):

További képek a Fekete-halomról:

Felülnézet:

Távolban az út mentén a kanyarban a Fekete-halom - az egykori Deák-halom irányából fényképezve:

Az M4 másik oldaláról:

A terület kisebb homokviharban - a halom a távolban a kép közepétől kissé balra:

1965 - katonai légifotó a területről, a halmot bekarikáztam:

A Fekete-halom:

A régi leírásban szereplő két halom közötti sáncolásmaradványok, csontok, szénporladványok minden bizonnyal a 1970-es években a másik halom eldózerolásakor, illetve a további földmunkák során megsemmisülhettek.

A halomhoz kb. 600 métert kell a szántóföldön begyalogolni. (De az is lehet, hogy van a halomig dűlőút, csak a homok betemette.)

2022.02.28.

B.

 Források:

(1) Dinnyés István: Megelőző feltárások Abony és Cegléd Térségében 2002–2006 között

(2) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok

Régi térképek: mapire.eu, mapire

Katonai légifotó: fentrol.hu