Amikor ilyen, vagy hasonló helyeken járok, mindig elképzelem, milyen élet lehetett itt akkoriban. Mint pl. jelen esetben is, hogy milyen munka és tevékenység folyt működésük idején abban a két régi téglaégetőben, amiket régi térképek jelölnek a mai Albertirsa területén, de mostanra nyomuk sem maradt.
Megkerestem és megnéztem a két régi téglaégetőt, vagyis azok valamikori helyét...
Tartalom: két régi téglaégető, az ún. Tokajka, valamint két monogramos tégla
A ÉNY-i téglaégető (Alberti)
Leírások szerint Almásy Rozália téglaégetője volt.
Ez az égető - amiről néhány említés is megmaradt - a térképhez viszonyítva Albertirsa ÉNY-i részén, a régi Alberti területén volt az egykori Tokajka szőlős mellett, a térkép Z.O. felirattal jelöli (2.kat.felm. 1819-1869):
Térkép jelkulcs a téglaégetőhöz:
A távolban - a kép közepén - a régi téglaégető jelenleg fákkal borított területe (a képen alig kivehető fehér színű ház később még szóba kerül):
Ez a téglaégető Almásy Rozália földesasszony téglaégetője volt, ami a Tokajka mellett működött a XIX. század közepén. (1)
A régi égető fákkal borított területe madártávlatból:
"A Proliszőlők alatt, a kanászház mellett bányászták a XVIII. századtól az agyagot, verték a téglát, szárították, égették. Valahány birtokosa volt Albertinek, az mind a maga monogramját domborította rá a téglákra:
R - Almásy Rozália
G SZ R - gróf Szapáry
T - Alberti Telkes Gazdák..." (2)
Monogramos tégla Albertirsáról - ezt innen jóval messzebb találtam (lásd később) - ez a tégla ugyan melyik téglaégetőben készülhetett? - A monogram és származási helyének vélt megfejtése a bejegyzés végén - egy jóval régebbi kirándulásom során fényképeztem le ezt a téglát, de most pont ide kapcsolódik:
Kataszteri térkép alapján az egykori égető (1881):
Az előző térkép részlete alapján ki lehet következtetni, mi és hol volt akkoriban az égető területén:
"A Szapáry-féle téglaégető mestere Illés Pál volt, akinek a fia a Tanácsköztársaság idején a községi tanács elnöke volt (a jegyző Kun Béla apja, Kun Mór).
Illést a bukás után letartóztatták a direktóriumi tagokkal együtt, szökni akart, a románok rálőttek, megsebesült. Bevitték az irsai Palcsek-házban székelő román katonai parancsnokságra. Barátai éjnek idején kiszöktették, fölvitték Pestre, egy kórházba. Fölgyógyulása után Pestlőrincen telepedett le.” (Kutas 30. 1.)..." (2)
A Bicskei úthoz közeli téglaégető a harmadik katonai felmérés térképén már Z.S (téglavető) jelöléssel szerepel:
Almásy Rozália földesasszony régi téglaégetőjének nyomai a fák között keresendőek:
Az egykori téglaégető, illetve téglavető helye 1963 évi légifotón - a képen a téglaégető közepén (ahol a térképek is épületet jelöltek) még épületromokat lehet kivenni:
A helyet ugyan közelebbről is megnéztem, de a bozótos területére nem mentem be. Hogy ott gödrök, vagy épületromok vannak e, maradtak e, azt nem tudom (már 1869-ben is jelölt a térkép kőépületet a téglavető területén, valamint még 1941-ben is). Vállalkozó kedvűek esetleg megnézhetik, maradtak e ott esetleg valamiféle maradványok.
Bár készítettem közeli képeket is az égető fás területének széle mellől, azokat sikerült véletlenségből törölnöm, így azok a képeim elvesztek.
A DNY-i téglaégető (Alberti)
Ez a téglaégető már sokkal rejtélyesebb és régebbi leírásokat, adatokat egyáltalán nem találtam róla. Ennél az égetőnél voltam először.
Véleményem szerint sokkal nagyobb lehetett, mint a Tokajkánál lévő, illetve feltételezem, hogy szintén a közeli pincék és egyes közeli házak téglái készülhettek ezen a helyen.
Ezt a téglaégetőt a második katonai felmérés térképe (1819-1869) még jelöli, de további térképek már nem jelölik:
A téglaégető területén lévő háromszög jelölés (magassági pont?) külön érdekelt.
