Egy olvasói hozzászólást követően (Lobo Marunga) kerestem fel később és néztem meg a Balaton-felvidéki Veszprémfajszon - többek között - a régi falu (Pór Faisz) középkori templomának romjait, valamint a kálváriát.
A bejegyzés tartalma: Veszprémfajsz középkori templomának romjai, egy szinte észrevétlen kis kápolna az út szélén, a Kálvária-domb, valamint feszület a határban egy vadászles társaságában.
A templomrom
A templomrom (Szent Valpurga templomrom) Veszprémfajsz község határában a balácai római romok és egy római halomsír közelében található egy sűrű bozótosban, ahol egy alig észrevehető kis ösvényen keresztül lehet megközelíteni.
"Pór Faisz" egy régi térképen feltüntetve (1841 - Vizer, Stephanus) - (az "i" betű alatt még egy kis kereszt is látható, az nem tudom, mit jelölhet):
" VESZPRÉMFAJSZ. Veszprémi járás.
A Veszprémtől délre fekvő falu királyi, királynéi és hercegi szolgáltató népek birtoka, amelyet a XIII. században részben a veszprémi káptalan és a Rátót nemzetség szerez meg. A későbbi századokban is a káptalané, a Rátót nembeli Fajszi Ányosoké és egytelkeseké, mint a megye egyik mezővárosa." (1)
Veszprémfajsz és környéke a Kálvária-domb felől - ezen a képen minden rajta van: a kálvária, a balácai római villagazdaság, a templomromot rejtő bozótos, valamint aki tudja a képen hol keresse, a távolban a római halomsír is:
"A középkori falu a Mulatótető nevű határrészben volt. Templomának romjait 1781-es és 1803-as térképek még jelzik, falaiból ma is látszik valami." (1)
(Az előbb említett térképeket kerestem, de elérhető adatbázisokban nem sikerült megtalálnom.)
A középkori falu templomának romjait rejtő fás-bozótos (a kép középső részében) - a távolban a Balaton:
A Déli Hírlap 1980. évi júliusi számából:
"A királynőé volt
Árpád-kori templom romjait tárják fel Veszprémfajsz határában. Az egykor Fajsz-nak nevezett település az Árpádok korában a királynő birtoka volt. Temploma - levéltári és régészeti leletek tanúsága szerint - már a 13. században létezett. A templom 22 méter hosszú és 15 méter széles. Az ásatás során kiderült, hogy a 15. században épített templom a török hódoltság idején pusztult el." (2)
Faisz település Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785) - a templomrom hozzávetőleges helyét piros nyíllal, a kálváriát - amit már ezen a térképen is feltüntettek - sárga nyíllal jelöltem, a térkép szerint akkoriban a templom(rom) mellett vitt el az út Veszprém felé:
Veszprémfajsz elnevezésével kapcsolatban::
"Veszprém megye helynevei között megtaláljuk mind az Árpád-család tagjainak, mind az egyes törzsek neveit. Az előzőhöz tartozik Árpád harmadik fiának, Jutasnak és ennek fiának, Fajsznak a neve. (Jutas-puszta, Veszprémfajsz)." (6)
Útban a templomromhoz a szántóföldön keresztül:
A templomromnak egykor fallal körülvett temetője volt:
"Veszprémfajsz határában, a Mulató-tető DNy-i lábánál fakadó ér Ny-i partján állt egykor a középkori Fájsz falu török korig fennálló temploma. Itt és fallal körülvett temetőjében 1977 nyara óta folynak az ásatások.
Az első sírra 1978-ban bukkantunk, s azóta 78 sírt tártunk fel a DNy-i, DK-i és ÉK-i szelvényekben. A D-i oldalon a jelenlegi feltárás mélységéig zömmel késő középkori temetkezéseket észleltünk, az ÉK-i részen azonban a kései sírok mellett és alatt Árpádkori temetőrészlet került feltárásra." (3)
Utólag a képeket nézegetve templomromot rejtő fás területtől északra (a képen balra) van egy kis domb (talán az lenne a Mulatótető?) és alatta egy kis foltos terület - ott nem jártam, de érdekesnek találom:
Az előző kép ugyan más szögből készült, de talán így is áttekinthető ezen a térképen:
- kép forrása: Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon - térképvázlat -
A templomromot kicsit nehezen találtam meg, nem tudtam, hol is kellene bemennem a bozótosba, de végül rátaláltam a bevezető ösvényre, az egyik fára "L" alakú túrajelzés volt felfestve:
Kövek és egy tájékoztató leírás a romokról az egyik fa tövében:
És amit csak később, nézelődés közben vettem észre - a tájékoztató mellé a fához egy csont (talán lábszárcsont) volt odatámasztva:
Képek a templom romjairól, amennyit a növényzet látni engedett belőlük:
Az odatámasztott csontot azért megnéztem, a környező sírok egyikéből származhat:
A templomromnál lévő tájékoztató leírás szövege, amely szerint a templom régen kerítőfallal volt körülvéve - ennek nyomai a romok mellett még manapság is észlelhetőek.
