A régi Kocsér puszta (Praedium Kotsér) és Kara puszta, vagyis a mostani Kocsér és Jászkarajenő települések határán áll egy kis dombocska, amiről talán csak annyi tudható, hogy a régi időkben határhalom szerepét töltötte be. A halomtól Kocsér irányába lévő következő dűlőút elágazásában egy feszület található.

Kép a területről, amin a megmaradt határdombot és a feszületet is meg lehet találni (egyébként ez a laptopomon a háttérkép is):

A "Kocsér határ halom" (Hegyes határ)

A halom már az első katonai felmérés térképén (1782-1785) is fel van tüntetve:

2021. júniusában jártam először a különleges hangulatot árasztó kis dombnál, ahol mindig meg szoktam állni egy kicsit, ha éppen erre kirándulok és útba esik:

Galgóczy 1896: "...a történetbúvárok azt állítják, hogy keleti őseink ilyenekkel szokták tábor és tanya helyeiket jelölni, a milyenek különben a város és szomszéd községek határain többfelé is vannak és most közönségesen kunhalmoknak neveztetnek..." (1)

Ha Jászkarajenő felől megyünk a dűlőúton Kocsér irányába, akkor a halom megmaradt dombja az út jobb oldalán található:

A halom tetején egy határkő is helyet kapott:

A dombról azon kívül, hogy határhalom volt, más egyebet nem lehet tudni. Talán őrhalom szerepét is betölthette valamikor a pusztában, mivel szerintem a mostani méreténél jóval nagyobb lehetett, mint manapság. Hasonló halmok lehetnek temetkezési helyek, rejthetnek sírokat, vagy akár középkori templomromok maradványait is, de jelen esetben ilyen adat nem áll rendelkezésre.

A halom a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887) mint Hegyes határ, a térkép véleményem szerint a jelenleginél még jóval nagyobb dombot jelöl:

Hogy a halom régebben jóval nagyobb kiterjedésű lehetett, azt talán a következő kép is szemlélteti:

A dűlőút felőli megmaradt részéből még mostanában is hordják el a homokot:

Felülnézeti képen a határhalom és az útkereszteződés:

2021. júliusában:

További régi térképek (1880) a halmot Hegyes határként tüntetik fel (délre Kocsér területe)::

A térkép szerint a halomtól közvetlenül Kocsér irányába eső földterület akkoriban (1880-ban) Utasi István Jászapáti lakos, valamint Bagi Bertalan és testvéreinek birtokában voltak:

A Hegyes halom (Hegyes határ) Jászkarajenő felől fényképezve:

1961-ben a halomtól DNY-ra még egy tanya állt - a halom egykori helyét bekarikáztam:

A halomnak lakói is vannak - a bejárat talán egy rókalyuk lehet:

2021. június:

2022. október :

A kis határhalom 2021.júliusában:

A kocséri határhalom mellett az 1700-as évek második felében egy fontosabb út haladt el, átszelve a kocséri pusztát - amely út a Csizmás (Pálffy) mellett is elhaladt - az út Kocsér Pusztán keresztül a Karay Pusztán lévő Árpád kori templomrom és temető (kunhalom) melletti akkori utak csomópontjába torkollott - az első katonai felmérés térképe alapján (1782-1785):

 A "Kocsér határ halom":

A több száz éves halom megmaradt kis dombja még ma is határjel Kocsér és Jászkarajenő határán, amiről leírások nem maradtak hátra, legalábbis ilyenről nem tudok, illetve nem találtam.

- A helyhez kapcsolódó fennmaradt, vagy kevésbé ismert történeteket a blog email címére lehet megküldeni. -

(további képek a határhalomról a bejegyzés végén)

A Mihályi kereszt

A pusztában a Kocsér határhalomtól Kocsér irányába haladva, a régi Koplaló halom felé vezető dűlőút leágazásánál egy 1932-ben emelt Krisztus kereszt található, az úgynevezett Mihályi kereszt:

A feszületet Mihályi István és felesége, Lóczi Franciska állíttatta 1932-ben

A keresztet 2022. év elején Ritz Judit (egykor jászkarajenői, most Szeged melletti lakos) újíttatta fel, akinek a közelben, Kocsér pusztán volt a nagyszülei tanyája.

A Mihályi kereszt a dűlőút mellett, a távolban a Kocsér határhalom (Hegyes határhalom):

Ha nem lenne korábbi kép a feszületről, akkor nálam meg lehet találni, mivel 2021. nyarán lefényképeztem, amikor akkoriban a környéken jártam - ilyen volt:

Ilyen lett:

A Kocsér határhalom (Hegyes halom), a valamikori  Koplaló halom helye és a Mihályi kereszt a kocséri pusztában:

A feszület szintén egy távlati képen, a másik irányból:

A két egymáshoz közeli helyszín kitűnő kirándulóhely, csakis ajánlani tudom, érdemes útba ejteni őket. A környéken található további rejtélyes és különleges helyekről pedig talán majd később valamikor...

Kocsér puszta határában I. rész - itt olvasható (link): A Koplaló halom és a Pálffy halom

2023. január 16.

B.

További képek:

A közelből, ami a homokban hevert és akkor még nem tudtam, mi lehet, de lefényképeztem - agyagpipa töredék a Kocsér határhalom közeléből:

A több száz éves "Kocsér határ halom" különböző arcai - ami belőle mostanra megmaradt:

Határkő a halom tetején:

Úgy gondolom, a halom régebben jóval kiterjedtebb lehetett és elért a dűlőútig is, a halom homokját elhordhatták, a megmaradt része feltehetően mezőgazdasági munkák áldozatává válhatott:

A környék a Koplaló halom felől fotózva:

Kulcslyuk alakú rókalyuk a Kocsér határhalom oldalában::

A Mihályi kereszt a Koplaló halom felé leágazó dűlőút kereszteződésében:

A környék a harmadik katonai felmérés térképén (1869-1887):

1961 - katonai légifotó a környékről, amit feliratoztam - akkoriban a környék még tele volt tanyákkal:

 1992-re már csak néhány tanya maradt a sok közül:

És a legvégére, egy 1898-ban írt levél Kocsérről Budapestre, az akkor 15 éves Dósa Gabriellától Szőts Jolánnak (A mákfalvi Dósa nemzetség jászsági ágának fő „családi fészke" Jászapátin alakult ki, birtokaik leginkább Jászapátin, ezen kívül - ahogy az adattár több dokumentumából is kitűnik - Jászkiséren, Hevesiványon és Kocsér pusztán voltak.):

(Forrás: Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 ):

Források: 

(1) Galgóczy Károly: Nagykőrös város monographiája (Budapest, 1896.)

Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918

régi térképek: mapire

katonai légifotók: fentrol.hu

Mihályi kereszttel kapcsolatos információk: Kocséri Híradó újság (2022)