Amikor ilyen, vagy hasonló helyeken járok, mindig elképzelem, milyen élet lehetett itt akkoriban. Mint pl. jelen esetben is, hogy milyen munka és tevékenység folyt működésük idején abban a két régi téglaégetőben, amiket régi térképek jelölnek a mai Albertirsa területén, de mostanra nyomuk sem maradt.

Megkerestem és megnéztem a két régi téglaégetőt, vagyis azok valamikori helyét...

Tartalom: két régi téglaégető, az ún. Tokajka, valamint két monogramos tégla

A ÉNY-i téglaégető  (Alberti)

Leírások szerint Almásy Rozália téglaégetője volt.

Ez az égető - amiről néhány említés is megmaradt - a térképhez viszonyítva Albertirsa ÉNY-i részén, a régi Alberti területén volt az egykori Tokajka szőlős mellett, a ...

A régi Kocsér puszta (Praedium Kotsér) és Kara puszta, vagyis a mostani Kocsér és Jászkarajenő települések határán áll egy kis dombocska, amiről talán csak annyi tudható, hogy a régi időkben határhalom szerepét töltötte be. A halomtól Kocsér irányába lévő következő dűlőút elágazásában egy feszület található.

Kép a területről, amin a megmaradt határdombot és a feszületet is meg lehet találni (egyébként ez a laptopomon a háttérkép is):

A "Kocsér határ halom" (Hegyes határ)

A halom már az első katonai felmérés térképén (1782-1785) is fel van tüntetve:

2021. júniusában jártam először a különleges hangulatot árasztó kis dombnál, ahol mindig meg szoktam állni egy kicsit, ha éppen erre kirándulok és ...

Kocsér puszta, amely puszta maradt a török hódoltság után is, majd később (1702 körül) a Német Lovagrend zálogbirtoka is volt.

Ebben a bejegyzésben első ízben két helyszín, kiragadva a környék különleges helyei közül: a Koplaló halom és a Pálffy halom .

Többször is jártam erre kirándulni, nehéz volt a sok fénykép közül csak néhányat ide válogatnom.

Az egykori Kocsér puszta - Kara puszta ( Jászkarajenő ) határa felől a Pálffy halom irányába fényképezve:

A Koplaló halom

A halomról néhány említésen kívül nem sokat lehet tudni. 

Elnevezése a szájhagyomány szerint onnan ered, mely szerint a labancok idejében az elfogott foglyokat ezen a halmon éheztették, illetve kínozták.

A Koplaló halom a harmadik ...

Nem éppen egy karácsonyi téma, de sebaj.

Még 2021-ben, régi leírásokat olvasva jegyeztem fel magamnak ezt a helyet, hogy egyszer majd felkeresem. Időközben egy olvasói üzenet (" Svindlis" ) lendületet adott a dolognak és ellátogattam ehhez az egykori majorhoz.

A régi majornál egy kápolnarom is rejtőzik a fák között.

 Hídvégi leírásai közül:

" A középbirtokos Mitskyek majorja. A két háború köz ött minden este szólt a muz sika a kastélyban. Mitsky kommención tartott egy cigányz enekart és mert öt lánya volt - kettő különösen szép közöttük - szívesen látták a helyi értelmiségi fiatalembereket, nősülendő földbirtokosokat." (Veszteg János adatközlése) (1)

A dánszentmiklósi Mitsky major már a harmadik katonai ...

2022. januárjában egy hideg, napsütéses napon látogattam el az egykori Farkasd pusztára, ezen belül Felsőfarkasd és Mende határára. A kirándulás alapjául ismét régi térképek szolgáltak (de a bejegyzésbe végül az 1800-as évek végi, magyarországi filoxéravész is belekeveredett).

A második katonai felmérés térképe alapján ezen a helyen már az 1819-1869 években szőlők voltak:

Részlet a Pest Megyei Hírlap 1962. évi júniusi számából, amelyben Farkasd is említésre került  (szerző: Gecsényi Lajos):

"...A z egykori Pótharaszttól észak felé haladva, egy más után több elpusztult fa lu nyomát találhatjuk. így a Gomba- Úri- Mende- Péte ri négyszögben feküdt Tete és Farkasd , valamivel keletre pe dig Zsiger.