"A középkori Fajsz falu ("villa Fayz"), későbbi nevén Pór-Fajsz a mai Veszprémfajsz határának északnyugati sarkában: a Mulatótető környékén alakult ki. A középkori faluból napjainkra semmi nem maradt.
A falu templomának romjai ma is láthatóak a balácai római kori romterülettől ÉK-re, mintegy 200-250 méternyire. A templom egy kis terephullámon épült fel. Romjait 1977-1980 között tárták fel Tóth Sándor művészettörténész és Ritoók Ágnes régész irányításával. Az ásatás során derült ki, hogy a templom legalább három periódusban épült fel.
Ha római kori - II-IV. századi - épület nem is volt ezen a helyen, a XI-XII. században minden valószínűség szerint már állt valamiféle templom (illetve inkább kápolna) ezen a területen.
1980-ban a templomtól északkeletre, délkeletre, délre és délnyugatra középkori temető maradványai kerültek elő.
A II. periódusban, a XIII. század első felében épült a templomhajó ÉNY-i sarkára egy torony, mely a romantika korában divatos, félköríves ikerablakokkal volt díszítve. A II. építési periódushoz tartozó új templom méretei ismeretlenek, ugyanis ezt a templomot is átépítették a XV. század folyamán gótikus stílusban, s ez az építkezés hosszában és szélességében kibővítette a régi építményt.
Biztosra vehető, hogy a II. periódushoz tartozó templom építésével egyidejűleg, a XIII. században épült a templomot körülvevő kőfal is." - A leírást egyébként a "túrabázisból" ollózták.
A templomrom ásatási alaprajza (1983) - a romok között csontkamra, vermek és cölöpgödör, sírgödör - az említett helyeket nagyjából benyilaztam, hogy akit érdekel, ne kelljen annyit keresgélnie:
- kép forrása: Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon - Ásatási alaprajz -
A templomromot rejtő fás terület felülnézetből (lombos időszakban a romokból semmi sem látszik):
A terület ortofotón, nyíllal jelölve a templomrom helyzete, a kérdőjeleknél lévő dombnál nem jártam (ami talán a Mulatótető) - de valami biztosan volt ott régebben, mert mintha út is vitt volna oda a templomrom felől:
OpenStreetMap:
A templomrom ásatásának képei közül (1977) - akkoriban nem volt annyira bozótos a terület:
- Kép forrása: varlexikon.hu -
"A későbbi - 1977-1980. évi - régészeti ásatások megállapították, hogy az elhagyott templomot - kóborló katonák, a környező falvak lakossága? - kifosztották, a templom padlója alatt lévő régi sírokat (a korábbi földbirtokos családok tagjainak sírjait) feltúrták és kirabolták, a halottak csontjait szanaszét dobálva a templomban." (4)
Ezek közül a csontok közül származhat a fához most is odatámasztott lábszárcsont(?) is.
Katonai légifotók a területről:
1976 - Ekkor még nem kezdődtek meg a feltárások és ami még érdekes, a balácai római romoknak is csak a nyomai látszanak (templomrom helye sárga nyíllal, balácai római romok helye piros nyíllal jelölve):
A templomrom (1976):
1985 - a templomrom a feltárást követően már jól kivehetően:
Az ásatási rajz még egyszer, összehasonlításképpen az előző légifotóval:
A terület Nemesvámos felől egy nyári képen (a távolban a dombok mögött a Balatonnal):
Néhány, a templomrom ásatásainak leletei közül:
(A leletek képeinek forrása: Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009) Veszprém megye világi egyházai):
Gyöngyök (XI-XII. sz) - (Tóth Sándor ásatásából, 1981-1983.)
Gyűrűk (XI-XII.sz.):
Gyöngyök (XI-XII.sz):
Párizsi kapocs (XIV-XVI. sz.):
A templomrom közelében később a térképeket és a képeket összevetve egy kőfeszületet fedeztem fel egy kis tó mellett, ami ráközelítve így néz ki:
A kis kápolna - Szent Vendel kápolna
A kápolna a Kálvária-domb mellett lévő műút mellett található, véletlenül vettem észre, olyan kicsi, hogy szinte észrevétlen (az elevezése a kálváriánál lévő tájékoztató táblán szerepelt):
Pedig a kápolna már a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) is fel volt tüntetve:
A kápolna a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1857):
A kápolnához többet nem tudok hozzáfűzni, éppen csak megemlítettem.
A Kálvária-domb
A Kálvária-domb egyszerűen csodás, pazar kilátással a környékre, aki arra jár, ha van ideje, javasom mindenképpen menjen fel a dombra, megéri.