A helyszínen az előző térkép jelölése helyén (háromszög és piros kör) még most is felfedezhető egy enyhe kis domb, vagy kiemelkedés (kép közepén):
Műholdkép - érdekes a terület "kazettás" elrendeződése, bár lehet, semmi köze az egészhez - a 2.katonai felmérésen jelölt háromszögelési pont (enyhe domb) helyét bejelöltem:
A XIX. századi téglaégető egykori helye egy napsütéses távlati képen - a távolban Albertirsa (régi Alberti rész):
Néhány szó a téglaégetéssel kapcsolatban az 1900-as évekből - véleményem szerint ezen a helyen is kellett lennie kemencének, vagy kemencéknek:
"...A tábori kemencét a placcok, bangótok tőszomszédságában építették. A munkások a gazdától kapott, oldal nélküli kocsin hordták a vályogokat a készülő kemencéhez. A kemence szakszerű rakását kizárólag az égetőmester végezte. Minden 10 000 téglára egy fűtőlyukai hagyott. A vályogmennyiségtói függően kettőtől kezdődően tizenkét lyukú kemencét is raktak. 120 000 tégla égetése több tanyasi gazda közös vállalkozását jelentette. A leggyakrabban épített és legkifizetődőbb mégis a 6 lyukú tábori kemence volt. Egy ilyen kemence felrakása 4-5 napig tartott, betapasztása pedig egy napot vett igénybe." (3)
A régi téglaégető helye kora este, párás időben:
Katonai légifotó 1974-ből - a téglaégetőnél lévő magassági(?) pont helyét megjelöltem (a csillag alakzat más bejegyzés kapcsán olvasói hozzászólás alapján (Svindlis) már megfejtésre került - magasfeszültségű oszlop telepítése):
A két téglaégető egymáshoz viszonyított helyzete a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869):
(Továbbá régebben téglavető volt a mostani Valent sornál is, de arra nem térek ki, az csak későbbi térképeken szerepel.)
A két téglaégetőben feltehetőleg főleg a hozzájuk közeli szőlősök pincéinek téglái készülhettek.
Ennél a régi téglaégetőnél lévő vékony erdősáv is tartogat érdekességeket.
Az előző térkép szerint a valamikori téglaégető feltételezett középpontja közvetlenül az erdősáv szélére tehető, jelenleg is ott van a terület legmagasabb pontja. A magaslati pont mellett közvetlenül a fák között egy nagy gödör található:
A közelben lakó P.János közlése kapcsán a környékbeli idősek elmondása szerint ebből a gödörből termelték ki régen az anyagot a közeli házak építéséhez. (Vajon kapcsolatba hozható e ez a gödör a régi téglaégetővel?)
A keskeny, mogorva erdősáv - a képhez viszonyítva az erdősáv mellett közvetlenül balra régen egy tanya volt (aminek a helye most alkalmi szemétlerakó):
Az erdősáv másik, távolabbi végén további közlések szerint egy háborús bombatölcsér található, valamint az erdősáv világháborús harci tevékenységhez is köthető. (ezzel kapcsolatban érdemes lett volna további adatokat is gyűjteni, de ez elmaradt)
A Tokajka (Alberti)
"...Tractus Vinearum Superior vulgo Tokaika.”
A helyi hagyományok a világhírű Tokajjal hozzák kapcsolatba a Tokajka helynevet..." (2)
Az Alberti részen lévő Tokajka területén már az első katonai felmérés térképe (1782-1785) is egy nagy kiterjedésű szőlős területet jelölt - ami a mostani M4 autópálya feletti részen is húzódott.
Az Alberti részen lévő egykori Tokajka név a szájhagyomány szerint az alábbiakból származhat:
"Bél Mátyás írja, hogy a rádi földesurak Tokajból hozattak szőlővesszőt, ezért híresek a rádi borok.
Föltehető, hogy az alberti Szeleczky Márton is tokaji vesszőkkel telepítette be Alberti ezen határrészét és nevezték el Tokajkának..." (2)
Leírás 1975-ből:
"...Érdekes a Tokajka név magyarázata.
Ma, mintegy kétszázötven esztendő távlatában a néphagyomány e szőlőterületet kapcsolatba hozza a híres tokajhegyi szőlővel, róla becézték Tokajkának, azaz kis Tokajnak.
E terminológiának ésszerű magyarázata adódik. Ez a szőlő a domboldalra települt és É-D irányban terpeszkedik, ami sokban rokonítható nagy „testvére" földrajzi adottságaival, hiszen a „déli napverő" itt is érezteti hatását, a napsugarak nagyobb szögben érik a homokoslöszös felszínt.
Mindenesetre - hogy párhuzamba került a tokaji szőlővel - tekintetbe kell vennünk az itteni szőlőgazdák állítását is, akik bizonygatják, hogy itt, a Tokajkában terem Albertirsán a legjobb bor!" (1) - írták ezt 1975-ben és volt ez azelőtt.
A második katonai felmérésen (1819-1869) a szőlőterület már jóval kisebbnek látszik, ellenben a területen ekkor már számos pince volt (kis fekete kockák) - a Tokajka mellett pedig ugye ott van az előzőekben már említett Almásy Rozália nevéhez köthető téglaégető is (Z.O.):
A Szeleczky családot követően 1803-ban az Almásy család birtokába került Alberti.