Okleveleink ...

Balatonszabadi, Pusztatorony - a középkori Szabadi egyháza templomának romjai.

Balatonszabaditól északra, valamint a Balatontól kb. 2,5 km távolságra lévő magas dombtetőn, szőlőtőkék között lévő, XII. századi templomhoz tartozó rommaradványok - a romok mellett közvetlenül egy víztározó található:

Részlet a Somogyi Néplap 1975. évi egyik számából (szerző: Zákonyi Ferenc):

"BALATONSZABADI hatá rában áll egy torony marad ványa.

Még ma is jól látha tóan kiemelkedik a sík határ ból. Pusztatoronynak mondja a környék népe, és az öregek még mesélik, hogy valamikor ott volt a község. De a török elpusztította a falut, azután költöztek őseik a mai helyük re.

Évtizedekkel ezelőtt, ami kor a torony környékén jár ...

Elbeszélések, emlékek, szájhagyomány, valamint részadatok alapján - a jelenlegi leírásokkal már több mint másfél éve tartoztam. Feltételezések, következtetések, blogbejegyzés formájában.

A témában - kb. másfél évvel ezelőtt - volt már egy kezdetleges blogbejegyzésem, a mostani jegyzetek az akkori bejegyzés folytatása. (mivel nem szóltak róla a híradások, akkor még nem tudtam, hogy 2017 körül már próbálkoztak a német katonai sírok feltárásával..)

Az előző bejegyzést követően - 2021. márciusában - a temető egykori gondnokával és sírásójával mentem ki a temetőbe, akikkel külön-külön bejártuk a szóban forgó területet és hosszasan beszélgettünk a régi német háborús katonai sírok vonatkozásában. 

...

Egy, Békésszentandrás kunhalmai közül.  (Nem összekeverendő a közeli Mogyorós halommal.)

Amikor elmegyek valami ismeretlen helyre és előre tudom, hogy lesz egy kis időm, akkor általában ki szoktam nézni magamnak a régi térképeken valami érdekeset. Így volt ez akkoriban is, amikor Békésszentandráson, ismerősömnél jártam.

A határszéli utcájukhoz közeli csatornaparton egy kunhalom található, amelyhez az elnevezésén kívül leírásokat, képeket nem nagyon találni.

A szóban forgó halom a csatornaparton, az árok derékszögében:

A halmot a második katonai felmérés térképe (1819-1869) még Magyaros halom néven tünteti fel:

Békésszentandrás község honlapján a település vonatkozásában felsorolt kunhalmok között az ...

Balaton-felvidék, Kővágóörs (Révfülöp mellett)

A XII. századi ecsérpusztai templomrom a török korban elpusztult Ecsér falu temploma volt. 

A romokhoz vezető dűlőút és a távolban a templom konzervált maradványai:

A romokat az első katonai felmérés térképe (1782-1785) ruderaként (Rud) ábrázolja:

Békefi Reming, 1907-ben többek között a következőket írta a romokról:

"... Az ecséri templom ma a szőllők között részben romokban hever. Alaprajza kissé hosszúkás négyszög, melynek keleti oldalát félköríves apsis zárja be. A hajót három pár, félkörívvel összekötött pillér három hajóra osztja. A torony nyugaton a középen helyezkedik el ; nyugati oldalával a templom falából nő ki ; ezzel szemben keleti ...

Dánszentmiklós középkori templomos helyeinek egyike.

A halom neve Hídvégi szerint eredetileg Tetemhalom volt, ez torzult  később Tetveshalom helynévvé.

A dombon egykor Árpád-kori templom állt, körülötte temetővel. A halom és a templomrom szerepe a későbbiekben határjel volt.

A halom napjainkban - a kép közepén, a nyárfás mellett - fényképen alig kivehető:

Hídvégi:

" Eredetileg Tetemhalom volt és torzult mai helynévvé.

Minden időkben em beri csontokat szántottak itt ki, végül is értesítették a ceglédi múz eumot, 1977- ben Benkő Zsuzsa régész folytatott a halmon ásatást. 134 Árpád-kori sírt tárt föl és megtalálta a templom alapfalait.

A templomrom, a pusztabokrok létre jöttekor határjel volt, a tetemhalmi ...