A Kálvária-domb egyik érdekessége, hogy egykor (bronzkori, későbronzkori) földvár volt..
"VESZPRÉMFAJSZ-KÁLVÁRIA (Veszprém m.):
Sánccal erődített földvárból ferdén levágott, duzzadt peremeket és fogóbütyköt gyűjtöttek az UK idejéből." (5)
Már akkor is az jutott eszembe, miért nem épült itt egy kisebb vár, amikor felértem a kálváriához, annyira be lehet látni onnan az egész környéket.
Veszprémfajsz település honlapja szerint feltételezhető, hogy közvetlenül Fajsz határa, az Ányos-kút tőszomszédságában lévő balácapusztai római kori villagazdaság őrtornya, figyelő épülete állhatott egykor a 374 méter magas Kálvária-hegy tetején. A római korból való téglákat és a hegytetőt körbe vevő sánc maradványokat is találtak ezen a helyen 1903-ban.
A Kálvária-domb a kálváriával - Veszprémfajsz felől, a háttérben a Balatonnal:
Útbaigazító tábla a kálváriához:
A dombra felvezető stációkkal övezett út:
A domb tetején három kereszt és két angyal szobor:
A nagy keresztet a Stumpfhauzer család állíttatta 1918-ban, a stációkat a szájhagyomány szerint egy-egy család építtette valamikor ugyanebben az időben.
A stációk eredeti képei tönkrementek, a régi képek helyén Sáska Tibor helyi festőművész 2000-ben készült alkotásai vannak. (forrás: kálváriánál lévő tájékoztató tábláról)
A három kereszt és a két angyal szobor:
A nagyobb kereszt feliratai:
Egy a stációk közül:
A kálvária domb felülnézetből:
Hátsó nézetből, a háttérben Veszprémfajsz község:
A Kálvária-domb jelölése a mérőponttal és a három kereszttel a Habsburg Birodalom kataszteri térképén (1857):
A mérőpont a dombtetőn:
A dombon egy pihenőhely is helyet kapott:
A Magyar Királyság második katonai felmérésének térkép részlete (1819-1869) - felül a templomrom hozzávetőleges helye, a kápolna és a kálvária nyilakkal jelölve:
Kilátás a dombról Veszprémfajsz felé:
Kilátás a Balaton irányába:
Még egy kép a keresztekről:
Feszület a szántóföldön egy vadászles mellett
A Kálvária-dombon sokáig üldögéltem az ott lévő padok egyikén, közben vettem észre távcsővel a távoli szántóföldön lévő feszületet egy vadászles társaságában, amit később közelebbről is megnéztem.
A feszülethez vezető földút:
A feszület az említett vadászlessel:
Kovácsolt vaskerítés a feszület körül:
A kövön lévő felirat - 1907-ből:
A kövön lévő évszám 1907, ellenben az ezen a helyen lévő feszület már a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) is fel volt tüntetve:
Az 1841-es katonai felmérés térképén bejelöltem, nagyjából mi hol található (a római romokról kép nem szerepel, az más kategória):
Továbbá a templomrom közelében (onnan kb. 1 km-re, Nemesvámos határában) található egy római halomsír is, ahová a templomromtól is el lehet látni.
Kép a római halomsírról:
A római halomsírról bővebben itt lehet olvasni: Római halomsír
Összegezve néhány mondatban:
A templomrom környezete elhanyagolt és szemetes, flakonok, nylonok, autógumi, fémhordó, sitt, volt ott minden. A környékén a római romok karban vannak tartva és látványosság, a templomrom ellenben teljesen gazdátlan és magára hagyatott.
Legalább egy normális tájékoztató tábla elfért volna mellette, illetve megérdemelné, hogy a környékét kicsit rendbe tegyék, több látogatót is vonzana a hely és szerintem ezáltal a település is. (Részemről képeslapokra is rátenném, mint helyi látványosságot.)
A Kálvária-domb páratlan, számomra lenyűgöző volt. Padok vannak a dombon kihelyezve, van fedett pihenőhely, csodás a kilátás.
A kis kápolna az út mentén külön meglepetés volt.
A feszületeket pedig alapból érdekesnek tartom, mivel mindegyik kapcsolódik valamihez, vagy valakihez... Továbbá ha minden igaz, a település honlapján azt a kőfeszületet sem találtam meg utólag, amiről kép is van a posztban. A másik feszület, ami a vadászles mellett található, a település honlapján "Nyugati kereszt" elnevezéssel van feltüntetve.
2021.09.27.
B.
Források:
(1) Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében
(2) Déli Hírlap, 1980. júliusi száma
(3) Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon
(4) varlexikon.hu
(5) Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban
(6) S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)
(7) templomrom leletei képeinek forrása: Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009) Veszprém megye világi egyházai)
Katonai térképek: mapire.eu
Katonai légifotók: fentrol.hu