A XIX. század első felében nagyarányú szőlőtelepítésre került sor Albertin, Almásy János gróf birtokán, mely részeként 1825-ben és 1831-ben a Tokajka alatti és az irsai határ mentében levő „szélhorta homokos buczkás és haszontalan földek" kiosztásra kerültek. (1)
"Almássy idejében a nagy erdő és szőlőtelepítéskor harminc ceglédi ember ültetett szőlőt a Tokajkán és az Öregszőlőkben..." (2)
Manapság már teljesen kopár és kietlen a második katonai felmérés térképén és a kataszteri térképen az 1800-as években feltüntetett szőlős és pincés terület:
A kataszteri térkép (1881) szerint is pincék sokasága volt ezen a helyen akkoriban (piros négyzetek):
És itt kerül képbe ismét a Tokajka melletti, egykori téglaégető:
"...A pincét mindig előbb készítették a borháznál. Kiásták a helyét, s a falát többnyire téglából készítették.
Az akácfa keresztgerendákat a falra helyezték, majd erre karókat, és vastagon sárral letapasztották.
Ritkán deszkából is készítettek mennyezetet. A famennyezetet a középső keresztgerendánál középen oszloppal támasztották alá. Sok pincét boltozással készítettek.
A téglát az uraság téglaégetőjében gyártották. Pl. Almásy Rozália földesasszony egyik téglaégetője a Tokajka mellett működött a XIX. század közepén.
A pince falába vakablakokat is készítettek, ahol a csapok, dugók mellett lopót, kisebb edényeket lehetett tartani. Általában a pince végében, a gunyhó végfala alatt fúrták ki a pince szellőztetését szolgáló pincelukat..." (1)
De hol lehet az az utolsó pince, vagy annak maradványa, ami a területen a mai napig látható és ami hírmondónak megmaradt..?
Katonai légifotó a területről 1974-ből, akkor még volt a terepen néhány épület, amik közül egyet bejelöltem:
Műholdképen az épület romjai - a többi épületnek már nyoma sincsen:
Az előző légifotókon bejelölt épület romjai a távolból, ami egy pince lehetett:
A térkép szerint 1881-ben ezen a helyen épület még nem állt, tehát ez annál később épült.
A megmaradt épületromok:
Téglákból kirakott boltív a romoknál:
Egy törött monogramos tégladarab volt az egyik fal tetejére helyezve, a téglán AC monogram olvasható - vajon kinek a monogramja lehet? Hozzáértő téglagyűjtők mit tudnának róla mondani? (két képpel visszább a jobb oldali fal tetején van ez a tégla, ami látható is azon a képen)
A romok a magasból - a régi térképek szerint ezt a helyet pincék sokasága és szőlős tarkította valamikor:
De szerintem nem ez volt a legrégebbi épület, amiből valami megmaradt..
Kataszteri térkép 1881 - a térképen megjelölt helyen egy ház ma is áll, ha ez még a régi épület, akkor ez a ház lehet az Alberti Tokajka pincéinek megmaradt legrégebbi épülete:
A fehér színű ház - a romok mögötti távoli épület - ahol már 1881-ben is épület állt (és ha valaki visszalapoz Almásy Rozália téglaégetőjének képeihez, ott is látható ez a kis fehér házikó):
Földből kifordított csontok a Tokajkánál:
1975-ben a Tokajkánál a Micsurin termelőszövetkezet talaj alá fordított, melynek során ismeretlen kultúra temetőjét bolygatták fel.
Az adatközlő M. János traktoros volt, aki a megbolygatott sírokat második világháborús halottak sírjainak vélte.
A munkavezető nem jelentette be a múzeumnak a történteket. (2)
A kataszteri térkép és a harmadik katonai felmérés térképe már a Bicskei út felé eső területet is Tokajkának tünteti fel. Azon a részen jelenleg is vannak tanyák, de azok már az 1900-as években épültek.
- A Tokajkánál van még, ami kimaradt, de arról majd egy későbbi bejegyzésben -
A monogramos tégla
Az M4 É-i részén található az a pince (egykori Régi-szőlőknél), ahonnan a korábbiakban elsőként beemelt képen látható monogramos tégla származott - mint a képen is látható, a kirándulók is ismerik ezt a lejáratot, mivel tele van dobálva sörösdobozokkal:
A pince lejárata:
Az alábbi monogramos tégla innen származik:
Kinek a monogramja szerepelhet ezen a téglán és mikor, melyik téglavetőben, vagy téglaégetőben készülhetett?
Ha minden igaz, a téglán lévő monogram GSzR, ami Gróf Szapáry Rozália , vagy Gróf Szapáry monogramja lehet (Gróf Szapáry Rozália, születési nevén Almásy Rozália - akinek a téglaégetője a Bicskei út közelében volt a Tokajka mellett.)
(Almásy János elsőszülött leányát, Rozáliát, gróf Szapáry Ferenc vette feleségül, s így került Alberti a Szapáry család birtokába)
Pecsetestegla.hu nyilvántartási adatai alapján:
Források:
(1) Novák László: A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében
(2) Hídvégi Lajos: Pusztabokrok
(3) Harkai Imre: Mezei téglaégetés
katonai légifotók: fentrol.hu
Régi katonai térképek: mapire